Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)
2015-03-24 / 69. szám, kedd
6 Gazdaság és fogyasztók - hirdetés ÚJ SZÓ 2015. MÁRCIUS 24. www.ujszo.com GAZDASÁGI HÍRMORZSÁK Agrárkonferencia Komáromban Komárom. A Gazda Polgári Társulás agrár- és vidék- fejlesztési konferenciát szervez 2015. március 27-én (pénteken) Komáromban, a Tiszti Pavilon dísztermében. A regisztráció reggel kilenckor kezdődik. A konferenciát „A vidék éltető ereje” című előadásával Varga Péter, a Gazda P. T. elnöke nyitja meg, utána magyarországi és szlovákiai szakemberek osztják meg a tapasztalataikat. A konferenciára az érdeklődők a president@gazda-pt.sk e- mail címen és a 0918 637 288-as telefonszámon jelentkezhetnek be. Jelentkezési határidő: 2015. március 25. (ú) Kiszűrik a hitelcsalókat Pozsony. A szlovákiai bankok és gyorshitelező társaságok összekötik a hitelregisztereiket, ajövőben ígyjobban felmérhetik ügyfeleik hitel- képességét - nyilatkozta Ján Budinský, a hitelregisztereket üzemeltető CRIF Slovak Credit Bureau ügyvezetője. A bankok hitelregiszterében 17 pénzintézet osztja meg egymással az ügyfelekről szóló információkat, a gyorshitelezők regiszterében a piac 12 legnagyobb lízingcége és gyorshitelezője található. A két regiszter Szlovákia lakosságának csaknem a feléről tartalmaz információkat. (TASR) Durva büntetés az Auchannak Budapest. 1,061 milliárd forint bírságot kapott az Auchan Magyarországon, mert visszaélt piaci erejével - közölte tegnap a Gazdasági Versenyhivatal (GVH), amely szerint az üzletlánc utólagos árkedvezmény-támogatás címén, egyoldalúan díjat számított fel beszállítóinak, hogy termékeik bekerülhessenek az Auchan árukészletébe. Az Auchan Magyarország Kft. mérleg szerinti eredménye tavaly 12,5 müliárd forintos mínuszt mutatott, amiben egy 11 milliárdos, terven felüli értékcsökkenés játszotta a főszerepet. Ezt leszámítva a másfél milliárd forintos veszteség kedvezőbb a 2013-asnál - akkor mínusz hatmilliárd forintot meghaladó volt az adózott eredmény. (MTI) AKTUÁLIS KÖZÉPÁRFOLYAMOK I VALUTA ÁRFOLYAM I VALUTA ÁRFOLYAM Angol font 0,7318 H Lengyel zloty 4,1215 D Cseh korona 27,374 H Magyar forint 304,75 Horvát kuna 7,6460 Román lej 4,4220 O Japán jen 130,80 Svájci frank 1,0561 □ Kanadai dollár 1,3667 íl USA-dollár 1,0912 n VÉTEL - ELADÁS 1 BANK IE3ÜÜB1 CSEH KORONA FORINT Sberbank 1,11-1,05 28,30-26,65 318,24-290,84 OTP Bank 1,13-1,03 28,70-26,28 317,51-290,74 Postabank 1,11-1,04 28,43-26,50Szí. Takarékpénztár Tatra banka 1,12-1,04 1,11-1,05 28,21-26,65 28,30-26,65 318,52-291,08 316,32-292,28 ČSOB 1,11-1,05 28,19-26,78Általános Hitelbank 1,11-1,05 28,30-26,65 318,56-291,13 Az első adat a valuta vételére, a második adat a valuta eladására vonatkozik. (Forrás: SITA) Ha a kvótaeltörlés miatt a felvásárlási árak tovább csökkennek, tömeges elbocsátások várhatók Bajban a szlovákiai tejtermelők Pozsony. Április elsejével, vagyis már jövő szerdától megszűnik az Európai Unióban a tejkvóta, ami azt jelenti, hogy nem korlátozzák többé a különböző országok tejtermelését. A szlovákiai termelők attól tartanak, hogy olcsó, gyenge minőségű importtej áraszthatja el a hazai piacot, a tej rendkívül alacsony felvásárlási ára pedig tovább csökken, ami súlyos helyzetbe sodorhatja a termelőket. ÖSSZEFOGLALÓ Az Oroszország által tavaly bevezetett élelmiszer-embargó már eddig is komoly érvágást jelentett a szlovákiai tejtermelőknek, az uniós tejkvótarendszer felszámolása pedig újabb csapást mér az ágazatra - állítják a Szlovákiai Tejtermelők Szövetségének (SZPM) valamint a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Kamarának (SPPK) a vezetői. Oroszország - az ukrán válság miatt kivetett nyugati büntetőintézkedésekre válaszolva - tavaly vezetett be embargót egyes mezőgazdasági termékek, köztük a sajt, a tej és egyéb tejtermékekimportjára az Európai Unióból és más nyugati államokból. Mindeközben az európai piacokon jelentős mértékben nőtt a tejtermelés. E két tényező miatt az elmúlt egy évben a tej kilogrammonkénti fel- vásárlási ára Szlovákiában 6 centtel csökkent, és mára a lélektani határnak számító 30 cent alá esett vissza. Alexander Pas- torek, a tejtermelők szakmai szövetségének az elnöke szerint ez jelentős veszélyt jelent az ágazat számára, a tej egy kilogrammra jutó előállítási költségei ugyanis 40 cent körül mozognak. Ha figyelembe vesszük a termelőknek nyújtott kilogrammonkénti 3,8-4,8 centes támogatást, a jelenlegi felvásárlási árak mellett még így is minden kilogramm tejen 5,2-6,2 centet veszítenek. A piaci elemzések szerint az ágazat veszteségeit nem a magas termelési költségek okozzák, hanem a szlovákiai tejtermelőknek fizetett alacsony fel- vásárlási ár, amely kilogrammonként 3—4 centtel marad el a többi uniós országban fizetettnél. A Szlovákiai Tejtermelők Szövetsége szerint a háttérben a nagy üzletláncok állnak, amelyek durván visszaélnek domináns piaci helyzetükkel. Míg a termelőknek nyújtott felvásárlási árak csökkentek, atejterme- lők elemzése szerint az üzletláncok a tartós tej esetében 20 százalékkal növelték a haszonrésüket. Olaj a tűzre, hogy áprüis elsejétől az Európai Unió felszámolja a tejkvótarendszert, amellyel azt szabta meg, hogy a tagállamok évente mennyi tejet termelhetnek. Jövő héttől mindenki annyit fog termelni amennyit csak tud, ami a már így is alacsony felvásárlási árak újabb csökkenéséhez vezethet. Milan Semančík, az SPPK elnöke szerint ezért ők kezdettől fogva a tejkvóták fenntartása mellett kardoskodtak, hiszen a liberalizált tejpiac legnagyobb vesztesei között ott lesznek a szlovákiai termelők is. Ha a felvásárlási árak tovább csökkennek, tömeges élbocsátásokvárhatók. A Szlovákiai Tejtermelők Szövetsége épp ezért olyan intézkedéseket javasol, amelyeknek köszönhetően legalább részben enyhíteni lehetne a tejkvóták eltörlésének a negatív hatását. A szakmai szervezet szerint abban az esetben, ha a többlettermelés miatt válság alakulna ki a tejpiacon, uniós szinten kellene közbelépni, miközben a felvásárlási árak esetében is meg kellene határozni egy alsó határt, amely alá ezek nem csökkenhetnének. Országos szinten újra bevezethetnék az exportdotációkat, és az államnak szigorúbban kellene fellépnie a domináns piaci helyzetükkel visszaélő üzletláncokkal szemben is. (mi) Moszkva arra gyanakszik, hogy Szerbián keresztül csempészik be a tiltott uniós gyümölcsöt Újabb kiskapukat zárhat be Oroszország ÖSSZEFOGLALÓ Moszkva. Oroszország embargót vezethet be a vele egyébként rendkívül jó kapcsolatokat ápoló Szerbia gyümölcsszállítmányaira, Moszkva ugyanis gyanúsnak tartja a hirtelen megugró szerb almaexportot. Az orosz gyanú azért merült fel, mert az EU több tagállama, de főleg Lengyelország igyekszik megkerülni az embargót, és eljuttatni az áruját a hatalmas orosz piacra. Az „ügyeskedések” ugyanis akkor váltak intenzívebbé, amikor tavaly augusztusban Moszkva úgy döntött, hogy egy évre megtiltja az Európai Unióból származó gyümölcs, zöldség és egyéb élelmiszerek importját. A szerb miniszterelnök akkor határozottan kiállt az átcímkézéssel és az importált termékek továbbexportálásával szemben. A Szerbiából Oroszországba irányuló almakivitel növekedését Belgrad az orosz embargóval magyarázza, vagyis állítólag azért nőtt meg 48%-kal az alma exportja Szerbiából, mert Oroszország megtiltotta az Európai Unióból származó élelmiszerek importját. Szerbiából az orosz piacra leginkább gyümölcsöt, zöldséget, sertés- és marhahúst, húsipari termékeket szállítanak. Az ország exportjának a 10%-a irányul Oroszországba. (SITA, MTI) A melléklet tartalmából: MfO Az oszt búza leggyakoribb betegségei • Nyolcévente új gépet?! • Az őszi búza leggyakoribb betegségei • Szója hatvan hektáron • Hogyan égünk el 3,7l tonnás hozamot a napraforgónál? Senkőcön tudják! Március 26-án! Keresse kedvenc napilapjával együtt az újságárusoknál! Szlovákia a 2007-2013-as támogatások kétharmadát sem hívta meg le Gyenge az uniós pénzek merítése ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A Fico-kabinet is felelős azért, hogy az uniós támogatások merítése szempontjából Szlovákia az Európai Unió egyik legrosszabbul teljesítő tagállama - derül ki az Állami Számvevőszék (NKÚ) napokban közzétett elemzéséből. Lukáš Jasenec, az NKÚ kommunikációs osztályának vezetője szerint Szlovákia az előző, vagyis a 2007 és 2013 közötti programozási időszakban rendelkezésére álló 11,5 milliárd euróból eddig csupán 7,3 milliárd eurót használt fel, ami alig 63%-os merítés. Szlovákia ezzel az Európai Unió harmadik legrosszabbul teljesítő tagállama, ennél már csak Romániában (56%) és Horvátországban (45%) rosszabb a helyzet. Összehasonlításképpen: Litvániában, Észtországban és Portugáliában ez az arány meghaladja a 90 száza(Jón Krošlák felvétele) lékot, vagyis ezekben az országokban már csaknem az összes támogatást felhasználták. A Számvevőszék elemzése szerint az uniós támogatások rendkívül lassú hazai merítése több tényezővel magyarázható, ezek közül azonban kiemelkedik a bonyolult közbeszerzési eljárás és az uniós támogatásokkal foglalkozó szakemberek rendkívül gyakori cseréje. Ez utóbbi szempontból az Állami Számvevőszék szerint Szlovákiában kiugróan rossz a helyzet. Mire ugyanis a szakembereknek sikerül beletanulniuk az uniós támogatásokkal kapcsolatos problémakörbe, jön a kormányváltás, és új ak j önnek a helyükre. A most közzétett elemzés szerint ebből a szempontból a legutóbbi, vagyis a 2012-es kormányváltás volt a legrosszabb, hiszen a Fico-kabinet cserélte le a legtöbb kulcspozícióban lévő, uniós támogatásokkal foglalkozó vezetőt. Jasenec szerint az NKÚ ezért olyan jogszabályok elfogadását javasolja, amelyek szavatolnák hogy az említett szakemberek munkáját a kormányváltásokkal ne szakítsák meg, stabilizálva ezzel a szakmaihátteret. (mi, TASR) A szlovákiai tejtermelők már többször tüntettek a diszkriminatív uniós szabályozás ellen (Pavol Funtál felvétele]
