Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)
2015-03-28 / 73. szám, szombat
24 Sport ÚJ SZÓ 201 5. AAÁRCIUS 28. www.ujszo.com Szabados Gábor sportközgazdász szerint sok a 16 csapat a labdarúgó NB 1-ben, tizenkettő is elég volna „Az olimpia ne presztízsberuházás legyen” Megéri-e Budapestnek megpályázni az olimpiarendezést, miért nem teltek még meg az új fut- ballstadionok, és miért érzékeny a magyar drukker a jegyárakra? Szabados Gábor sportközgazdásszal beszélgettünk. BŐDT1TAN1LLA Közgazdászszemmel hogyan látja a budapesti olimpiarendezési igyekezetei? Van értelme? Az olimpiáról úgy kell gondolkodni, hogy ezt nem a NOB- nak vagy a sportolóknak csináljuk, hanem saját magunknak. A legnagyobb költségeket az jelenti, hogy létesítményeket kell építeni, infrastruktúrát kell fej- -v leszteni. De csak olyanba szabad fektetni, amire szükségünk van, amit a jövőben Budapest, az ország használni tud. Találjuk ki, hogy Magyarországnak, Budapestnek milyen sportlétesítményekre és infrastruktúrafejlesztésre van szüksége az elkövetkező tíz-húsz évben, és ha ezekre egy olimpia felhúzható, akkor miért ne csináljuk meg? A kulcs az utóhasznosítás. Ha nem tudjuk használni, ami itt marad, akkor az kidobott pénz, akármilyen nagyszerű olimpiát rendezünk is. A felhasználás lehet kreatív: a pekingi Vizeskocka például ma egy aquapark. A fejlesztéseket és az olimpiai terveket össze kell hangolni: például oda helyezem a létesítményeket, ahol amúgy is fejleszteni kell a közlekedési hálózatot. Londonban az East Endbe tervezték az olimpiai falut, a város egyik - legelhanyagoltabb részébe, s a végeredmény az, hogy az a környék sokkal fejlettebb, élhetőbb, mint volt, a helyi lakosság is profitál belőle. Az utóhasznosítás mellett azonban a létesítmények ára is fontos. Példa erre a pozsonyi téli stadion: szükség volt rá, ki is van használva, de a felújítása végül 90%-kal többe került a tervezettnél... Két tényezőn múlik, hogy egy esemény gazdasági szempontból sikeres-e vagy sem: az egyik az előbb taglalt utóhasznosítás, a másik a finanszírozás, hogy van-e olyan pénzügyi konstrukció, ami az ország számára vállalható. Reális veszély, hogy elszállnak a költsé- „ gek. Nem szabad csak az olimpiáig tervezni, mert a létesítményeket fenn kell tartani, adott esetben bővíteni, s ha hitelt vettünk fel, akkor azt törleszteni. Ez utóbbi viszont gazdasági szempontból normális. Sokan hozzák fel példának Montrealt, hogy 30 évig fizette «. az olimpiarendezéssel kapcsolatos költségeket, pedig ha veszek egy házat vagy lakást, azt is húsz évig fizetem. Ez nem azt jelenti, hogy ez gazdaságilag veszteséges vállalkozás, persze nincs belőle bevétel, de ez egy infrastrukturális beruházás. Önmagában az, hogy ezt hosszú ideig fizetem, nem probléma, a kérdés az, hogy bele tudom-e tervezni a költség- vetésembe. Sokan azzal szoktak érvelni az olimpia ellen, hogy miért nem a mélyszegénységben élőket támogatják, vagy az oktatásba, az egészségügybe fektetnek. Nincs olyan állami költés, amivel szemben ne lehetne azt mondani: „De miért nem adjuk inkább a szegényeknek?” Pont ezért a lényeg az, hogy olyan fejlesztéseket valósítsunk meg az olimpián keresztül, amire szükségünk van. Ez ne egy presztízsberuházás legyen, ne diadalívet építsen magának a kormányzat. Egy olimpiai falut például ki lehet használni lakóparknak, szociális társasház is lehet később belőle. Ha valahol fejlődik a közlekedés és az infrastruktúra, ott felélénkül a gazdaság, létrejöhetnek munkahelyek, ez javíthatja az ott élők anyagi helyzetét is. Könnyű előreszaladni a tervezgetéssel, de a statisztikák azt mutatják, hogy nagyon ritkán kapja meg az olimpiarendezést olyan helyszín, amely először pályázik, így is járhat előnyökkel a pályázat? Csak maga a pályázat is egy százmilliós nagyságrendű költség, mégsem tartom feleslegesnek a pályázást. Egyrészt ha nem pályázunk, akkor nem nyerhetünk, másrészt önmagában a pályázat is nagyon sok mindent nyújthat: megismerik a nevünket, reális rendezőként tekintenek ránk. Nehéz pénzben lemérni, hogy ez mennyit hoz Magyarországnak, de biztosan növeli az ország ismertségét. Belsőleg is sokat jelent - a sport és az azzal kapcsolatos felbuzdulások nagyon jól tudják egységesíteni az embereket. Altkor egyként vagyunk magyarok. Van ebben pátosz és ideológia is, de ezzel tényleg egységesebbé válhat az ország. Tény, hogy ez a kormányon lévő hatalomnak jó, mert minél egységesebb egy ország, annál hajlamosabb a kormányzó erőre szavazni, tehát van ebben politikai számítás is. Az olimpiai pályázat lakossági megítélése mennyire függ az emberek politikai pártállásától? Mivel politikailag nagyon megosztott lett Magyarország, szinte már mindent ez alapján ítélnek meg. A sport is átitatódott vele. Mivel a Fidesz ennyire nyomja a sportot, főleg a futballt, ez egy csatatérré vált. Aki szereti a sportot, nem fog elfordulni tőle, ha nem szereti is a Fideszt. De sokan vannak, akik ellenzékiek, annyira nem érdekelné őket a sport, de így kifejezetten ellene vannak, mert a Fidesz ezt nyomja. Ez nagyon rossz. A sportnak pont annak az eszköznek kellene lennie, amely egységesíti a nemzetet, politikai pártállástól függetlenül, s ennek most az ellenkezőjét látjuk. Amikor felmerült, hogy Krakkó és a Magas-Tátra közösen megpályázná a 2022- es téli olimpia rendezési jogát, Krakkóban még a lakosság 60%-a támogatta az ötletet, néhány hónap múlva azonban a népszavazáson már csaknem 70%-uk a játékok rendezése ellen szavazott. Most Magyarországon is 60%-os az olimpiai pályázat támogatottsága. Előfordulhat, hogy egy esetleges népszavazáson nem az olimpiáról, hanem inkább Orbán Viktorról mondanák el a véleményüket az emberek? Ha népszavazást tartanának Budapesten az olimpiáról, és mellette lenne egy választás, akkor valószínűleg csak minimálisan térnének el az eredmények. A politikusok felelőssége, hogy ne így legyen. A kormánynak nem erőből kellene politizálni, hanem valódi párbeszédet kezdeményezni az ellenzékkel, és őket is megnyerni az ügynek, az ellenzéknek meg azt kellene sarokba dobnia, hogy reflexből csak ellenkeznek. Vannak sportkedvelők, akik örülnének neki, ha Budapest olimpiát rendezhetne, de számukra is kardinális kérdés, hogy mennyibe kerülnének ajegyek. A női kézi- labda-Eb megmutatta, hogy nagyon el lehet rontani a jegyárpolitikát, félig üres lelátók előtt játszott a magyar válogatott. A magyar sportszurkoló nagyon jegyárérzékeny. Igenis fontos, hogy olcsó legyen a jegy. Amikor válogatott mérkőzésre 500 forintért lehetett jegyet venni, Málta ellen tele volt a Puskás Ferenc Stadion. Ha Budapesten olimpia lenne, lehetővé kell tenni, hogy a helyi, magyar nézők ott lehessenek az eseményeken. Akár úgy, hogy a magyar állampolgárok olcsóbban vehetnek jegyet, vagy olyan elővásárlás útján, ahol csak magyar állampolgárok vásárolhatnak belépőt. A kézilabda-Eb-n teljesen elhibázott volt a jegyárpolitika, azt nem szabad megismételni. Egy olimpia esetében persze jóval kisebb a mozgástér, nem lehet minden jegy olcsó, mert az nem gazdaságos. A külföldi turisták bármit megvesznek, hülyék lennénk, ha ezt nem használnánk ki. Viszont biztos vagyok benne, hogy vannak olyan eszközök, amelyekkel el lehet érni, hogy a magyar szurkolók megfizethető áron vehessenek jegyet, akár úgy, hogy külön szektor lenne a magyaroknak. A magyar sportfogyasztó réteg az alacsonyabb jövedelműek közül kerül ki. Ez nagy problémája a magyar sportnak finanszírozási szempontból. Az, aki többet tudna költeni, nem megy ki a stadionba. Az új létesítményeknek az is lenne az értelmük, hogy oda már azok is hamarább kimennek, akik hozzászoktak a kényelemhez és a magasabb színvonalú szolgáltatásokhoz. Sokan azt remélték, hogy ha meglesznek az új stadionok, akkor majd hozzák a nézőket, ez mégsincs így. Ez nagyon nagy pofon a stadionépítési projektnek. Külföldi példák egyértelműen azt mutatják, hogy jelentősen megnő a nézőszám egy új stadionban. Utána viszont már a focicsapat feladata, hogy ezeket a nézőket megtartsa. Nálunk az első néhány meccsen tényleg volt emelkedés, de azutánjött a visszaesés. Sok minden befolyásolta ezt, például a szurkolói kártya bevezetése, de a probléma az, hogy önmagában a futball még nem képes megtartani a nézőket. Miért éri meg Magyarországon vagy akár Szlovákiában futballcsapatot működtetni? Ritka dolog, hogy egy futballcsapat közvetlen működése pénzt termel, és ebből bevételt szerez a tulajdonos, nemcsak nálunk, hanem Európában is. A legtöbb klub hol nyereséges, hol veszteséges, de inkább az utóbbi. Hasznot a szinergiastratégia hozhat, azaz a tulajdonos egyéb vállalkozásaiban a csapat által, a csapatnak köszönhetően tud hasznot realizálni. Például ezeket a csapattal reklámozza, vagy a kapcsolati tőkéjét építi. A PSV Eindhoven tulajdonosa a Philips, a Leverkusené a Bayer gyógyszergyár, a Zenit Szentpéterváré a Gazprom, ezek szintén a szinergiastratégia alapján működő klubok. Ez kicsiben így működik Magyar- országon is. S miért éri meg egy külföldi tulajdonosnak Közép-Eu- rópában klubot működtetni? A szurkoló itt már csak a bundázásra tud gondolni... Mások a nagyságrendek külföldön és itthon. Itt jóval kevesebb pénzből is el lehet jutni a Bajnokok Ligájába vagy a nemzetközi kupaporondra. Ez lehet az igazán vonzó egy külföldi tulajdonos számára - már ha a legális célokat vesszük számba. Mikor kell gyanakodnunk? Természetesen segít, ha olyan üzletemberről van szó, akiről már hallottunk. A Honvéd tulajdonosát, George F. Hemingwayt kevesen ismerték személyesen, de azt tudtuk róla, hogy a Pizza Hut és a KFC az övé Magyarországon, ezt pont akkor adta el, amikor megvette a Honvédőt. Ez azért sugároz valami bizalmat. Ha valaki teljesen ismeretlen, akkor egy felelős klubvezető nyilván kér tőle valami bankgaranciát... De ez nehéz kérdés, sokszor csak a bizalom marad. Blogbejegyzéseiben többször hangoztatta, hogy túl sok a 16 csapat a labdarúgó NB I-ben. Ön szerint mi lenne az ideális? Szerintem tizenkettőnél nem több. Én még a tíztől sem riadnék vissza, de az már tényleg kicsit kevésnek tűnik. Meg kell nézni, hány csapatnak van év közben anyagi problémái. Három-négy mindig akad. Na, ezeket kell kivonni a mostani mezőnyből. Tizenkét csapattal még íehet sportszakmailag is megfelelő bajnokságot csinálni. Ebben az esetben lehetne egy tényleg profi másodosztály, ami jó bázist tudna adni az élvonalnak. A létszám csökkentése viszont rengeteg érdeket sért, a vidéki klubvezetőknek biztosan nem tetszene ez az ötlet. Az a kérdés, hogy mindenkinek jusson-e a tortából, vagy hogy a torta nagyobb legyen-e. Szerintem ez utóbbi, mindenkinek az a célja, hogy a magyar futball erősebb legyen, s ennek ez az útja. Gazdasági szempontból milyen a többi sportág helyzete a futballhoz képest Kö- zép-Európában? Még a jelenlegi helyzetben is a futball a legnépszerűbb sportág, most is sokkal többen járnak Magyarországon focimeccsre, mint bármilyen más sporteseményre, a tévében sokkal többen nézik, a bevételek sokkal nagyobbak. Győr két csapata - a női kézilabda- és a futballcsapat - nagyjából ugyanakkora összegből működik, csak az egyik a világ legjobb klubcsapata, a másik meg a magyar bajnokság középmezőnyében küszködik. Ez a nagyságrendi különbség a két sportág között. Abból a pénzből, amennyiből a magyar labdarúgóklubok működnek, bármilyen más sportágban olyan világverő csapatot lehetne építeni, mint a Győr a női kézilabdában. Férfikézilabdában Katar válogatott szinten csinált egy világválogatottat, amellyel végül döntőig jutott a vb-n. Ez ajövő? Ez nagyon extrém dolog, semmiképp nem nevezném normálisnak. Fontos kulturális különbség, hogy Katarban a lakosság 20%-a arab, katari, az összes többi vendégmunkás: indiai, pakisztáni, mindenféle. Ők működtetik az országot, az arabok nem csinálnak semmit. Ebbe a kultúrába teljesen beleillik az, hogy a kézilabdázók is vendégmunkások, csak technikailag nekik muszáj állampolgárságot adni. Kézilabdában jelenleg olyanok az országváltási szabályok, hogy ezt megtehették, a futballban nem tudták volna, ott szigorúbb a szabályozás. Katar kézilabda-vb-t és rövidpályás úszó-vb-t rendezett, 2022-ben ott lesz a foci- vb. Arra készüljünk, hogy egyre több világverseny lesz majd az arab országokban? Nem az összes, de azért lesz néhány. Van ebben gazdasági racionalitás. Ezek olyan potenciális piacok a sportágaknak és a szponzoraiknak, amelyeket érdemes kihasználni. Ott még nem annyira elterjedtek a nyugat-európai, amerikai termékek, ez a szponzoroknak jó lehetőség. Abban is van gazdasági ráció, hogy Katar kapta a fut- ball-vb-t? A FIFA törekszik arra, hogy újabb és újabb kultúrköröket vonjon be a labdarúgásba. Ezért volt vb Afrikában vagy a Távol-Keleten. Ezáltal lehet exportálni a labdarúgást és szponzorokat. Tehát van ebben logika. Hogy volt-e emellett korrupció, azt nem tudom. Azt meg, hogy télen lesz a vb, száz évben egyszer el lehet viselni. Mindenki fel van emiatt háborodva, pedig a november-december szerintem jó időpont. Nyilván nem fogunk óriáskivetítőn hideg sör mellett meccset . nézni a téren, de majd nézzük bent, forralt borral. § 'M; „Van abban gazdasági ráció, hogy Katar kapta a futball-vb-t" (Somogyi Tibor felvétele)
