Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)

2015-03-05 / 53. szám, csütörtök

Hasznos tanács 13 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. AAÁRCIUS 5. A segélyt a szociális ügyi hivatalban kell kérnie a kisnyugdíjasnak Segéllyel kiegészített nyugdíj ÚJ SZÓ-HÍR HOGYAN KÉRVÉNYEZZÜK A NYUGDÍJAT? Azok az idős személyek, akik életük során rövid ideig fizették a társadalombiztosítást (eseten­ként nem fizették), nagyon ala­csony járandóságra számíthat­nak (vagy semmilyenre se). Ide tartoznak azok, akik sokáig vol­tak munkanélküliek, vagy vál­lalkozóként minimális járulékot fizettek a Szociális Biztosítóba, de ide sorolhatók azok is, akik nagyon alacsony bérért dolgoz­tak. Az ő nyugdíjukat a szociális ügyi hivatal kiegészítheti. Ha a kiszámított nyugdíj összege a létminimumot sem éri el, a Szociális Biztosító értesíti az illetékes szociális ügyi hiva­talt, valamint az érintett sze­mélyt is levélben tájékoztatja az anyagi szükséghelyzet meg­ítélésének és a szociális segély körbönyezösönek a lehetőségé­ről. Az SP senki helyett nem inté­zi el a szociális segélyt, amellyel a havi nyugdíjat a szociális ügyi hivatal megtoldhatja. A Szociális Biztosító csak útbaigazít és fi­gyelmeztet, a szociális ügyi hiva­talban a nyugdíjasnak magának kell igényelnie, hogy megvizs­gálják anyagi helyzetét, állapít­sák meg az anyagi szükséghely­zet. A szociális segély és az egyéb hozzájárulások összegét is a hi­vatal határozza meg a rászorult­ság mértékétől függően. Anyagi szükséghelyzetről akkor beszélünk, ha az egy ház­tartásban élő személyek össz­bevétele nem haladja meg a létminimumot. A létminimum minden év júliusában változik, jelenleg egy felnőtt személyre havonta 198,09 euró. A vele egy háztartásban élő másik felnőtt személy létminimuma 138,19 euró. A kiskorú, eltartott gyer­mek létminimuma 90,42 euró. A szociális segély és a jóvá­hagyható kiegészítések célja az alapvető életkörülmények fel­tételeinek szavatolása. A támo­gatás összege az igénylő családi helyzetétől és attól függ, hogy eltart-e valakit, kivel él együtt. Az egyedül élő nyugdíjas jelen­leg legfeljebb 61,60 euró alap­segélyre számíthat havonta, pároknál a támogatás 107,10 euró. Akik más személyekkel élnek együtt, a szociális ügyi hivatal az ő anyagi helyzetüket és bevételeiket is megvizsgálja, és csak utána határozza meg a segély összegét. Lehet ún. vé­delmi hozzájárulást kérni, ez 63,07 euró, és annak jár, aki kedvezőtlen életkörülményei miatt képtelen saját munkájával növelni a bevételeit. A nyugdíja­sok kérhetnek lakásfenntartási hozzájárulást is (egy személy­nek 55,80 euró havonta, több személyes háztartás esetében 89,20 euró). A jogosultság megállapítá­sakor a következő, egy háztar­tásban élő személyek jövedel­mét veszik figyelembe: férj és feleség, a szülők és a velük egy háztartásban élő kiskorú gyer­mekek, valamint az a 25 évesnél idősebb gyermek, aki szüleivel él, és nappali tagozaton tanul. Nem számít a háztartás tagjá­nak az a doktoranduszi tanul­mányait végző diák, aki nappali tagozaton tanul, és jogosult szo­ciális ösztöndíjra. Ha a nyugdíjas rossz egészségi állapotban van, kérheti, hogy minősítsék egészségkárosodott személynek - ezt is a szociális ügyi hivatal­ban kell kérvényezni. Egészség- károsodottként - a funkciózavar mértékétől függően - további támogatásokra lehet jogosult. Az állam ezekkel igyekszik kompen­zálni a rossz egészségi állapotból adódó hátrányos helyzetet. Ösz- szesen 14-féle támogatás van, például személyi asszisztensre, az egészségi állapottal össze­függő havi többletkiadásokra, segédeszközök vásárlására és javíttatására, személygépkocsi vásárlására, átalakítására, a la­kóhely akadálymentessé alakí­tására stb. A nyugdíjasok gyógy­szertámogatást is kaphatnak, ha negyedévente 45 eurónál többet kell fizetniük a receptre felírt gyógyszerekért. Az egészségbiz­tosítók 45 euró feletti összeget automatikusan visszafizetik a negyedév lezárásától számított 90 napon belül, (sza) ■■ írásban kell a kérvényt benyújtani a Szociális I ■ Biztosító (SP) állandó lakhely szerinti kirendeltségén. Ha az igénylőnek Szlovákiá­ban nincs állandó lakhelye, kérvényét a biztosító központi irodájában nyújtja be. A nyug­díjat külföldre is folyósítják. 2 Aki élete során több országban dolgozott, ■ előfordulhat, hogy mindegyikben jóváhagy­hatnak számára nyugdíjat, pontosabban az ott ledolgo­zott időszaknak megfelelő nyugdíjhányadot. A kérvényt elég csak az egyik ország illetékes nyugdíjhatóságánál (Szlovákiában ez a Szociális Biztosító) benyújtani - ott, ahol a nyugdíjigény benyújtásakor éppen él, vagy ahol utoljára dolgozott. A Szociális Biztosító a Szlovákiában szerzett biztosí­tási időszak alapján kiszámolja a szlovákiai nyugdíjhányadot. Ha az ügyfél az itt ledolgozott évek alapján nem lenne jogo­sult járandóságra, figyelembe veszik a külföldön ledolgozott éveket is. Ezenkívül a Szociális Biztosító felveszi a kapcsolatot a külföldi nyugdíjhatóság­gal, és ügyfelének onnan is igényel nyugdíjat. A külföldi nyugdíjhányadot a biztosított személynek csak akkor kell sa­ját magának intéznie, ha olyan országban dolgozott, mely nem tagja az Európai Uniónak, illetve Szlovákia nem kötött vele szerződést a szociális biztosításról. Aki belépett a 2. pillérbe, és onnan ■ is kér nyugdíjat, igényét elég csak a Szociá­lis Biztosító lakhely szerint illetékes kirendeltségén benyújtani, de ha akarja, az SP-ben és a nyugdíj- pénztárban külön-külön is kérheti az 1. és a 2. pillérből jóváhagyható járandóságot. A nyugdíjigény beadása után az a nyugdíjpénztár, mellyel az ügyfél szerződést kötött a nyugdíjspórolásról, kiállít egy bizonylatot az ügyfél nyugdíjszámláján megtaka­rított összegről. A bizonylat kiállítását követő napon az SP a pénztártagnak elküldi a központi ajánlórendszerbe (CIPS) bekapcsolódott bizto­sítók ajánlatait - az ügyfelek nyugdíját a megtakarított ösz- szeg alapján határozzák meg. Az ügyfél a nyugdíjkérvény benyújtásakor feltünteti, hogy a nyugdíjajánlatokat milyen formában - klasszikus levélben vagy elektronikus úton - küld­jék el. Az idős személynek 30 napon belül el kell döntenie, mit akar. Miután döntött, fel kell vennie a kapcsolatot azzal az életbiztosítóval vagy nyug­díjpénztárral, mely ajánlatát kiválasztotta, és aláírják az életbiztosítóval a szerződést a nyugdíj biztosításáról, illetve a nyugdíjpénztárral a járandó­ság kifizetéséről. Ha a pénztár­tag nem választ ki semmilyen ajánlatot, később bármikor igényelhet nyugdíjat (ilyen esetben az ügyintézést elölről kezdi, új kérvényt nyújt be). Ha rokkantsá­gi, özvegyi vagy ■ árvasági nyugdíjat igényel, igazolni kell azokat a körülményeket, tényeket, melyek alapján a Szociális Biz­tosítójóváhagyhatja az adott járandóságot (szükség lehet egészségügyi dokumentációra, halotti bizonyítványra, születési anyakönyvi kivonatra stb.). A járadékra attól a naptól jogosult ■ az igénylő, amikor a Szociális Biztosítóban első alkalommal benyújtotta a kérvényt. 6 Ha az igénylő éppen betegszabadságon ■ van, s ezért táppénzt vagy más bérpótlékot folyósí­tanak neki, a nyugdíj jóváha­gyását csak akkor érdemes kérni, amikor kiderül, mikor szűnik meg a betegszabadság. 7 Szükséges iratok a ■ nyugdíj elintézéséhez: ■ személyazonossági igazol­vány vagy útlevél ■ rokkantsági nyugdíjhoz a „Prehliadka zisťovacia - kontrolná” kitöltött formanyomtatvány, melyet a kezelőorvosnak is le kell pecsételnie ■ igazolás az iskolai végzett­ségről (érettségi bizonyít­vány, oklevél stb.) ■ igazolás a katonai szolgá­latról ■ a gyerekek születési anya­könyvi kivonata ■ a Szociális Biztosító határo­zata arról, hogy módosítot­ták házastársa nyugdíjának összegét, mert ez az egyedüli bevételük ■ igazolás az összes időszakról, amikor munkanélküli-se­gélyt kapott, vagy szerepelt a nyilvántartásban ■ hiteles dokumentum a mun­kaadóikból arról, mikortól meddig volt alkalmazott és mennyi ideig volt benne a nyugdíjbiztosítási rend­szerben - a biztosítási időszak és a kivetési alap igazolásához szükség van ún. nyugdíj-biztosítási nyilván­tartási lapra (evidenčný list dôchodkového zabezpečenia) ■ ha 1990. május 1-je előtt olyan országban dolgozott, mellyel Szlovákia nem kötötrí szerződést a szociális bizto­sításról, fel kell mutatni egy igazolást az akkori munka­adótól, hogy mennyi ideig dolgozott nála ■ aki uniós tagállamban, illetve olyan országban dolgozott, mellyel Szlovákia szerződést kötött a szociális biztosításról, a nyugdíjkérvényhez lehet, de nem kötelező igazolásokat csatolni a különböző orszá- í gokban szerzett biztosítási időszakokról, mindegyik ország illetékes nyugdíjha­tósága saját maga beszerzi az adatokat. (A biztonság kedvéért azonban érdemes megőrizni a munkaszerző­déseket, fizetési szalagokat, a munkaadótól származó igazolásokat, ha előre nem látható bonyodalmak kelet­keznek, jól jöhet, viszont nem kell az idegen nyelvű hatokat t szlovákra fordíttatni.) ■ ha valamüyen bírósági ítélet vagy végrehajtói határozat alapján fizetési kötelezettsé­ge van, nyugdíjkérelméhez csatolni kell az érvényes határozatot és az igazolást az eddig törlesztett részletekről ■ a kérvényben feltüntetett adatokat hiteles iratokkal kell alátámasztani - vagy eredeti, vagy közjegyző által hitelesí­tett okmányokra van szükség. t 8 A nyugdíjat készpénzben vagy ■ banld átutalással fizetik ki. Ha nem kér más fizetési módot, bankszámlát kell nyitni, erről igazolást kell csatolni a nyugdíjkérvényhez. 9 Ha valaki Szlovákiá­tól igényel nyugdíjat, ■ de olyan országban él, melyre vonatkoznak az uniós koordinációs rendeletek, ugyanúgy - azaz előre - fizetik ki a havi járandóságot, mint a Szlovákiában élőknek. Ha olyan országról van szó, melyre nem vonatkoznak a koordinációs rendeletek, a biztosító utólag, három hónapra visszamenőleg azutáni folyósítja a nyugdíjat, miután igazolták, hogy a jogosult személy még életben van. A 2. pillérből jóváhagyott járandó­ságot egy hónapra visszamenő­leg fizetik ki (pl. a márciusban aláírt szerződés április 1-jétől érvényes, és az áprilisi nyugdí­jat májustól folyósítják). i Mindennemű változást 8 ■ napon belül kell jelenteni a Szociális Biztosító­ban. (sza) A nyugdíj összegét a következő képlettel számítják ki: POMBxODPxADH. A POMB az átlagos személyi bérpont (priemerný osobný mzdový bod), az ODP a teljes nyugdíjbiz­tosítási időszak (obdobie dôchodkového poistenia), az ADH az aktuális nyugdíjérték (aktuálna dôchodková hodnota). Annak a személynek, aki a nyugdíjkorhatár elérése után is fizetett társada­lombiztosítást (még utána is dolgozott), először kiszámítják, hogy a nyugdíjkorhatár elérésének pillanatában milyen járandóságra jogosult, az utána ledolgozott időszakot külön értékelik, külön összeget állapítanak meg, és a kettőt összeadják. Ha valaki utána ismét munkába áll, s így újabb biztosítási időszakot szerez, évente egyszer kérheti járandósága átértékelését - a biztosító mindig az új biztosítási időszak alapján kiszámított összeggel (esetenként csak pár centtel) megtoldja a havi járandóságot. Korábban ezt a fajta emelést kérni kellett. Ha az idei év elejétől a dolgozó nyugdíjas elfelejti igényelni v járandósága átszámolását, a biztosító ezt automatikusan megteszi, és az emelést már nem köti a társadalom- biztosítás megszűnéséhez. A dolgozó nyugdíjasok járandóságát akkor is átszámolják, ha még tart a munkaviszonyuk. Az emelés mértékét a munkaadótól továbbított adatok alapján számolják ki. A korengedményes nyugdíjba vonulók járandóságát úgy állapítják meg, hogy először kiszámolják az öregségi nyug­díjat, s ebből minden egyes hónapért, amennyi hiányzik a nyugdíjkorhatárig, levonnak 0,5 százalékot, de egy egész évre 6,5 százalékot. Ha valaki 2 évvel korábban kéri nyugdíjazta­tását, 13 százalékkal csökkentik azt az összeget, amelyet öregségi nyugdíjként megkaphatna. A kor­kedvezményes nyugdíjas a rendes nyugdíjkorhatár elérésekor nem igényelhet öregségi nyugdíjat, pon­tosabban addigi juttatása automatikusan öregségi nyugdíjjá változik, de az összeg nem módosul, azaz élete végéig a korenged­ményes nyugdíjként jóváhagyott összeget folyósítják - csak a szokásos januári valorizá­láskor vagy akkor emelkedik, ha időközben a nyugdíj mellett dolgozik, azaz ismét lesz társadalombiztosítása, és ez alapján később módosíthatják a nyugdíj összegét. A rokkantsági nyugdíj összege a megrokkanás időpontjában betöltött életkortól, a nyugdíj megállapításáig szerzett szolgálati idő tartamától és a rokkantság fokától függ. A rokkantság fokának megfelelően a biztosítottakat 3 csoportba sorolják: 1. a munkaképesség több mint 70 százalékkal csökkent; 2. a munkaképesség több mint 40, de legfeljebb 70 százalékkal csökkent; 3. a rokkantságot - alkohol vagy más *“ “ ** >*. függőséget okozó szerek fogyasztásával - \ saját maguk okozó személyek. A nyugdíj megállapításáig szerzett szolgálati időhöz hozzászámolják az ún. hozzá­adott időszakot (pripočítané obdobie), , vagyis annyi évet, amennyi hiányzik a rendes nyugdíjkorhatár eléréséig. A konkrét összeget 3 bonyolult képlet alapján számolják ki. A biztosító hon­lapján van nyugdíjszámoló gép, mellyel mindenki kiszámíthatja a feltételezett járandósága összegét. Hogyan számítják ki a nyugdíjat ? , " A Az özvegyi nyugdíj összege 60%-a annak az öregségi, korengedményes vagy rokkantsági járandóságnak, melyet az elhunyt házastársnak a haláláig folyósítottak, illetve amelyikre addig jogosultságot szerzett. Az árvasági nyugdíj összege 40%-a annak az öregségi, korengedmé­nyes vagy rokkant­sági járandóságnak, melyet az elhunyt szülőnek vagy örökbefogadónak a haláláig folyósítot­tak, illetve amelyre addig jogosultságot szerzett.

Next

/
Thumbnails
Contents