Új Szó, 2015. április (68. évfolyam, 76-99. szám)
2015-04-09 / 81. szám, csütörtök
4 I Tájékoztató 2015. április EGÉSZSÉGMAGAZIN www.ujszo.com ■ www.vasarnap.com ujszo@ujszo.com ■ vasarnap@vasarnap.com Barackmag: a B17-vitamin leggazdagabb forrása Különleges helyet foglal el a gyümölcsök között a sárgabarack. Nemcsak az egészségüket következetesen védők, hanem az ideális súlyra törekvők körében is rendkívül népszerű. 100 g sárgabarack ugyanis mindössze 57 kalóriát tartalmaz. E z az illatos gyümölcs Kínában már időszámítá-. sunk előtt 2000 éwel honos volt, Nyugat-Európában 800, a közép-európai országokban pedig a 14. század óta ismert. Miért olyan szép narancssárga a színe? Azért, mert sok béta-ka- rotint tartalmaz, aminek köszönhetően napozás után tovább marad meg a barna bőr. Az utóbbi időben világszerte nagyon megkedvelték a barackmagból hidegen sajtolt olajat, amelyben rengeteg természetes B- és A-vita- min van. A HARMADIK ÉVEZRED VITAMINJA A B17-vitamin lényegében a világszerte laetril néven ismert anyag neve. A laetril egyebek mellett az amigdalin félszintetikus molekuláját is tartalmazza. Ez az anyag több mint 1200 növényben megtalálható, de elsősorban a sárgabarack magjában és a keserű mandulában. További forrása az alma-, a körte-, a cseresznye-, a szilva- és a narancsmag, de van belőle a szederben, a málnában és a hüvelyesekben is. A barackmag a B17-vitamin leggazdagabb forrása. Ahhoz, hogy rákmegelőző hatást érjünk el vele, naponta 100 mg B17- vitamint kellene fogyasztanunk. Egy átlagos mag 4-5 mg-ot tartalmaz. Ezért azt az egyszerű szabályt kell követni, hogy egyszerre csak annyi magot egyen, amennyi az egész gyümölcsnek felel meg. A B17-vitamin ésszerű és természetes alternatív megoldást jelenthet a civilizációs betegségek ellen, főleg ha az egészséges TÖRTÉNETE Amint már említettük, már a régi kínai civilizáció is ismerte a keserű mandula származékainak gyógyhatását. Azonban akkor még nem tudták, hogy pontosan mi és miért segít nekik. AB 17- vitamin már a 19. században eljutott a laboratóriumokba, ahol Bohn vegyész a mandula nedvességének desztillációja során megfigyelte, hogy kiano- hidrogén szabadul fel. Ezt az ismeretet két francia vegyész - Pierre-Jean Robiquet és A. F. Boutron- Charlard - honosította meg a kutatásokban. 1830-ban a barackmagból kristályos anyagot izoláltak, amit amigdalinnak neveztek el. A 20. század ötvenes éveiben Krebs és fia is bekapcsolódott a kutatásba. Az apa, aki egyébként orvos volt San Franciscóban, tulajdonképpen véletlenül került kapcsolatba az amigdalinnal, amikor az illegális whiskey ízét akarta felerősíteni. Fia valamivel később módosította az apja által alkalmazott eljárást. Ennek eredményét laetrilnek nevezte el, s rákellenes gyógyszerként népszerűsítette. HOGYAN HAT? A biokémiai hadsereg e nehézfegyvere az ismert és joggal rettegett barackmagból támad. Mint tudjuk, a barackmag épp kianidot tartalmaz, amely szájon keresztül hatol be a szervezetbe, és a sejtmembrán mögött valóságos szőnyegbombázást hajt végre. A kötött kianid mikrogrammos bombáinak százai zuhanyként hullanak az egészséges és a daganatos sejtekre. Az egészséges sejtek a rodanáz védőszárnya alá bújnak, amely a kianidot feloldja. A rákos sejtek azonban kénytelenek orosz rulettet játszani. A bennük lévő béta-glüko- zidáz aktiválja a kianid- bombát, és bekövetkezik a megsemmisítő sejtrobbanás. (p-k) táplálkozással, rendszeres mozgással és megfelelő vitaminpótlással párosul. Tények és tévhitek arákról A daganatos betegségekről számtalan tévhit kering a köztudatban. Az alábbiakban közreadunk néhányat. NEM IGAZ, HOGY A RÁK MINDIG PANASZOKAT OKOZ Sajnos az, hogy egészségesnek érezzük magunkat, nem garancia arra, hogy valóban azok is vagyunk. A rosszindulatú daganatos betegségek egy része alattomosan bujkál a szervezetben: legyen szó akár nőgyógyászati daganatokról, akár vastagbélrákról, vesetumorról vagy hasnyálmirigyrákról, a betegség egy ideig észrevétlenül fejlődik, akár évekig nem okozva semmilyen panaszt. Ezért fontos annyira, hogy amelyik tumortípusnál erre lehetőség van, rendszeresen járjunk el a szűrővizsgálatokra. NEM IGAZ, HOGY A RÁK CSAK AZ IDŐSEK BETEGSÉGE Bár igaz, hogy az életkor előrehaladtával - ahogyan a sejtek megújulóképessége romlik, s az évtizedeken át felhalmozódó környezeti hatások összeadódnak - sok daganattípusnak nő a kockázata, vannak olyan tumortípusok, amelyeknek fiatalabb korban van nagyobb esélyük. A kifejezetten gyermekkorra jellemző ideg- és vérképzőrendszeri daganatok mellett a nyirokrendszer tumorai, a hererák, a méhnyakrák vagy az emlődaganat jelentős számban érint fiatalabb felnőtteket is. Nők számára védelmet az évenkénti nőgyógyászati kontroll jelent, valamint az önvizsgálat. NEM IGAZ, HOGY A RÁK BIZTOSAN SZÉTTERJED A SZERVEZETBEN Az előrehaladott rosszindulatú daganatos betegségek egyik ismérve, hogy az elsődleges tumorról a daganatsejtek átterjedhetnek a környezetükre, valamint a vérárammal és a nyirokkeringéssel a szervezet távolabbi szerveiben is képesek megtapadni, majd növekedésnek indulni. Áttétek az átlagosnál gyakrabban jelennek mega májban, a tüdőben, a csontokban vagy az agyban. Az egyes daganatoknak ugyanakkor szövettani típusuktól függően rendkívül különböző az agresszivitásuk és áttétképzési hajlamuk. Annál kisebb az esély arra, hogy később áttétek alakuljanak ki, minél hamarabb sikerül műtétileg eltávolítani egy daganatot. NEM IGAZ, HOGY A DOHÁNYZÁS CSAK ATÜDŐRÁK KOCKÁZATÁT NÖVELI Tévednek azok, akik a cigarettában csak a tüdőre veszélyes - a tüdőrák kialakulásának kockázatát negyvenszeresre emelő - szenvedélyt látnak. A kátrány és a nikotin mellett mind az erősebb, mind a gyengének mondott cigaretták füstje több mint ezerféle rákkeltő anyagot tartalmaz. Miután a méreganyagokat a dohányosok folyamatosan adagolják a saját és környezetük szervezetébe, ezzel növelik a szájüregi rákok, a garat- és a gégerákok vagy a mérgeket a szervezetből kiválasztó húgyhólyag és vese rosszindulatú daganatos elfajulásának kockázatát. NEM IGAZ, HOGY MINDENKINEK HASZNOSAK A KIEGÉSZÍTŐ SZEREK Nincs válasz arra, hogy kinek érdemes és kinek nem különféle étrend-kiegészítőket szednie. A legtöbb - a betegeknek igen borsos áron kínált - készítménnyel összefüggésben nem végeztek konkrét betegcsoportra szabott klinikai vizsgálatokat, amelyek alapján bebizonyították volna hatékonyságukat vagy pontosan feltérképezték volna azt, hogy milyen kockázatokat jelentenek a betegek számára, milyen kölcsönhatásba léphetnek például a kemoterápiás gyógyszerekkel. (rakgyogyitas.hu) Figyelmeztető jelek • Szemmel látható elváltozások szemölcsön, anyajegyen. • Széklettel és vizelettel kapcsolatos változások. • Makacs köhögés és rekedtség. • Állandó nyelési nehézségek. • Nem gyógyuló fekély vagy sérülés a bőrön. • Szokatlan vérzés és váladékfolyás. • Tapintható duzzanatok a mellben vagy a test más részén. • Ok nélküli testsúly-csökkenés. B
