Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)

2015-03-31 / 75. szám, kedd

4 Régió ÚJ SZÓ 2015. AAÁRCIUS 31. www.ujszo.com AJANLO Március 31. (kedd) Dél-Komárom - 17.00: A Komárom környéki har­cok története 1945 ­Számvéber Norbert őr­nagy, a hadtörténelmi le­véltár levéltárvezetőjének előadása az Arany 17 Rendezvényközpontban, (vkm) Nemesoroszi - 8.30: A kiskakas gyémánt félkraj- cáija - rendhagyó dráma- pedagógiai foglalkozás az óvodában, (ú) Martos - 9.00: A csillagszemű juhász rendhagyó drámapedagó­giai foglalkozás az óvodá­ban. (ú) Peszektergenye - 9.45: Hófehérke - rendhagyó drámapedagógiai foglal­kozás az óvodában, (ú) Ipolyszakállos - 10.45: Óz, a nagy varázsló - rendhagyó drámapedagó­giai foglalkozás az óvodá­ban. (ú) Ipolybalog - 14.15: Az aranyszőrű bárány - mese néptánccal egybekötve, rendhagyó foglalkozás az óvodában, (ú) Csallóközaranyos 8.30: Hajónapló I. - a Ki­csi Hang verséneklő együt­tes koncertje az alapisko­lában. (ú) Madar - 11.30: a Kicsi Hang verséneklő együttes koncertje a kultúrházban. (ű) Pozsony - 18.00: Az él­tető víz szerepe a Földön ­Miklós László előadása a Pozsonyi Casinóban. (va) Pozsony - 18.00: Press- burger Kifperl - Pozsonyi Kifli - Bratislavské rožky, előadások és könyvbemu­tató a Goethe Intézetben, (va) Galánta - 16.30: a J. Haydn Művészeti Alapiskola diákjainak koncertje a kul- túrház bábtermében, (va) Április 1. (szerda) Nagyfödémes - 17.00: megemlékezés és koszorú­zás a község felszabadulá­sának 70. évfordulója al­kalmából a főtéren, (va) Palást - 7.45 és 8.35: Rendhagyó testnevelésóra komolyzene segítségével az egyházi alapiskolában, (ú) Hetény - 9.00: A csillagszemű juhász rendhagyó drámapedagó­giai foglalkozás az óvodá­ban. (ú) Síd - 10.00: húsvéti kézműves-foglalkozás az alapiskolában, (ú) Ipolyság - 13.00: Meg­áldva és leköpve minde­nütt - a Csavar Színház előadása a gimnáziumban, (ú) Ipolynyék - 14.15: Ha­mupipőke - rendhagyó drámapedagógiai foglalko­zás az óvodában, (ú) Április 2. (csütörtök) Nagyfödémes - 9.00: húsvéti tojásfestés és kézműves-foglalkozások a kultúrházban. (va) Babits Mihály és felesége tizenhárom nyarat töltött itt- az özvegy 1943-ban járt itt utoljára Megnyílik a Babits-villa Verandáján a ház jeles vendégei: a kor tekintélyes írói, költői, irodalmárai, művészei hagyták ott kézjegyüket (Képarchívum) Esztergom. Holnaptól is­mét várja a látogatókat a Babits-villa az esztergo­mi Előhegyen. GULYÁS ZSUZSANNA 2008-ban a házat teljesen felújították. Ma pont úgy néz ki, mint fénykorában, amikor Ba­bits Mihály és Török Sophie vendégei - a magyar irodalmi élet jeles alakjai - kézjegyüket hagyták a villa autogramfalán. Babits Mihály 1924 óta Esz­tergomban töltötte a nyarakat. Feleségével, Tanner Ilonával (művésznevén Török Sophie) az Előhegyen vásároltak szoba- konyhás házikót, amelyet évről évre bővítettek. Verandáján - ahonnan pompás kilátás nyílik a Várhegyre, a bazilikára és a Dunára - a ház jeles vendégei: a kor tekintélyes írói, költői, iro­dalmárai, művészei hagyták ott kézjegyüket. Babits Mihály ti­zenhárom nyarat töltött itt. A villa déli oldalán található az az üveges veranda, ahol alkotni szokott. Itt írta egyebek között a Jónás könyvét is. Halála után a ház „kísértetlakká” változott. Babits özvegye nem szívesen lá­togatta a házat. 1943-ban járt ott utoljára. Ekkor elszállíttatta a legfontosabb bútorokat, tár­gyakat és könyveket. Ami ott maradt, azt idegenek hordták szét. A háborút követően öröm­lányok lakták, majd egy tanár vette bérbe, őt egy rendőr törzs­őrmester követte. Egy gazdál­kodó, aki szükséglakásként kapta meg a házat, kecskéket és baromfit tartott az épületben. A Babits-villa további pusztulását az Országos Műemléki Felügye­lőség akadályozta meg. Helyre- állítása után 1961 nyarán nyi­tották meg az emlékházat. A legnagyobb felújítás azonban a 2008-as Babits-év- ben kezdődött. A rekonstruk­ciós munkálatokat segítette, hogy a költő feleségének kö­szönhetően gazdag fénykép­anyag maradt fenn a villa bel­ső berendezéséről. Restaurá­torok, lakberendezők és iroda­lomtörténészek bevonásával olyan antik bútorokkal ren­dezték be a költő egykori há­zát, amelyek a korabeli fotó­kon is láthatók. A látogatók a helyszínen meghallgathatják azt a hanganyagot is, amelyen elismert művészek tolmácsol­ják Babits Esztergomban írt verseit. A házban - amelynek szobáit Einzinger Ferenc festőművész freskói díszítik - megtekinthető Babits írógépe és a költő halotti maszkja is. Téli időszakban a villa nem látogatható. Holnaptól azon­ban - hétfő kivételével - ismét várja az előzetes bejelentkezés szerint érkező látogatókat. A látogatást a Balassa Bálint Múzeumban kell jelezni (tele­fon: +36/(0)6 33 500 175, e- mail: balassamuzeum@balass amuzeum.hu). Két önkormányzati határozatot megvétózott Peter Paška, Galánta polgármestere Soron kívüli ülést akarnak a képviselők BARTALOS ÉVA Galánta. Pénteken soron kí­vüli képviselő-testületi ülést kezdeményezett a járási szék­hely képviselőinek egy csoport­ja. Peter Paška polgármester nem írt alá két korábban elfo­gadott határozatot. A képvise­lők megtörnék a polgármester vétóját. A testület márciusi ülésének két utolsó pontját csak a tár­gyalás elején sorolták a prog­ramba a képviselők. Az egyik anyag a támogatások elosztá­sáról, a másik a városi tulaj­donban levő vállalatok irányí­tásáról szólt. A képviselők sza­vaztak a javaslatokról, a pol­gármester azonban nem hatá- lyosította az elfogadott rendel­kezést. Bíró László, az MKP-SDKÚ frakció elnöke la­punknak elmondta, megtörnék a polgármester vétóját. Peter Paška korábban felülbírálta a bizottságok által odaítélt tá­mogatásokat. ,A polgármester nem írta alá a bizottságok által jóváhagyott dotációkat, a kép­viselő-testület jóváhagyta a bi­zottságok döntését, amiket Paška felülbírált. A törvényből kifolyólag jogunk van megtörni a vétóját” - nyilatkozott Bíró László. ,A kereskedelmi társa­ságoknál azt szeretnénk elérni, hogy ne csak a polgármester döntsön, hanem az eddigi szo­kás szerint a testülettel együtt határozzon a fontos dolgokról, például a vezetőségben történő személycserékről, vagy a válla­latok összevonásáról” - folytat­ta Bíró. Peter Paška az egyik közösségi portálon kifejtette, szerinte a soron kívüli ülést kérvényező kilenc képviselő nem tudja beismerni, hogy hi­bázott. „Elutasítják azt a ma­gyarázatot, hogy az első pont az általuk elfogadott formában nem végrehajtható, a másik nagy valószínűséggel ellentét­ben áll a szlovák állam hatályos törvényeivel” - írta bejegyzé­sében Paška. Hozzátette, sze­rinte nem lesz határozatképes a testület, és pénzkidobásnak minősítette a soron kívüli ülés összehívását. Bíró leszögezte, lemondanak az ülésért járó képviselői jutalomról. Ha ez nem lehetséges, visszajuttatják a pénzt a város kasszájába. „Ez nem a pénzről szól, hanem ar­ról, hogy leüljünk és megbe­széljük a fontos ügyeket” - folytatta a klubelnök. A tizenkilenc városi képvise­lő közül kilencen írták alá a kérvényt. ,A törvény szerint hét aláírás szükséges. Nem tud­tam mindenkit elérni” - közöl­te Bíró László. Egyelőre nincs információ arról, hogy a pol­gármester mikorra hívja össze a képviselőket. Bíró elmondta, elképzelhetőnek tartja, hogy nem lesz zökkenőmentes a so­ron kívüli ülés összehívása. Pe­ter Paškát megkérdeztük, mi­korra tervezi az ülést és mi a vé­leménye a képviselők indítvá­nyáról. E-mailben küldött kér­déseinkre lapzártáig nem kap­tunk választ. Koszorúzás, zászlórúdavatás, zászlófelvonás és ünnepi műsor a jubileum alkalmából - a Tiszti Pavilonban kiállítják Mária Terézia oklevelét is 750 éve emelték városi rangra Komáromot V. KRASZN1CA MELITTA Komárom. Holnap, április elsején ünnepli várossá válásá­nak 750. évfordulóját Komá­rom. Ebből az alkalomból meg­koszorúzzák a városi rangot adományozó IV. Béla szobrát az Európa-udvarban, lesz zász­lófelvonás a Klapka téren, Észak- és Dél-Komárom veze­tése, önkormányzati képvise­lői, valamint a 150 meghívott vendég pedig ünnepi műsoron vesz részt. „750 évvel ezelőtt, 1265. áp­rilis elsején kelt az az adomány­levél, amellyel IV. Béla városi rangra emelte Komáromot, ugyanolyan jogokkal, amilye­nek Budát illették - mondta saj - tótájékoztatóján Stubendek László polgármester. - Az egész idei év e jubileum jegyében zaj­lik városunkban, ennek egyik kicsúcsosodása az évforduló napján megrendezett ünnep­ség.” IV. Béla a tatárjárás utáni ország-újjáépítés és átszerve­zés kapcsán a központi hatalom erősítése céljából települések egész sorának adományozott városi rangot, köztük volt Villa Camarum is. A megítélt jogok között a legfontosabbak az évenkénti szabad bíróválasz­tás, köz- és magánjogi önálló­ság, a helyhatósági és birtokjo­gi szabadság, a vagyon feletti szabad rendelkezés, valamint az árumegállító jog volt. A megemlékezés az Európa- udvarban kezdődik 17 órakor IV. Béla szobrának megkoszo­rúzásával, innen a résztvevők átvonulnak a Klapka térre, ahol felavatják a város korabeli cí­merével díszített zászlótartót, és zászlófelvonással tiszteleg­nek az esemény előtt. Stuben­dek László megjegyezte: ezen­túl a jeles napokon, rendezvé­nyek alkalmából mindig fel­vonják a város zászlaját. A Tisz­ti Pavilon dísztermében meg­tartott ünnepségen Észak- és Dél-Komárom polgármestere díszoklevelet ír alá, majd a Se- lye János Gimnázium és az Ipa­ri Szakközépiskola diákjai, az ÉS?! Színház, valamint a Dramaťák csoport tagjai adnak műsort. A színpadi produkció során történelmi visszatekintőt láthat a közönség modern fel­dolgozásban, Kiss Péntek Jó­zsef rendezésében. Idén egy további jeles évfor­dulót is ünnepel a város, Mária Terézia 270 éve szabad királyi városi rangra emelte Komáro­mot. A komáromi levéltárban őrzött eredeti oklevelet - szigo­rú biztonsági előírások mellett - a holnapi ünnepség során ki­állítják a Tiszti Pavilonban. A jubileum tiszteletére nemrégiben nagyméretű molinót helyeztek ki a városháza homlokzatára (A szerző felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents