Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)
2015-03-28 / 73. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. MÁRCIUS 28. Vélemény és háttér 7 A környezetvédelem kérdése Szlovákiában még mindig nem téma A klímaváltozás itt van A Szlovák Meteorológiai Intézet kimutatása szerint rekord meleg volt a tavalyi év. Ez önmagában nem lenne olyan nagy dolog, de az adatok alapján a szokásos ingadozásnál komolyabb a helyzet. RAVASZ ÁBEL Az intézet adatai szerint az 1960 és 1991 közötti átlaghőmérsékletnél 2,6 fokkal magasabb volt a tavalyi. Ha tetszik, ha nem, itt a klímaváltozás. Ebből a perspektívából nézve különösen szomorú, hogy változatlanul késlekedik az egységes nemzetközi fellépés. Bár az USA - amely az egyik legfontosabb nemzetközi szereplő a klímaváltozás kapcsán is - az utóbbi időben tett néhány lépést a helyes irányba, felvállalt néhány plusz kötelezettséget, az országban változatlanul nincs a dologgal kapcsolatban politikai konszenzus. Épp a napokban jelentette be elnökjelöltségét Ted Cruz republikánus szenátor, aki a klímaváltozásban „hívőket” azokkal helyezte párhuzamba, akik anno azt hirdették, hogy a Földünk lapos. Mármint, hogy mindkét csoport megtévesztett és balga. Cruz ráadásul nemcsak a saját véleményét fejezte ki ezzel, hanem a szavazók egy jelentős hányadáét is. Hiába van a tudósok között gyakorlatilag teljes konszenzus az éghajlatváltozással kapcsolatban, néhány hangos ellenaktivista képes megtéveszteni az állampolgárok jelentős részét. És akkor nem szóltunk arról, hogy az olyan nagy, fejlődő országok, mint India és Kína, belátható időn belül biztosan nem fogják csökkenteni ökológiai lábnyomukat, sőt. Mit jelent ez a régiónkra nézve? Egyrészt a változó átlaghő- mérséldet már középtávon fenyegeti a mezőgazdasági termelés jelenlegi struktúráját. A hagyományosan termesztett növények kiszorulhatnak, és új fajtákra kell átállni. Másrészt a klímaváltozás nem egyszerűen hőmérséklet-változás: kiszámíthatatlanabbá teszi az időjárást, egyre gyakoribbá válhatnak az itt extrémnek tűnő, a trópusokon viszont megszokott időjárási viszonyok. Télen pedig a szokatlanul heves hóviharok, amelyek a melegebb klíma ellenére beköszöntenek. Mindeközben a „zöldkérdés” Szlovákiában még mindig nem téma. Zöld párt a parlamentbe nem jutott be még soha, a környezetvédelmi minisztérium pénzpumpa hírében áll, az ország részt vesz az emissziós bizniszben. Bár Szlovákia nem tartozik a legnagyobb ludasok közé a klímaváltozás előidézésében, de az ellene harcolók közt sem jár élen. S amíg a lakosságnak ez a téma nem fontos, addig aligha foglalkoznak vele a politikusok. Ideje lenne ráébredni: az, hogy az időjárás szempontjából ilyen ,jó dolgunk van”, szerencsés adottság, de nincs rá örökös garancia. Addig kell elkezdeni foglalkozni a körülmények megóvásának lehetőségeivel, amíg nem késő. Persze nem bánom én, ha dús, érett narancsokat szedhetek a kert végében, csak jó lenne, ha közben a megváltozott időjárás miatt nem kellene alapjaiban átalakítani a megszokott életformánkat. Jeruzsálem nem cáfolja, csak nem ismeri be, hogy nukleáris fegyvere van - ez az elrettentés része Az izraeli atomprogram nyílt titkai MTl-HÁTTÉR Izrael hivatalosan soha nem ismerte el, hogy atomfegyverekkel rendelkezik, de kémügyek és médiakiszivárogtatások nyomán nyílt titok, hogy önvédelmi arzenáljának meghatározó szereplői a nukleáris elrettentőeszközök. Az Egyesült Államok a közelmúltban példátlan lépéssel feloldotta a titkosítását egy 1987-es jelentésnek, amely bepillantást enged az izraeli atomfegyverprogramba. A dokumentum szerint Izraelben már a nyolcvanas években képesek voltak az atombombánál ezerszer nagyobb hatóerejű fegyver elkészítésére. Dimóna, a Negev-sivatagban lévő kisváros határában húzták fel a Negevi Atomkutató Központot. Az izraeli közvélemény Simon Peresz érdemének tekinti a hivatalosan nukleáris kutatóhelynek is nevezett atomlétesítményt. AJediótAhronótcímű újságnak tavaly adott interjújában az exelnök. „Ben Gurion, az ország első miniszterelnöke hitt az atomenergiában. Először Amerikától próbáltunk szerezni egy reaktort, de ők azt mondták, hogy felügyelet nélkül nem tárgyalnak.” Ekkor Dwight Eisenhower amerikai elnök ajánlatára egy kisebb, orvosi célokra izotópokat előállító reaktort hoztak létre Jeruzsálem mellett, a jelenleg is működő Nahal Szorek telepet. „Mivel elleneztük az ellenőrzést, egy másik reaktort is felépítettünk Dimónában a franciákkal” - emlékezett Peresz, akinek szavaiból kiderült, hogy megvesztegetéssel született a francia üzlet. „Volt egy Stephen nevű lengyel ügynökünk Párizsban, aki tíz százalékot kért a közvetítésért. Mondtam neki, hogy tíz az sok, szegény ország vagyunk. Azt mondta, nem neki kell, egy kormányhivatalnok kéri, és megadta a nevét. Felhívtam ezt az embert, bemutatkoztam. Elkezdtük az együttműködést” - mesélte Peresz. A dimónai reaktor első üzemeltetőit a haifai Technion műegyetem végzős diákjaiból verbuválták, akiket Franciaországban képeztek ki gyorstalpalótanfolyamon. Az atomfegyver állítólagos előállításáról először Mordehai Vanunu volt technikus számolt be 1986-ban a brit médiában. Vanunu közreadott a dimónai létesítményben titokban készített 57 fényképet, s részletesen beszámolt a munkáról. Akkoriban évi harminc kilogramm plutónium készítésére lehetett alkalmas a reaktor, amiből elvileg százötven nukleáris fegyvert lehetettelőállítani. Később a Moszad titkosszolgálat egyik ügynöke Olaszországba csábította Vanunut, ott elrabolták, és Izraelbe szállították. Izraelben tizennyolc évet töltött börtönben, ebből tizenegyet magánzárkában. Jeruzsálem az atomlétesítmény felépítését nem cáfolja, de nem is erősíti meg, hogy atomfegyvereket képes létrehozni. „ Peresz ezzel kapcsolatban felidézte Amr Músza egyiptomi külügyminiszterrel folytatott beszélgetését. A reaktor megtekintésére vonatkozó kérését azzal hárította el, hogy „ha élvinném Dimónába, és rájönne, hogy nincs ott semmi, akkor már nem félne tőlem. Megbolondultam? Azt akarom, hogy továbbra is féljen tőlem, ez a legjobb elrettentés”. Geopolitikai helyzetében a nyolcmilliós Izrael számára létkérdés, hogy fenntartsa elret- tentési képességét, amelyben kulcsszerepet játszik az atomfegyver elvi birtoklása. Tel-Aviv álláspontja szerint „nem Izrael lesz az első ország a Közel-Keleten, amely hivatalosan beismeri atomfegyver birtoklását”. De ha létében fenyegető csapás érné az országot, elrettentésként létezik a „Sámson-opció” elnevezésű izraeli nukleáris doktrína. VENDEGKOMMENTAR Brókeridők NAGY IVAN ZSOLT Történetecske a 25 éve szabad/demokratikus/ jogállami Magyarországról Ön mire gondolna, ha azt hallaná, hogy egy, a gyanú szerint 150 milliárd (!) forintnyi álkötvényt kibocsátó brókercég vezére egyszer csak úgy dönt: átadja a vezérigazgatói posztot egy nyolc osztályt végzett, büntetett előéletű, korábban közmunkásként dolgozó ismeretlennek? Kevésnek gondolja az információt? Akkor mondunk még egykét apróságot. Történikez a vezérváltás (amiről egyébként, amikor kiderült, a korábbi vezérigazgató közölte, hogy vissza az egész, és hogy ő nem is tudta, ki az az ember, akinek a sokksok milliárdot forgató cégét csak úgy átadta!) jogszerűen, ám mégis nagyon nagy csöndben. És miközben a brókercég éppen omlik össze, irodái előtt hosszú sorokban állnak a befektetők, akik még hinni akarják, hogy visszakapják a pénzüket, de már pontosan tudják: ott és akkor biztos nem, és a jövőben is csak talán, illetve részben. Ennyi is kevés? Oké, van még. Az említett brókercégvezér közismerten jóban van a magyar külügyminiszterrel, akiről állítólag a már kitört botrány kellős közepén azt mondta, megkeresi, és ő segíteni fog. Egyes hírek szerint írt is levelet neki, bár ezt a tárca tagadja. A miniszterelnök azonban azt nem, hogy ő bizony kapott levelet az üzletembertől. És hát ismerték ők is egymást, ha más nem, ott a nagy kapocs: a foci. Az üzletembernek van egy klubja és egy stadionja (Győr), tagja volt (közben lemondott) a labdarúgó-szövetség vezetésének, sőt, VIP- széke van a felcsúti Pancho Arénában is, ami ugyebár Orbán Viktor háza kertjének végében áll, és szívügye a kormányfőnek. Szóval, nem idegenek, na. Kissé kusza amúgy a dolog, és összecsúsznak az idősíkok: ki mikor írt, és ki mit lépett erre, illetve ettől függetlenül? Az mindenesetre tény, hogy a kormányfő még a cég összeomlása, illetve az öncsőd bejelentése előtt elrendeli az állam pénzének kivételét a brókerháztól, és hát pont a külügy egyik cége az, amelyik 3,8 milliárd forintot ki is vesz (sokak szerint ezzel végleg lelökve a céget a szakadék széléről, bár a csőd alighanem e nélkül is bekövetkezett volna). Innen kezdve a vita már arról zajlik, vajon volt-e a kormányfőnek, illetve a kabinetnek olyan információja, amit az átlagember, pláne az átlagbefektető nem tudhatott, így utóbbinak - szemben az állami cégekkel - esélye sem volt menekülni. Azaz: mondható-e az, hogy a kormány, netán maga a miniszterelnök esetében felvetődik a bennfentes kereskedés gyanúja? (Az ellenzék szerint nyilván igen, a kormány szerint semmiképpen, csupán az egészséges életösztön működött.) Fene se tudja, kiderül-e valamikor, mit tudott a miniszterelnök. Az azonban megint egy újabb - és megintcsak nem apró - mozzanat, hogy miközben Magyarországon a rendőrség ennél sokkal kisebb horderejű ügyeknél is jóformán órák alatt megjelenik az érintett cégnél, lefoglal mindent, ami bizonyítéklehet, illetve viszi kihallgatni az érintett vezetőt, jelen esetben két és fél hét, majdnem 20 nap telt el az öncsőd bejelentése után, mire ez megtörtént! Szóval? Ön tehát mire gondol, ha ezt így összerakja? Egyébként e héten volt kereken 25 éve, hogy a rendszerváltás utáni Magyarországon szabad, demokratikus választásokat tartottak. Felidéztünk sok emléket, nézegettünk plakátokat, olvastunk programokat, hallgattunk negyedszázados interjúkat arról, milyen országot képzeltek el és ígértek politikusok, gondolkodók, és milyeneket vártunk mi. A fenti történet egyikben sem szerepelt. A szerző magyarországi publicista FIGYELŐ Fordulat a Nyemcov-ügyben Egy szemtanú szerint egészen más testalkata volt Borisz Nyemcov orosz ellenzéki politikus gyilkosának, mint annak a személynek, akit a hatóságok gyanúsítanak - írta a Kommerszant című orosz napilap. A Jevgenyijként említett, 27 éves férfi a gyilkosság után csak a hátát látta egy elsiető embernek - a gyilkosság elkövetőjének. Leírása szerint közepesen magas, vékony, sötét, talán hullámos hajú férfi volt, a rajta lévő kék farmer és a kapucnis pulóver is túl nagynak tűnt rá. Ez a leírás nem illik a Nyemcov megölésével gyanúsított Zaúr Dadajevre: a volt csecsen belügyi katona szinte óriás termetű, sportos alkat. A szemtanú vallomását a védelem arra akarja felhasználni, hogy bebizonyítsa Zaúr Dadajev ártatlanságát. (MTI)
