Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)
2015-03-05 / 53. szám, csütörtök
6 Külföld ÚJ SZÓ 2015. AAÁRCIUS 5. www.ujszo.com ■Knntmu Vádalku a CIA exigazgatójával Washington. Vádalkut kötött David Petraeus, a Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) volt igazgatója, akit azzal vádolnak, hogy titkos iratokba engedett bepillantást volt szeretőjének és életrajzírójának, Paula Broadwell tartalékos tisztnek. Petraeust titkosított dokumentumoknak a Pentagonból való engedély nélküli elvitelével és magánál tartásával vádolták meg, ami egyéves szabadságvesztést és 100 ezer dollárig terjedő pénzbírságot vonhatott volna maga után. Az ügyészek beleegyeztek, hogy Petra- eusnak ne kelljen börtönbe vonulnia, és hogy 40 ezer dollár büntetést szabjanak ki rá. A vádalku mentesíti a volt CIA-főnököt a büntetőper alól, amelynek során kiteregették volna viszonyának kínos részleteit is. A volt CIA-igazgató 2012 novemberében ismerte el házasságtörését, és mondott le hivataláról. (MTI) Brit katona halála Szíriában Erbíl. Meghalt Szíriában egy brit állampolgár, aki a Szíriái kurd erők oldalán harcolt az Iszlám Állam szélsőséges szunnita csoport ellen. Egy szíriai kurd parancsnok arról számolt be, hogy Konstandinos Erik Scurfieldet hétfőn lőtték le a frontvonalon fekvő Tell-Huzela település közelében, az északkeleti al- Haszaka tartományban. A BBC értesülése szerint a 25 éves férfi korábban a brit királyi haditengerészetnél szolgált. Konstandinos Erik Scurfield a második nyugati állampolgár, aki a kurd erők oldalán harcolva vesztette életét a Közel-Keleten. (MTI) Drónreptetések Párizsban Párizs. Tegnap éjjel tucatnyi lakossági bejelentést kapott újabb párizsi drónreptetésekről a rendőrség. A hatóságok még vizsgálják, hogy mindegyik esetben ténylegesen pilóta nélküli repülőgépet észleltek-e. A France Info hírrádió úgy tudja, a hatóságok hét drónt észleltek a főváros felett, elsősorban a keleti oldalon, és az Eiffel- torony környékén. A Le Párisién napilap szerint a Párizs közeli versailles-i kastély felett is elrepült egy püóta nélküli repülőgép. Bemard Cazeneuve belügyminiszter elmondta, hogy október 5. óta hatvan drónrepülést észleltek Párizsban és az ország nukleáris létesítményeinek környékén. (MTI) Vlagyimir Putyin orosz elnök a politikai indíttatású bűncselekmények felderítését sürgette - levelet írt Nyemcov anyjának Nyemcov halála: több szálon nyomoznak Moszkva. Alekszandr Bort- nyikov, az Orosz Biztonsági Szolgálat feje szerint vannak gyanúsítottak a kedden eltemetett Borisz Nyemcov elleni gyilkosság ügyében. Az igazságszolgáltatási szerveknek a legkomolyabb figyelmet kell fordítaniuk a nagy vihart kavaró bűncselekményekre, beleértve a politikai indíttatásúakat is - mondta tegnap Vlagyimir Putyin orosz elnök. ÖSSZEFOGLALÓ Az Orosz Biztonsági Szolgálat vezetője közölte, több szálon folyik a nyomozás, egy bérgyilkos is szóba került. A Nyemcov-gyilkossággal összefüggésbe hozható Ford - amit a sajtó korábban a pénzügyminisztériumhoz kötött - egy állami intézményeket kiszolgáló biztonsági céghez tartozik. A pénzügyminisztériumnak, a jegybanknak és más állami ügynökségeknek nyújt szolgáltatásokat. A minisztérium szerint nincs közük a kocsihoz, ami ráadásul akkor haladt el a gyilkosság helyszínén, amikor már ott volt egy rendőrautó. Az orosz igazságszolgáltatási szerveknek a legkomolyabb figyelmet kell fordítaniuk a nagy vihart kavaró bűncselekményekre, beleértve a politikai indíttatásúakat is - mondta tegnap Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök a belügyminisztériumi dolgozók előtt elmondott beszédében leszögezte: „Végre meg kell szabadítani Oroszországot a szégyentől és az olyan tragédiáktól, mint amilyent nemrégen éltünk át, például Borisz Nyemcovnák a főváros kellős közepén végrehajtott vakmerő meggyilkolására gondolok”. Az orosz ellenzéki politikust szombatra virradó éjjel Putyin orosz elnök tegnap úgy figyelmeztetett a szélsőséges cselekményekre, hogy közben oldalvágást tett Kijev irányába (SITA/AP) lőtték le a Kreml lábánál húzódó Bolsoj Moszkvoreckij hídon. Putyin a gyilkosság éjjelén azonnal utasítást adott a belügyi és titkosszolgálati szervezetek vezetőinek, hogy személyesen irányítsák a gyilkosság felderítését. Az elnök a Borisz Nyemcov édesanyjának küldött részvéttáviratban ígéretet tett arra, a hatalom mindent megtesz annak érdekében, hogy az „aljas és cinikus gyilkosság” szervezői és végrehajtói megkapják megérdemelt büntetésüket”. Az orosz ellenzék politikai megrendelést, a hatalom, a belpolitikai helyzet megingatására irányuló szándékot látja a Borisz Jelcin elnöksége idején miniszterelnök-helyettesi posztot betöltő, azt követően pedig Putyin és a hatalom bírálójává vált Nyemcov megölésében. Az államfő szerint komoly aggodalomra ad okot, hogy tavaly Oroszországban 15%-kal nőtt a „szélsőséges cselekmények” száma. Az elnök szerint a szélsőségesek „harcos nacionalizmussal, türelmetlenséggel és erőszakkal mérgezik a társadalmat, és Ukrajna példájából jól tudjuk, hogy mindez hova vezet”. Putyin azt mondta, hogy a szélsőséges mozgalmak „egyre kifinomultabb módszerekkel élnek a törvénytelen utcai megmozdulások szervezésétől kezdve a gyűlölet és az ellenségeskedés internetes közösségi oldalakon való nyílt terjesztéséig”. (MTI, 444.hu) Benjámin Netanjahu a most készülőnél jobb megállapodás megkötését sürgette az iráni nukleáris program korlátozásáról Izrael kormányfője újra riadót fúj Irán atomarzenálja miatt MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Washington/Teherán, A most készülőnél jobb megállapodás megkötését sürgette az iráni nukleáris program korlátozásáról kedden Washingtonban Benjámin Netanjahu izraeli kormányfő, kijelentve: nem igaz, hogy az Irán elleni háború egyetlen alternatívája a „rossz megállapodás”. „Ha a most tárgyalt megállapodást el is fogadja Irán, az az alku nem fogja meggátolni Iránt abban, hogy nukleáris fegyvereket fejlesszen ki. Az az alku csaknem szavatolni fogja, hogy Irán megszerezze a nukleáris fegyvereket, sokat belőlük” - hangoztatta az izraeli miniszterelnök az amerikai törvényhozás két házának együttes gyűlésén. Netanjahu felszólította az amerikai kongresszust, ne kockáztassa a világ biztonságát arra a reményre alapozva, hogy Irán előnyére fog megváltozni. Rámutatott, hogy az olaj alacsony világpiaci ára miatt Washington alkupozíciója erősödött, ezért nagyobb engedményekre képes rávenni a „sebezhető rezsimet”. Obama: nincs semmi új Nem volt „semmi újdonság” Netanjahunak az Iránnal kapcsolatban elmondott kongresszusi beszédében - jelentette ki Barack Obama amerikai elnök. Az elnök szerint „az izraeli miniszterelnök nem kínált fel semmilyen életképes alternatívát” az iráni nukleáris program korlátozását célzó lehetséges egyezménnyel szemben. Mint mondta, megegyezés híján Irán azonnal korlátozások nélkül és a külső betekintés kizárásával folytatná nukleáris programját. Emlékeztetett, hogy Netanjahu az Iránnal 2013-ban létrejött átmeneti megállapodás megkötése előtt a mostanihoz hasonló beszédet mondott, holott a megállapodás az izraeli hírszerzés és az izraeli kormány egyes tagjai szerint is visszatartotta Iránt attól, hogy folytassa nukleáris programját. Megfigyelők szerint a kormányfő beszéde után Obama és a Netanjahu közötti eddigi burkolt ellentét nyílt konfrontációvá változott. Netanjahut John Boehner, a képviselőház republikánus párti elnöke úgy hívta meg Washingtonba, hogy nem egyeztetett sem a Fehér Házzal, sem a külügyminisztériummal vagy a törvényhozás demokrata párti tagjaival. Mintegy 60 demokrata honatya bojkottálta az izraeli kormányfő beszédét, a Fehér Ház pedig a március I7-én tartandó izraeli választások közelségére hivatkozva közölte, hogy az elnök nem fogadja Netanjahut. Kis lépések előre Izraelt nevezte a térség fő veszélyforrásának Haszan Ró- háni iráni elnök, miután Netanjahu Washingtonban elítélte az iráni atomprogramra vonatkozó „nagyon rossz megállapodást”, amelyekről Teherán és a hatok tárgyalnak. „Úgy tesz, mintha békéről és a jövőbeli veszélyekről beszélne, pedig saját maga jelenti a térség számára a legsúlyosabb veszélyt” - mondta az iráni elnök. Irán és a hatok (az ENSZ Biztonsági Tanácsának öt állandó tagja és Németország) márciusig 31-ig akarnak tető alá hozni egy politikai jellegű keretmegállapodást, majdjúlius 1-ig végleges szerződést terveznek kötni, amelyben a technikai részleteket pontosítanék. Irán azonban egyetlen szerződést akar, amely magában foglalja a politikai aspektusokat is. A tervezett megállapodás garantálná az iráni atomprogram kizárólagos polgári és békés jellegét, cserébe az iráni gazdaságot fojtogató szankciók feloldásáért. Valamelyes előrelépést jelezve ért véget tegnap John Kerry amerikai és Mohamad Dzsavad Zarif iráni külügyminiszter többnapos tárgyalása az atomprogramról. Washington most először közölte hivatalosan, hogy gondolkodik az Ukrajnának szánt fegyverszállításon, Obama még kivár A Nyugat kész újabb korlátozásokra Oroszország ellen Átkelés egy szétlőtt hídon a kelet-ukrajnai Donyeckben (TASR/AP) AAT1-HÍR Washington/Kijev. Az USA, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia, Olaszország és az Európai Unió figyelmeztették Oroszországot, hogy készek újabb büntetőintézkedéseket bevezetni ellene, ha az oroszbarát kelet-ukrajnai szakadárok - akiknek a támogatásával Moszkvát vádolják - továbbra sem tartják be a konfliktusban született tűzszüneti megállapodást. Ilyen értelmű közleményt adtak ki a Barack Obama amerikai elnök és a többi nyugati ország vezetői között megrendezett videokonferencia után. Josh Earnest fehér házi szóvivő azt írta közleményben, hogy Obama a videokonferen- cián elítélte Oroszországot „és az általa támogatott szakadárokat”, amiért nem tartják magukat vállalásaikhoz. A szóvivő szerint az elnök közölte: kormánya még mindig azon tanakodik, hogy az Egyesült Államok szállítson-e fegyvereket Ki- jevnek. Washington most először közölte hivatalosan, hogy gondolkodik a fegyverszállításon. Martin Dempsey tábornok, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke kedden a szenátus fegyveres erők bizottságában kijelentette: a leghatározottabban amellett van, hogy az Egyesült Államok szállítson fegyvereket Ukrajnának, méghozzá a NATO keretén belül, mert „Putyin elnök végső célja a NATO megosztása”. Amerikai sajtóhírek hangsúlyozták, Obama elnök még nem döntött ilyen értelmű segítség- nyújtásról, mert komoly aggályai vannak annak lehetséges következményeivel kapcsolatban. Az USA eddig halált nem okozó eszközök, köztük golyóálló mellények, éjjellátó készülékek, kommunikációs berendezések, elsősegély- és utászfelszerelések szállítására korlátozta az amerikai segítségnyújtást. A New York Timest úgy tájékoztatták, hogy Javelin típusú tankelhárító rakéták, kézi lőfegyverek, lőszer és felderítő drónok Ukrajnába küldésének lehetősége merült fel. A legfrissebb adatok szerint 19 ukrán katona halt meg a Do- nyeck megyei Debalceve városából a múlt hónap közepén végrehajtott csapatkivonás közben, I35-en sebesültek meg és kilencen estek a szakadárok fogságába - hozta nyilvánosságra tegnapi sajtótájékoztatóján Vladiszlav Szeleznyov, az ukrán fegyveres erők vezérkari főnökségének szóvivője. A szóvivő hozzátette, 12 katona sorsa egyelőre ismeretlen. A hadvezetés által eltervezett művelet során több mint háromezer katonát vontak ki a városból, miután a szakadár erők benyomultak a településre.
