Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)
2015-03-25 / 70. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. AAÁRC1US 25. Régió - Csallóköz és mátyusföld 11 Egyre bizonytalanabb a pozsonyi új magyar óvoda sorsa, kérdéses, érdekek harca vagy tehetetlenség az ok Mindenki más megoldást képzel el Közel két hónap múltán sincs előrelépés a „lehetséges” pozsonyi magyar óvoda ügyében, sőt, a dolgok azóta csak bonyolódtak. VRABEC MÁRIA Kiderült, hogy ahány érdekelt és érintett létezik az ügyben, mind másként képzeli el a megoldást, és mivel nem egyeztettek, az álláspontok még véletlenül sem találkoznak. Elherdálták az ingyen szerzett telket? Az alaphelyzet még mindig az, hogy a Duna Utcai Magyar Tannyelvű Alapiskola és Gimnázium hátsó udvarán már több mint egy éve készen áll az az épület, amelyet eredetileg is óvodának szántak. Az ötlet az iskola volt igazgatójától, Dávid Bélától származott, akinek két városi képviselő, Sólymos László és Mede Vencel segített abban, hogy megszerezzen egy részt a telekből, amelyet Jozef Moravčík akkori pozsonyi polgármester cége akart megvásárolni. Az iskola alapítványa benyújtotta az igényét, hogy közcélokra, jutányos áron megvásárolná a telek 1/3 részét, 400 négyzetmétert és ezt sikerült is a városi képviselő-testületben megszavaztatni. Később Moravčík cége eladta a telket a Di- xia Sollaris ingatlanfejlesztő társaságnak, amely többfunkciós lakóházat akart ott építeni. Az iskola polgári társulása, a Ratio Educationis már ezzel a társasággal kötött szerződést arról, hogy a telekrész fejében az épület egy részét ráíratja. A deklarált szándék az volt, hogy az épületben magyar óvoda fog működni, de Dávid Béla szerint soha senki nem mondta azt, hogy a már meglevő óvárosi magyar óvodának kellene az épületbe költöznie. „Az én elképzelésem az volt, hogy a Ratio Educationis működtetne egy magyar-angol óvodát. Nyugdíjba vonulásomig azonban nem készült el az épület, azóta pedig nincsenek információim a további fejleményekről” - mondta a gimnázium volt igazgatója. Ugyanezt állítja Sólymos László (Híd) is, aki annak idején nyélbe ütötte az ingatlanüzletet. .Azóta senki nem keresett az ügyben, nem is foglalkoztam vele, mert most már a Ratio Educationis dolga, hogy tisztázza a helyzetet. Ha végre eldöntenék, milyen óvodát akarnak működtetni az épületben, nem volna gond kifizetni az áfát. Pozsonyban létezik olyan magyar közösség, amelyik a jól meghatározott célért hajlandó volna összeadni ezt a pénzt” - véli. A cél meghatározása azonban még odébb van. Az épület 2013 decemberére elkészült, de a Dixia Sollaris csak akkor hajlandó a Ratio Educationisra íratni a ráeső részt, ha az kifizeti az általános forgalmi adó arányos részét, 25 826 eurót. Erről 2014 júliusában kötött előszerződést a Dixia Sollaris és a Ratio Educationis, azóta pedig nem történt semmi. Az iskola lehetőségei korlátozottak, jobban mondva a nullával egyenlők abban, hogy lehetséges bérlőkkel tárgyaljon, mert amíg az áfát ki nem fizeti, addig az épület nem az övé. Valójában semmije sincs, mert a telekkönyvi hivatalban a telekrész sincs a Ratio Educationis Polgári Társulás tulajdonaként bejegyezve. Valószínű, hogy az építkezés kezdetén használati jog helyett tulajdonjogot ruházott át a cégre, ami azt jelenti, hogy most a szerződésen kívül semmilyen hivatkozási alapja sincs. Abban pedig az áll, hogy a Ratio Edicationis kifizeti az áfát. Bár a törvény erre nem kötelezi, hiszen nonprofit szervezetről van szó, amely nem áfafizető, ráadásul a tulajdona ellenértékeként kapta az épületet. Hogyan került a képbe az áfa? Az ügyben állásfoglalást kértünk a központi adó- és vámhivataltól, és megtudtuk, az állam az épület kivitelezőjétől kéri az adót. A vonatkozó törvény áfamentesnek minősít minden olyan eladást - ingatlaneladást is -, amelynek a tárgya olyan, nem vállalkozási céllal létrehozott közhasznú intézményhez kerül, amely nem tudja az áfát visszaigényelni és az árut nem haszonszerzésre, hanem az intézmény céljainak elérésére használja. Vagyis kizárólag a Dixia Sollaris vezetőinek agyafúrtsága volt, hogy az áfa egy részét átruházták a Ratio Educationisra, és a polgári társulás vezetőinek óvatlansága, hogy hagyták csőbe húzni magukat. Hogy az áfa egyáltalán hogy került a képbe, az egy külön történet. Dávid Béla szerint eredetileg szó sem volt róla, ő bele sem ment volna ilyen feltételbe. Ladislav Csizmár, a Dixia Sollaris ügyvezető igazgatója azt mondja, miután elkészült az épület, és könyvvizsgálatot végeztek a kiadásokról, arra jutottak, hogy ezt a költséget is meg kell osztani a két tulajdonos között, tehát mindenki a ráeső részt fizeti. „Csökkentettük az összeget, amennyire lehetett, de teljesen nincs módunkban elengedni. A Ratio Educationis elnöke, Mor- vay Katalin aláírta azt a szerződést, amelyben vállalta a 26 ezer euró kifizetését, innen kezdve nincs miről tárgyalnunk” - érvel Csizmár. A 2014 júliusában kötött szerződésben tizenkét hónapos haladékot adott a cég a Ratio Educationis- nak az áfa kifizetésére. A két fél arról is tárgyalt, hogy az épületrészt addig is bérbe adnák és a befolyt összegből fedeznék az áfát. „Miután ezt rendeztük volna, az épületrészt átruházzuk a polgári társulásra és a továbbiakban ők rendelkeznek vele. Arra is hajlandók voltunk, hogy mi szerződjünk a bérlővel addig, amíg az áfát fedező bérleti díj be nem főijük. A szerződésben kötelezettséget vállaltunk, hogy utána átíratjuk az. ingatlant a Ratio Educationisra. Ám az elmúlt kilenc hónapban senki sem keresett bennünket a Ratio Educationisból” - mondta Csizmár. Az iskola nyilván nem tudta, mitévő legyen, ami szinte érthetetlen, hiszen számos fontos önkormányzati pozícióban lévő vagy jogász végzettségű egykori diák és mai szülő állna egyetlen hívó szóra a rendelkezésére. A helyzetet súlyosbítja, hogy a Dixia Sollaris vagyonát a bíróság zárolta, a-Ratio Educationis pedig mostanáig semmilyen jogigényt nem nyújtott be a céggel szemben. Morvay Katalin, a Duna utcai iskola igazgatónője és a Ratio Educationis elnöke ugyan megerősítette, hogy a Dixia Sollaris képviselőivel tárgyaltak tavaly júliusban a bérbeadásról, de azt is elmondta, hogy ilyen bizonytalan körülmények között nem sikerült bérlőt szerezni. Elsőként az Augusztus 29. utcai magyar óvodát szólította meg és annak az átköltözéséről tárgyalt az önkormányzattal. „Az óvárosi önkormányzat viszont nem akart szerződést kötni, amíg nem tisztázott a tulajdon- viszony. Patthelyzetbe kerültünk, mert ha más érdeklődővel kezdünk tárgyalni, az a vád érhetett volna, hogy semmibe vesszük az eredeti elgondolást, holott egyetlen szerződésben sem szerepel, hogy a már meglévő óvodának kell ideköltöznie” - erősítette meg az igazgatónő elődje szavait. Milyen óvoda legyen? A szerződésekben valóban nem szerepel, hogy az Augusztus 29. utcai óvodának kell az új épületbe költöznie. Amiért mégis mindenki azt hitte, az az a levél, amelyet Morvay Katalin 2014. március 13-án, az épület átadása után küldött az óvoda igazgatónőjének, Turján Melindának. Ebben arról értesítette őt, hogy az épületet már kolaudálták, meg kellene beszélniük a beköltözés részleteit. Az óvoda igazgatónője a fenntartó óvárosi önkormányzatot szólította meg az ügyben 2014. március 19-én, és kérte az átköltözés engedélyezését, de májusban már olyan választ kapott az óváros akkori polgármesterétől, Tatiana Rosovától, hogy a megye venné át a közös igazgatású magyar óvoda, alapiskola és gimnázium működtetését. „Mi kértük, hogy maradhassunk az Óvárosnál, mert szakmai szempontok miatt szeretnénk kapcsolatban maradni a többi óvodával. Júniusban azt a választ kaptam az oktatásügyi osztály vezetőjétől, hogy tárgyaltak az iskola igazgatónőjével, de nem egyeztek meg, mert 2000 eurós bérleti díjat kértek tőlük, itt viszont ingyen vagyunk. Ebben a bizonytalan helyzetben lehetetlennek tartottam a költözést” - mondja Turján Melinda. Morvay Katalinnal az óvoda polgári társulás, a MOVI képviselői is tárgyaltak 2014 januárjában és márciusában is, de csak annyit tudtak meg, hogy ki kell fizetni a 26 ezer eurós áfát. 2014. július 7-én levélben újra megkeresték az iskola igazgatónőjét és magyarázatot kértek a 2000 eurós bérleti díjra. „Erre a levélre nem kaptunk választ. Azt, hogy még kb. húszezer euró értékű munka volna az óvodán, az Új Szóból tudtuk meg, és akkor még szó sem esett a berendezésről vagy a játszótérről. Sok részletet kellene még tisztáznunk, mert ezeket a költségeket mind állni kell valakinek” - mondja a MOVI elnöke; Baráth Tímea. Az utolsó kommunikációs kísérlet az óvoda és a Ratio Educationis között Turján Melinda 2014 szeptemberi leveLE volt, amelyben azt kérte Morvay Katalintól, hogy üljenek újra tárgyalóasztalhoz, de erre sem érkezett válasz. „Ebből azt a következtetést vontam le, hogy a már meglévő óvodánkra kell fókuszálnunk. Ott is jó lett volna, de nem mindenáron, mert ha néhány év múlva azt mondják nekünk, hogy emelik a bérleti díjat, annak csak a magyar szülők látnák kárát. Itt ez állami óvoda, biztos a helyünk, ezért nehéz rászánni magunkat olyan radikális lépésre, amelyről nem tudjuk, mi lesz a következménye. Főleg, hogy a másik fél nem előzékeny, még az épületet sem nézhettük meg belülről. A szülőknek köszönhetően sikerült olyan körülményeket teremtenünk, hogy öröm itt lenni, ilyen huzavona után megfontolandó, érdemes-e még ebben a lehetőségben gondolkoznunk” - mondja nyíltan Turján Melinda. Érdekek harca vagy tehetetlenség? Egyelőre azonban korainak sőt, tárgytalannak is tűnik arról beszélni, milyen körülmények között költözhetne az új épületbe az óvárosi óvoda magyar részlege, mert az épület nem a Ratio Educationis tulajdona. Morvay Katalin azt állítja, tárgyalásokat kezdeményezett a Dixia Sollaris új vezetésével az áfa kifizetésének módjáról, vagy esetleges elengedéséről, de egyelőre nem kívánt részleteket elárulni. Minden további lépés ennek függvénye, de első riportunk megjelenése óta kiderült, hogy az áfa kifizetése sem jelent valódi akadályt. A pozsonyi magyar nagykövetségtől kezdve a megyei hivatalig több intézményjeiezte, hogy hajlandó állni az összeget, ha az épületben magyar óvoda lesz, de konkrét megállapodásra nem került sor. „Ha az iskola igazgatónője a dotációs alapunkból kért volna támogatást, ebben tudtunk volna segíteni maximum 20 ezer euró megítélésével. De hivatalos megkeresés nem történt, az oktatásügyi osztályvezetője sem kapott arra vonatkozó kérvényt, hogy az egész intézmény a leendő óvodával együtt a rrffegyéhez tartozzon” - tudtuk meg Németh Gabriellától (MKP), a pozsonyi megyei önkormányzat alelnökétől. Mint utóbb kiderült, azt, hogy az oktatási intézmény megyei fennhatóság alá kerüljön, maguk a magyar megyei képviselők sem támogatják. Pomichal István (MKP), kockázatosnak látja, hogy az iskola megszüntesse a statútumát, és újra kérje a bejegyzését közös igazgatású óvoda, alapiskola és gimnázium gyanánt, mert az új engedélyezési eljárás szerinte számos adminisztratív kötelezettséggel és buktatóval is jár. „ Először arról kell tárgyalni, mennyire legális a Dixia Sollaris áfakövetelése, aztán lehet beszélni arról, milyen óvoda fog működni az épületben” - mondja a képviselő, aki alapítványi óvoda létrehozását tartaná a legjobb megoldásnak. „Ezáltal a Ratio Educationis jogkörébe tartozna a működtetés és a többletkínálatot nyújtanánk a magyar szülőknek” - véli Pomichal. Attól, hogy Pozsonyban nem lesz annyi magyar gyerek, hogy négy óvodát megtöltsön (Óváros, Pozsonypüspöki, Slovnaft- óvoda, plusz ez az új), nem tart, úgy véli a 20 ezer magyar választó elég garancia arra, hogy valamennyibe legyen elég jelentkező. Hogy így lesz-e, az után derülhet ki, hogy a Ratio Educationis végre megszerzi az épületet. Morvay Katalin azt állítja,'a napokban választ kell kapnia a Dixia Sollaris tulajdonosaitól, akikkel közvetítőkön keresztül vette fel a kapcsolatot. Hogy kik ők, azt nem árulta el, de a dolog lényegét tekintve nem is érdekes. Csupán azért lehet jelentősége, mert máris rengeteg szóbeszéd terjed arról, milyen érdekek fűződhetnek ahhoz, hogy az épület tulajdon- jogi viszonyait máig nem rendezték, és vajon kinek a kezére akarják átjátszani. Mint az a szlovákiai magyar berkekben lenni szokott, az MKP-sok hidas, a Híd szimpatizánsai MKP- s lobbit látnak a háttérben. Az igazság előbb-utóbb kiderül abból, ki költözik az épületbe és milyen feltételekkel. Ha túl sokáig senki, abból is le lehet vonni a megfelelő következtetést: akiknek módjukban állna lendíteni a dolgon, azok vagy nem akarják, vagy nem képesek rá. Egyik lehetőség szomorúbb, mint a másik. Az öreg épületben jó feltételeket teremtettek a szülők segítségével (Somogyi Tibor felvételei) Turján Melinda az Óvárosnál maradna, hogy kapcsolatban maradhasson a többi óvodával
