Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)

2015-03-05 / 53. szám, csütörtök

16 Sport ÚJ SZÓ 2015. AAÁRCIUS 5. www.ujszo.com Gombos Norbert tornagyőzelme után önbizalommal telve érkezett a szlovák Davis-kupa-csapatba, amely a szlovének elleni találkozóra készül „Ha Mečíŕ úgy dönt, én készen állok!” Jelenleg a világranglista 117. helyén áll, de szeret­né beverekedni magát a százba. A Davis-kupában motiválja, hogy nem csak magáért, hanem a csapat­ért küzd, szabadidejében pedig az édesapjával is szívesen teniszezik. A nádszegi származású, Po­zsonyban élő teniszező­vel, Gombos Norberttel beszélgettünk. BŐDT1TAN1LLA Múlt héten megnyerte a cherbourg-i Challengert, ez volt pályafutása első torna- győzelme a felnőttek között. Nagyon örültem neki, mert nem kezdődött jól az évem, Brisbane-ben és az Australian Openen sem jutottam túl a se­lejtezőn, Brisbane-ben ráadá­sul meccslabdáról kaptam ki. Az ezt követő ATP-tomákon sem jöttek össze a selejtezők, Zágrábban szintén meccslab­dáról veszítettem, pedig főtáb­lára kerülhettem volna. Ezeket az eredményeket kicsit rosszul viseltem. Cherbourg-ban nyo­más is volt rajtam, mert tavaly döntőt játszottam ott, amivel 60 pontot szereztem, és tud­tam, hogy ha azt nem védem meg, akkor lecsúszok a világ­ranglistán. Nagyon örültem, hogy nemcsak megvédtem a pontokat, hanem még valamit hozzá is tettem, így előbbre léptem a rangsorban. Melyik volt a legnehezebb meccse Cherbourg-ban? Az első. Éreztem a nyomást, mert előtte nem nagyon sikerül­tek a tornák, de csak a játékra fi­gyeltem, és végül három szett­ben legyőztem a francia Si- dorenkót. A negyeddöntőben is kemény meccset játszottam a szintén francia Texierával. El­vesztettem a második játszmát, de utána könnyedén, 6:l-re megnyertem a harmadikat. Ez­után megjött az önbizalmam, a saját játékomat tudtamjátszani. Érezte a Paire Benoit elleni döntő előtt, hogy ez lesz a nap, amikor végre összejön a tornagyőzelem? Nem mondanám, de nagy örömmel vártam a döntőt, és hogy egy egykori top 20-as já­tékossal játszhatok. Tudtam, hogy kellemetlen, erős ellenfél, aki szintén bízik magában, mert már nyert idén egy tornát. De csak magamra figyeltem, s végül nyerni tudtam. A lehető legjobb lelkiálla­potban érkezett tehát a Da- vis-kupa-csapatba, amely a hétvégén Szlovéniával talál­kozik az Euro-afrikai zóna I. csoportjában. Pontosan, nagyon sokat se­gített ez a tornagyőzelem. A Davis-kupa-csapatból senkinek nem voltak most nagy eredmé­nyei, Kližan párosban nyert egy tornát, de egyesben nem sike­rültek a meccsei, Lukáš Lacko is csak egy mérkőzést nyert idén. A csapatnak is fontos, hogy jó formában érkeztem meg közé­jük. Miloš Mečíŕen múlik, hogy pályára lépek-e vagy sem, de én készen állok, fizikailag és pszichikailag is. Mennyire jutottak el önhöz a hírek, hogy Martin Kližan először lemondta a Davis- kupa-részvételt, aztán pedig meggondolta magát? Olvastam az interneten né­hány cikket, és meg is lepőd­tem, mert év elején nekem is azt mondta, hogy játszani fog. Az ő dolga, hogyan dönt, de örülök neki, hogy meggondolta magát, mert sokat segíthet a csapatnak. Akkor nem mérgelődött amiatt, hogy most Kližan visszatérése miatt lehet, hogy nem jut önnek lehetőség? Dehogyis, én azt szeretném, ha a Davis-kupa-csapat bejutna a Világcsoportba. Tavaly mutatkozott be a Da­vis-kupában, amikor az oszt­rákok ellen kissé váratlanul már az első napon bizalmat szavazott önnek Miloš Mečíŕ. Nagyszerűen debütált, hiszen legyőzte a sokkal magasabban jegyzett Dominic Thiemet. Nagyon jól érzem magam a csapatban, mindenkit ismerek, sokat edzek velük, jó viszony­ban vagyunk, nincs semmi fe­szültség közöttünk. Ha lehető­séget kapok, mindent bele­adok. Ezt bizonyította az USA el­leni idegenbeli találkozón is, amikor Isner ellen heroikus teljesítményt nyújtott, bár végül nem tudott szettet nyerni ellene. Fontosabb a Davis-kupa, mintegy torna? A tornák fontosabbak, mert mindenki a pontokért és a pén­zért játszik, hogy meg tudjon élni. A Davis-kupa teljesen más, nem vagy magad, hanem a csapatért és az országért is játszol. Engem ez jobban tud motiválni, ezért is sikerült Thi­emet is legyőzni. Amerikában is örültem a lehetőségnek, hogy Isner, Querrey és a Bryan testvérek ellen játszhattam, ez nem mindennap adatik meg az embernek. Sajnálom, hogy nem értem el jobb eredményt, de nehéz ellenfelek voltak, számomra az is óriási élmény volt, hogy játszhattam ellenük. A szlovén együttest meny­nyire ismeri? Urbanija és Kocevar Desman ellen már játszottam, Kavcic és Zemlja ellen még nem, de őket is ismerem, mindketten voltak már a top 100-ban. Kavcic na­gyon kellemetlen játékos, jól szervái, nagyon küzd a pályán, de ha minden jól fog menni, szerintem megnyerhetjük az összecsapást. Miloš Mečíŕ kapitány mikor árulja el, hogy ki fog játszani? Szerdán este szokott lenni a Davis-kupa-vacsora, akkor szoktuk ezt megbeszélni. Más­nap pedig már a sorsolás van, akkorra minden száz százalék­ra eldől. Ön szerint bizalmat szavaz önnek a kapitány a szlovének ellen? Kližan szerintem minden­képpen játszani fog, hisz ő a legmagasabban jegyzett játé­kosunk. A másik pénteki egyes­re pedig szerintem Lackót fogja nevezni a kapitány, még ha nincs is most a legjobb formá­ban, mert ő mindig jó teljesít­ményt hoz ki magából az NTC- ben. Úgy gondolom, Milošnak nincs oka más döntést hozni, de én is készen állok. Mit jelent önnek a hazai pálya? Mindig örülök neki, ha itt­hon játszhatok, itt vannak az ismerősök, család, edzők. A pozsonyi tornát, a Slovak Opent is nagyon szeretem, mert mindenkinek jólesik, ha drukkolnak neki. A szurkolók jobban figyelik a Davis-kupát, mint a kisebb tornákat, és valószínűleg ez is közrejátszott abban, hogy ta­valy a második helyen végzett az Évteniszezője-ankéton. Meglepett ez az eredmény, hiszen csak a harmadik számú játékos vagyok az országban a ranglistaheiyezésem alapján. Jó érzés volt, hogy értékelték a teljesítményemet, és az is jó, hogy sok jó teniszező van Szlo­vákiában. Mi kellene ahhoz, hogy megtörténjen az áttörés, és bekerüljön a top 100-ba? Már tavaly is lett volna rá le­hetőségem, de túl voltam moti­válva. Annyira be akartam jutni a százba, hogy görcsösen teni­szeztem, három Challengeren sorozatban kikaptam az első körben. Keményen kell edze- nem, javítani a hiányosságo­kon, új elemeket is hozni a játé­komba, hogy ne csak mindig ugyanazt a sztereotípiát alkal­mazzam a pályán. Ev elejétől dolgozunk azon, hogy többször jöjjek fel a hálóhoz, s valami plusz legyen a játékomban. Akkor ez inkább technika kérdése, nem annyira fejben dől el? A lényeg fejben dől el, mert fontos, hogy az ember jó dön­téseket hozzon a fontos pon­toknál. Hogyan készül mentálisan? Dolgozik pszichológussal? Most nem, próbálok az edző­immel beszélni a mentális dol­gokról is. Edzőm, Boris Borgul’a és a kondiedzőm, Olasz László is rengeteget tesz azért, hogy pozitívan gondolkodjak. Karol Kučerával is szoktam néha dol­gozni, mert ő az NTC edzője, neki sok a tapasztalata, a világ hatodik játékosa volt, és jó ta­nácsokat ad, hogy pszichikailag és taktikailag hogyan vegyem a meccseket. Agyalós típus? Sokat gon­dolkozik meccs közben a pá­lyán? Attól függ, hogyan megy a játék. Hajói érzem magam, ak­kor ösztönösen jönnek a dol­gok, de ha nem megy olyan jól, akkor gondolkozni kell játék közben, min kellene változtat­ni. Néha feleslegesen mérgelő­dök. Ebben még javulnom kell, hogy nyugodt legyek meccs közben, és ne forró fejjel, ha­nem higgadtan kezeljem eze­ket a helyzeteket. Földhöz szokta verni az ütőit, ha ideges? Ez ritkán fordul elő, mert apu kiskorom óta arra tanított, hogy az ütőt nem szabad do­bálni, mert azzal dolgozok. Ha az ember dühös, az sokat segít az ellenfélnek, ezért is próbá­lok higgadt maradni. Néhány­szor már azért eltörtem az ütőt, van, hogy az ember nehezen viseli a vereséget... Tavasszal több ATP-tomán is elindult, de a selejtezőkből nem tudott főtáblára jutni. Hogyan viselte ezt a helyzetet? Egy kicsit el voltam kesered­ve, mert többször a selejtező döntőjében buktam el. Eléggé frusztrált, hogy pont a főtábla előtt kaptam ki... Tavaly ősszel nagyon nehezen viseltem, amikor Bécsben elvesztettem a selejtező döntőjét ifj. Mečíŕ el­len, de lucky loserként mégis főtáblára kerültem, aminek nagyon örültem. Sajnos, há­rom szettben kikaptam Melzer- től. Egy héttel később pedig Va­lenciában is főtáblára jutottam, ahol Feliciano Lópeztől kaptam ki, ami szintén óriási tapaszta­latot jelentett, és egyfajta lö­kést is adott, hogy tudok a leg- jobbakkal is játszani, csak ke­ményen kell edzenem. Mi a fő különbség egy játé­kos számára egy challenger és egy ATP-torna között? Sok Challengeren játszok, ismerem a játékosokat, tudom, mire számíthatok. Az ATP-tor- nákon azonban a sztárok kö­zött mozgok, akikre felnézek, kicsit úgy érzem magam közöt­tük, mintha újonc lennék. Ta­valy Federerrel edzettem egy­szer, idén Hewitt-tal, mindket­tő nagy élmény volt... Igyek­szem úgy venni az ATP-tornát is, mint bármelyik másikat, csak tapasztalatot kell szerez­nem ilyen meccseken is. Remé­lem, bejutok a top 100-ba, és rendszeresen játszhatok a leg- j óbbakkal. Hogyan viszonyulnak a sztá- rokafeltörekvőjátékosokhoz? Néhányan haverkodnak, de általában nem nagyon figyelik az újoncokat. De ez számomra szuper, mert ha nem ismernek, úgy a legkönnyebb meglepe­tést szerezni. Van példaképe? Persze, Juan Martin del Pot- ro. Hosszú ideje figyelem már, mert hasonló típusú játékos, mint én, magas, és gyors játé­kot próbál játszani. Találkoztak már valahol? Láttam őt személyesen Ausztráliában, de még nem elegyedtünk szóba. Remélem, majd ez is eljön. Mik a hosszú távú céljai a teniszben? Szeretnék az ötvenbe kerül­ni, de most egyelőre már annak is örülnék, ha a százban len­nék, és nem kellene selejtező­ket játszanom az ATP-tomákon és a Grand Slameken. A tornákon párosban is szokott indulni, a Davis-ku­pában is szerepelt már pá­rosban. Mennyire tartja fon­tosnak a párost? Párosban főleg csak a pénz meg az edzés miatt szoktam el­indulni, mert ott jól lehet gya­korolni a röptéket, az adoga­tást meg az adogatásfogadást is. Kétszer már játszottam pá­rosban döntőt Challengeren. Azért is igyekszem jól játszani párosban, hogy ezzel fejlődjön a játékom egyesben is. Melyik a kedvenc borítása? Nincs kedvencem. Tavaly három döntőt játszottam sala­kon, most pedig keményborí­táson nyertem tornát, szóval mind a kettőn jól érzem ma­gam. Combos Norbert szeret a pozsonyi NTC-ben játszani (TASR-felvétel) A sztárjátékosok nyilván jól keresnek, de egy világ- ranglista-120. teniszező meg tud élni a teniszből? Sok múlik azon, hogy a játé­kos maga fizeti-e az edzőjét. Nekem az a szerencsém, hogy a szövetség támogat, és fizeti az edzőmet, így csak a szállást, a repülőjegyet és a kaját kell fi­zetnem. Van, hogy egy tornán nem tudom megkeresni az erre valót, mert kikapok az első körben... A 100. helyen nem nagyon lehet megélni a tenisz­ből, de így, hogy a szövetség támogat, nem olyan rossz a helyzet. De legalább az 50. he­lyen kell lenni ahhoz, hogy az ember elkezdjen tényleg ke­resni. Hogyan kezdett egyébként teniszezni? Apum választotta nekem ezt a sportot. Az öcsémtől megkér­dezte, hogy focizni akar-e vagy teniszezni, ő a focit választotta. Tőlem nem kérdezett semmit, csak teniszre rakott... És hát még most is itt vagyok! Hány évesen kezdte a sportágat? Körülbelül nyolcévesen, elég későn. Tizennyolc éves korom előtt nem voltam nagyon jó já­tékos, csak utána kezdtem nyerni a hazai tornákat. Apum nagyon örül az eredményeim­nek, az egész család támogat, és ez nagyon jó érzés. Mit tanácsolna egy szülő­nek, aki teniszre akarja já­ratni a gyerekét? Sokszor a szülők jobban akarják, mint a gyerekek, és olyankor a gyerekek félnek veszíteni... Azt javaslom, hogy minden szülő támogassa a gye­rekét, akkor is, ha néha veszít, mert ha kiskorában görcsös lesz, attól nehezen fog meg­szabadulni, és nem lesz önbi­zalma. Gyerekként hogyan birkó­zott meg vele, ha kikapott? Nehezen viseltem, mert tud­tam, hogy apum nem kevés pénzt áldoz arra, hogy játsz­hassak. Néha mondta is, hogy teljesen feleslegesen tenisze­zem... De a játék nem megy mindig úgy, ahogy az ember szeretné... O is látta, hogy az edzéseken mindig száz száza­lékot nyújtottam, ezért is tá­mogatott, mindent megtett, csakhogy nekem jobb legyen. Az édesapja maga is teni­szezett? Apu nagy sportrajongó, foci­zott is, maga tanult meg teni­szezni a nagybácsimmal, most szenior ligákban játszik. Ve­lünk is sokszor játszott, kiisme­ri magát ebben a sportágban. Még most is szoktak egy­más ellen játszani? Most nem olyan gyakran, mert nincs olyan sok időm, de ha van szabad hétvégém, akkor elmegyek vele játszani, mert ez jó kikapcsolódás nekem. Ő per­sze keményen veszi, próbálko­zik... Öt-hat évvel ezelőtt még néha le is tudott győzni!

Next

/
Thumbnails
Contents