Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)

2015-04-09 / 81. szám, csütörtök

12 Hasznos tanács ÚJ SZÓ 2015. ÁPRILIS 9. www.ujszo.com AZ EGY- VAGY A KÉTPILLÉRES RENDSZER AZ ELŐNYÖSEBB? Biztosan lépjen ki! 4 Ha a smeres politikusok nem hagyják jóvá ■ a minimálnyugdíjról szóló törvényt, azok a 40 évnél idősebbek, akik bruttó fizetése 400 euró alatt van, csak a Szociális Biztosítóból magasabb nyugdíj­ra számíthatnak majd, mint az 1. és a 2. pillérből együtt. Nekik tanácsos kilépniük a 2. pillérből. 2 Inkább kilépni, ■ mint maradni 4 Ha a parlament nem fogadja el a minimálnyugdíjról szóló javaslatot, azok a negyven évnél idősebbek, akik bruttó fizetése nem lépi túl a 600 eurót, nagy valószínűséggel helyesen döntenek, ha ugyancsak kilépnek a 2. pillérből. Azok a negy­ven évnél fiatalabbak, akik bruttó fizetése nem haladja meg a 400 eurót, feltehetően szintén jól teszik, hogy a kilépésen gondolkodnak. * Ha a képviselők jóváhagyják a minimálnyugdíjat, akkor a 400-600 \ euró közötti bevétellel rendelkező \ 47 évnél idősebb pénztártagok- 1 nak alaposan fontolóra kellene venniük a kilépést. A végső döntés előtt tanácsos listát írni a 2. pillér mellett és az ellene szóló érvekről. Például abban az esetben, ha a szülők, nagyszülők hosszú életűek voltak, tanácsosabb kilépni a 2. pillérből. Ha viszont a család kórképe ked­vezőtlen, a közeli hozzátartozók viszonylag rövid életűek voltak, érdemes a iá. Nem lehet mindenki számára érvényes tanácsot adni, hogy meg­éri-e nyugdíjpénztári tagnak maradni, vagy inkább érdemes kilépni a 2. pillérből. A döntést nem kell elkapkodni, június 15-éig van idő, addig a parlament várhatüan elfogadja a minimálnyugdíjról szóló törvényjavaslatot is, ami jelentősen befolyásolhatja a döntést. Ha ugyanis elfogadják a tervezetet, idén júliustól az alacsony bevé­telű emberek - függetlenül attól, hogy pénztártagok-e, vagy sem - jogosulttá válnak bizonyos minimális járandóságra. (Az alacsony járandóságé pénztártagok nyugdíját is a Szociális Biztosító köteles lesz kiegészíteni a minimálnyugdíj összegére.) Kérdéses az is, hogy milyen változatot fogad el a parlament, a Smer ugyanis a pénztárta­gok számára már alacsonyabb minimális nyugdíjat javasol, mint az egypilléres rendszer ügyfeleinek. A javaslat szerint 30 ledolgozott év után a minimálnyugdíj a létminimum 136 százalékának felel majd meg, s az aktuális értékek szerint 269,5 euró lenne azok számára. Akik hosszabb ideig dolgoztak, minden egyes évért 2-3 százalékpont­tal magasabb nyugdíjat kapnak majd. spórolásos rendszerben maradni. Ebben az esetben ugyanis nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a szempontot sem, hogy a megta­karított összeg örökölhető, illetve hogy más módon bebiztosítottuk-e a családot. Végig kell gondolni ■ az elvárásokat * Ha a politikusok nem vezetik be a minimálnyugdíjat, illetve a pénztártagok számára hátrányos változatot fogadnak el, alaposan végig kellene gondolniuk az elvárá­saikat azoknak a 40 év felettieknek, akik bruttó fizetése nem lépi túl a 800 eurót, valamint azoknak a 35 évnél fiatalabbaknak is, akik fizeté­se 200-600 euró között mozog. 4 Ha júliustól lesz minimálnyug­díj, a kilépést jól meg kellene fontolnia az összes 36-52 év közötti személynek, akik bruttó bevétele 400-600 euró között van, valamint az anyasági és gyermekgondozási szabadságon lévőknek, a tanulmányok mellett megbízási szerződésre dolgo­zóknak és azoknak az 53 évnél idősebbeknek, akik 800 eurónál kevesebbet keresnek. 4 Abban az esetben, ha a közeljö­vőben nem feltételezhetőek pozitív változások a munkával, fizetéssel kapcsolatban, tanácsos kilépni a 2. pillérből. Aki valószínűsíteni tudja, hogy 10 éven belül az életében pozitív változás fog bekövetkez­ni, többet fog keresni, maradjon inkább a 2. pillérben! 4 A lehetőségek mérlegelésekor fontos szempont az egészségi állapot, az életvitel és a család kórképe. 4 Inkább ■ ne lépjen ki! 4 Függetlenül attól, hogy a kor­mány elfogadja-e a minimálnyug­díjat, azok a 36-40 év közöttiek, akik fizetése 800 euróig van, illetve azok a 40 évnél idősebbek, akik 800-1000 eurót keresnek, inkább ne gondolkodjanak a kilépésen! 4 Ha lesz is minimálnyugdíj, akkor azoknak az 53 évnél idősebbeknek, akik bére 800-1000 euró között mozog, előnyösebb a 2. pillérben maradni, mint kilépni. 4 Nagy a valószínűsége annak, hogy az 1. pillér hamarosan óriási problémákkal fog küzdeni. Szakér­tők erre a demográfiai mutatók és az alapján következtetnek, hogy a nyugállományban töltött életévek is meghosszabbodnak. 5 Biztosan ne lépjen ki ■ a 2. pillérből! 4 Azoknak a 35 évnél fiatalab­baknak, akik bruttó fizetése 800 euró közelében van, megéri a 2, pillérben maradni. Esetükben a spórolásos rendszerből származó összeg az egész nyugdíj 30%-át fogja képezni. 4 Ha a parlament olyan formában fogadja el a minimálnyugdíjat, hogy az azonos járadékot biztosít mind­két rendszer ügyfeleinek, akkor a kis jövedelműeknek is megéri a 2. pillérben maradni. 6 Fontolja meg a 2. pillérbe való 1 belépést! 4 A pillérnyitás kétirányú - nem­csak kilépni, hanem belépni is lehet. A spórolásos rendszert kellene választaniuk a pályakezdőknek és azoknak a 35 évnél idősebbeknek, akik 800 eurónál többet keres­nek, valamint azoknak a 45 évnél idősebbeknek, akik bruttó bére túllépi az 1400 eurót. Ha elfogad­ják a minimálnyugdíjat, a 2. pillér mindkét korcsoportnak megéri majd akkor is, ha az említettnél alacso­nyabb a jövedelmük. A NYUGDÍJ ÖSSZEGE AZ 1. PILLÉRBEN A nyugdíj összegét tör­vényben meghatározott képlettel számolják ki: nyugdíj összege = POMB- xODPxADH. 1. A fizetés nagysága A POMB az átlagos szemé­lyi bérpont (priemerný osobný mzdový bod). Abban az évben, amikor a fizetése a két évvel korábbi átlagkere­set szintjén volt, a biztosított OMB-jének (osobný mzdový bod) az értéke 1. Ha a fizetése nagyobb volt, az OMB-je is magasabb. Alacsonyabb bér esetében az OMB is alacso­nyabb. Minden egyes ledol­gozott év esetében megálla­pítják az OMB-t, ezekből át­lagot vonnak, az így kapott szám a POMB. Ha ez maga­sabb 1,25-nél, a Szociális Biz­tosító lefarag belőle. Jelenleg a POMB-ből beszámítanak 1,25-öt, és a maradék érték­nek a 72%-át veszik figye­lembe. Az elkövetkező évek­ben ez az arány csökkenni fog, és 2018-tól az 1,25 fölöt­ti értékből 60%-ot fognak fi­gyelembe venni. Ezzel szemben, ha a POMB alacsonyabb 1-nél, a Szociális Biztosító felfelé igazít rajta: jelenleg az 1 és a tényleges POMB-érték közötti különbö­zet 19%-ával egészíti ki. Az elkövetkező években ezt fo­kozatosan emelni fogják, 2018-ban eléri a 22%-ot. A POMB maximálisan 3 le­het. Ez azt jelenti, hogy ha va­laki az átlagkereset három­szorosánál is többet keres, a nyugdíját úgy számolják ki, mintha a fizetése az átlagbér háromszorosa lett volna. 2. A ledolgozott évek száma A képletben az ODP a tel­jes nyugdíjbiztosítási idősza­kot (obdobie dôchodkového poistenia), vagyis a ledolgo­zott évek számát jelenti. Mi­nél hosszabb ideig dolgozik valaki, és ez alatt minél hosszabb ideig lesz társada­lombiztosítása, az ODP annál magasabb lesz, s ebből kifo­lyólag magasabb nyugdíjra is számíthat. 3. Az átlagbérek növekedése Az átlagbérek növekedése azADH (aktuális nyugdíjérték - aktuálna dôchodková hod­nota) formájában befolyásolja a nyugdíjak alakulását. Az ADH-t az átlagbérek évközi emelkedése alapján állapítják meg, és ebben az évben 10,6865 eurónak felel meg. 4. A 2. pillérben töltött időszak hossza A pénztártagoknak az 1. pillérből származó nyugdíját a 2. pillérben töltött időszak­nak megfelelően arányosan csökkentik. 2012 augusztusá­ig a járulékok fele az 1. pillér­be, fele a 2. pillérbe ment, en­nek megfelelően a pénztárta­goknak ezért az időszakért az 1. pillérből származó járan­dóságuk a felével csökken. 2012. szeptember 1-jétől vál­tozott az arány, az SP-be megy a kivetési alap 14%-a, a 2. pillérbe pedig mindössze 4%. Ez azt jelenti, hogy ezért az időszakért az 1. pillérből származó nyugdíj kettőkilen­cedével csökken. Akik kilépnek a 2. pillérből, csak a Szociális Biztosítótól kaphatnak nyugdíjat. Akik maradnak a 2. pillérben, a nyugdíjuk két részből tevődik majd össze: 90% az SP-ből, a maradék a 2. pillérből. Ké­sőbb ez az arány változni fog a 2. pillér javára. A NYUGDÍJ ÖSSZEGE A 2. PILLÉRBEN A kétpilléres rendszerbe tartozók két helyről kapnak majd nyugdíjat: a Szociális Biztosítóból a befizetett járu­lék arányában, valamint egy általuk választott életbiztosí­tóból, ahol életjáradékot vá­sárolnak a magánnyugdíj- pénztárban megspórolt ösz- szegen. A Szociális Biztosító­ból kapott nyugdíj összegét úgy számolják ki, mint az egy­pilléres rendszerben lévők számára, csak csökkentik a 2. pillérben eltöltött idő arányá­ban. A 2. pillérből származó járadék összegét a következő tényezők befolyásolják: 1. A fizetés nagysága 2012 augusztusáig a 2. pil­lérbe ment a bruttó fizetés 9%-a. 2012 szeptemberétől ez 4%-ra csökkent. Ennek követ­keztében a magánnyugdíj­pénztárakban a megtakarítá­sok is lassabban nőnek. A nyugdíj kiszámításakor figye­lembe veszik a teljes megtaka­rítást. Ez azt jelenti, hogy a jobban kereső ügyfelek eseté­ben ez a nyugdíj nem fog szo­lidárisán csökkeni úgy, mint az 1. pillér esetében. Ugyan­akkor az alacsony fizetésűek sem számíthatnak arra, hogy valaki szolidaritásból meg­toldja a járandóságukat. 2. A spórolás hossza Minél hosszabb ideig dol­gozik valaki, annál több meg­takarításnak kellene össze­gyűlnie a magánnyugdíjszám­láján. Pénz természetesen csak akkor érkezik a számlájá­ra, ha jövedelme van és fizeti a társadalombiztosítást. Ha va­laki egy évig munkanélküli, gyesen van vagy betegszabad­ságát tölti, ez alatt semmi sem folyik be a számlájára. 3. Hogyan kamatozik a megspórolt pénz A nyugdíjtársaságok a pénztártagok pénzét befekte­tik. Mindegyik társaságnak kell kínálnia legalább egy ga­rantált és egy nem garantált alapot. Ezen kívül más befek­tetési lehetőséget is ajánlhat­nak. Az, hogy a pénztártagok pénze hogyan kamatozik, a kiválasztott alap befektetési stratégiájától és a piac alaku­lásától függ. Több évre előre senki sem tudja megjósolni a piaci helyzet alakulását és azt, hogy a számlákon lévő megta­karítások befektetésével mi­lyen haszonra lehet szert ten­ni. A nyugdíjtársaságok sze­rint hosszú távon jobban meg­éri nem garantált alapot vá­lasztani. A garantált alapok vagyonát ugyanis a lehető legóvatosabban fektetik be, hogy ne kelljen az ügyfeleik­nek pótolni az esetleges vesz­teséget. 4. Az átlagéletkor A pénztártagok a magán­számlájukon megspórolt pénzből nyugdíjat vásárolnak maguknak valamelyik életbiz­tosítótól. A járadék nagysága a biztosítási számításoktól függ. A társaságok elsősorban azt veszik figyelembe, hogy ügy­felük várhatóan meddig fog élni. Ha a nyugdíjba vonulás pillanatában valószínűsíthető, hogy az idős személy még 10 évig fog élni, magasabb jára­dékot fognak kínálni, mintha a nyugállományban töltött évek száma átlagosan 20 lenne. A javuló életvitelnek és az egyre színvonalasabb egészségügyi ellátásnak köszönhetően az emberek egyre tovább élnek, azaz fokozatosan emelkedik a nyugállományban töltött évek száma is. Ezt a biztosítók is fi­gyelembeveszik.

Next

/
Thumbnails
Contents