Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)
2015-03-23 / 68. szám, hétfő
6 Külföld ÚJ SZÓ 2015. MÁRCIUS 23. www.ujszo.com KSH Patriotok Varsó közelében Varsó. Egy amerikai Pat- riot-rakétaüteget csoportosítottak át Varsó közelébe az Atlantic Resolve fedőnevű NATO-hadgyakorlat keretében. A légvédelmi rakéták ideiglenes áttelepítését a lengyel nemzetvédelmi tárca képviselői az ország keleti szomszédságában megjelent biztonsági veszélyre való válasznak nevezték. A Varsótól mintegy 50 kilométernyi távolságban nyugatra fekvő Sochaczew közelében zajló hadgyakorlat, céljáról szombaton Tornász Siemoniak lengyel nemzet- védelmi miniszter úgy nyilatkozott, a mozgósítás „a szövetség válasza arra, ami Európa keleti részében zajlik”. Az egy hétig tartó gyakorlat keretében a rakétákkal mintegy 100 amerikai katona és 30 jármű - ezen belül a Patriot-üteg indítóállásai és harcálláspontja - érkezett Németországból. (MTI) Menedéket kértek Majuro. Menedékkérelmet nyújtottak be az Egyesült Államok hatóságainál a korábban atomkísérleteknek helyt adó, a csendes-óceáni Marshall- szigetek részeként számon tartott Bikini-korallzátony lakói a klímaváltozás súlyos következményei miatt. A Bikini-atoll fennhatósága alatt álló állampolgárok évtizedek óta az ugyancsak a Mar- shall-szigetekhez tartozó Kili és Éjit szigetén élnek. Washington az ötvenes években 24 atomkísérletet végzett a korallzátonyon. Noha a Bikini-korallzátony lakóit még a kísérletek megkezdése előtt az amerikai hatóságok áttelepítették, a robbantás erős sugárzásnak tette ki a Csendes-óceán nyugati részén fekvő, 55 ezres lakosú Marshall-szigetek lakóit. A szigetlakok a Bi- kini-atollra nem tudnak visszatérni, új lakhelyükön pedig a felmelegedés következményeivel, az árapály miatti gyakori áradásokkal és pusztító viharokkal küzdenek. (MTI) Újraválasztották Semjén Zsoltot Budapest. Ismét Semjén Zsoltot választotta elnökévé a Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) szombati tisztújító országos választmányi ülésén Budapesten - tájékoztatta a kisebbik kormánypárt az MTI-t. Az eddigi pártelnök egyedüli jelölt volt a posztra. Az ülésen Suiján Lászlót a párt tiszteletbeli elnöké- nekválasztották. (MTI) Kivonta erőit az Egyesült Államok Jemenből, előrenyomultak a síita húszi lázadók Teljes a káosz, terjed az erőszak Hódi emberei Ádenben. Az ellenség már bevonult a 170 km-re fekvő Taizzba. Washington/Áden. Az Egyesült Államok kivonta Jemenből teljes személyzetét, beleértve különleges erőinek eddig hátramaradt 100 tagját is, akik az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat ottani csoportja ellen folytattak hadműveleteket. MTTÖSSZEFOGLALÓ Ezt az amerikai külügyminisztérium jelentette be szombat este, a jemeni biztonsági helyzet romlására hivatkozva. Áz arab országban politikai káosz uralkodik, és terjed az erőszak. Síita húszi fegyveresek tavaly szeptemberben megszállták a fővárost, és a múlt hónapban lemondásra kényszerítették az államfőt, majd feloszlatták a parlamentet és teljes egészében átvették a hatalmat. Abed Rabbo Man- szúr Hádi elnök Ádenbe menekült, ahol visszavonta korábbi lemondását, és külföldi segítséggel igyekszik visszanyerni az ellenőrzést az ország fölött. Hírügynökségi értékelések szerint mindazonáltal a különleges erők távozása visszalépést jelent az al-Kaidával szembeni amerikai terrorellenes erőfeszítésekben. A síita húszi lázadók és az Ali Abdalláh Száleh korábbi jemeni elnökhöz hű milíciák közben előrenyomultak Dél-Jemen- ben: tegnapra virradó éjszaka betörtek az Ádentől mintegy 170 kilométerre fekvő Taizz városába, és elfoglalták a repülőteret, egy katonai támaszpontot és több lakóépületet. A taizzi repülőtérhez közeli egyik forrás az AFP francia hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy a légikikötő környékén mintegy 300 húszi fegyveres tartózkodik, és az erősítés úton (TASR/AP-felvétel) van a mintegy 250 kilométerre északra fekvő jemeni fővárosból, Szanaából. Helyi katonai források szerint a Taizzban tartózkodó katonák Száleh emberei, aki három évvel az elnöki tisztségből való távozása után továbbra is jelentős befolyással bír a hadseregre. Száleh mintegy 30 évig volt hatalmon Jemenben. Andalúziái voksolás Választási nyitány Madrid. Leváltják-e a Spanyolország legnépesebb tartományát 33 éve kormányzó szocialista pártot (PSOE) - ez volt a tétje a tegnapi andalúziai tartományi választásoknak. A mintegy 6,5 millió választásra jogosult este 8 óráig adhatta le szavazatát, hogy megválassza a helyi parlamenttagjait. Az andalúziai voksolást tekintik az idei választási év „nyitányának” Spanyolországban, ahol május 24-én egyszerre 13 tartományban rendeznek helyhatósági, év végén pedig parlamenti választásokat. Elemzők szerint az már jól látszott, hogy véget ért a szocialisták és a jelenleg hatalmon lévő, konzervatív Néppárt (PP) uralta kétpárti politika, nemcsak ebben a tartományban, hanem országos szinten is. Az egyik nagy kérdés, hogy milyen arányban alakulnak át a politikai erőviszonyok Spanyolországban, és a várakozások szerint az andalúziai választás erre is választ adhatott. A közvélemény-kutatások szocialista győzelmet jósoltak, ami azonban nem lesz elég az abszolút többség megszerzéséhez az andalúziai parlamentben. (MTI) Az orosz nagykövet átlépett egy határt Atomrakéták célpontjává válhatnak dán hadihajók MTI-JELENTÉS Koppenhága. Dánia hadihajói orosz atomrakéták célpontjaivá válhatnak, ha a skandináv ország csatlakozik a NATO tervezett európai rakétavédelmi rendszeréhez - figyelmeztetett O- roszország koppenhágai nagykövete. A dán külügyminiszter tiltakozott a nyilatkozatmiatt. „Nem hiszem, hogy a dánok tisztában vannak azzal, hogy milyen következményekkel jár, ha Dánia csatlakozik az Egyesült Államok vezette rakétavédelmi rendszerhez. Ha ez megtörténik, a dán hadihajók orosz atomrakéták célpontjaivá válnak” - idézte Mihail Vanyin nagykövetet a Jyl- lands-Posten. A nagykövet rámutatott, hogy a rendszerhez való csatlakozással Dánia részévé válna az Oroszország elleni fenyegetésnek, bár azt is megjegyezte, hogy az orosz rakéták képesek lennének áthatolni bármilyen európairakétapajzson. Martin Lidegaard dán külügyminiszter szerint Vanyin átlépett egy határt azzal, hogy a rakétapajzs minden jövőbeli résztvevőjét orosz rakéták célpontjának nevezte. Hozzátette: fontos, hogy a két ország közti vita hangneme ne durvuljon el. Lidegaard kijelentette, a rakétapajzsnak „semmi köze Oroszországhoz”, azzal a latorállamok és terroristák jelentette fenyegetés ellen akarnak védekezni. Dánia augusztusban közölte, hogy legalább egy fejlett radarrendszerrel felszerelt fregattal járul hozzá a tervezettrakétavédelmirendszer működtetéséhez. Oroszország élesen ellenzi a rendszer kialakítását, melynek fő komponenseit Lengyelországba és Romániába terveziktelepíteni. Biztosan nem fog messzire jutni a merénylő - ígérte a tunéziai államfő Elmenekült a harmadik támadó MTI-TUDÓSÍTÁS Tunisz. Hárman követték el a tuniszi Bardo Múzeum elleni, 23 halálos áldozatot követelő szerdai merényletet, és a harmadik támadó elmenekült - közölte vasárnap Bédzsi Káid esz-Szebszi tunéziai államfő. A francia médiának esz-Szebszi - aki tegnap elment a múzeumba - elmondta, hogy egészen biztosan hárman követték el a véres merényletet, ezt erősítették meg a biztonsági kamerák felvételei is. A tunéziai elnök hozzátette, bár két merénylőt a biztonsági erők lelőttek, harmadik társuk menekülőre fogta. „Biztosan nem fog messzire jutni” - jegyez- temegesz-Szebszi. A videofelvételek tanúsága szerint két férfi sétált át a múzeumon táskákkal és lőfegyverekkel a kezében. A felvételen egy alkalommal azlátszik, hogy egy hátizsákos férfival találkoznak az épületben, aki éppen egy lépcsőn tart lefelé. Röviden üdvözlik egymást, majd az ellenkező irányban folytatjákútjukat. A különleges erők a két fegyveres támadóval a helyszínen végeztek. A hatóságok azóta azonosították őket: mindketten húszas éveikben járó tunéziai állampolgárok, akik Líbiában kaptak fegyveres kiképzést. A tuniszi Bardo Múzeum megtámadása több mint egy évtizede a legsúlyosabb merénylet volt az észak-afrikai országban. A támadásban három tunéziai és húsz külföldi vesztette életét, további 47-en pedig megsebesültek. A tunéziai belügyminisztérium közzétette a biztonsági kamerák által rögzített képsorokat a szerdai merényletről, amelynek elkövetését az Iszlám Állam vállalta magára (SITA/AP-felvétel) Franciaországban megtartották a helyhatósági választások első fordulóját, a polgárok nem mutattak nagy érdeklődést Sikerre számított a szélsőjobbos Marine Le Pen MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Párizs. Franciaországban tegnap tartották meg a kétfordulós helyhatósági választások első fordulóját. 43 millió választópolgár a 101 megyei tanács tagjait választhatja meg hat évre. A felmérések szerint a választóknak kevesebb mint felét érdeklik a helyhatósági választások, ezért alacsony részvételre számítottak. Egy pénteken nyilvánosságra hozott felmérési eredmény alapján a franciák 86 százaléka szerint alig volt választásikampány, 69 százalékuk pedig nincs tisztában a voksolás lényegével. Ennek egyik oka az is, hogy a két legjelentősebb városban, Párizsban és Lyonban, valamint a tengerentúli megyék közül Guyanán és Martinique- on nem tartanak helyhatósági választást, mert ezeken a helyeken az önkormányzat tölti be a megyei tanács szerepét. A voksolásnak ugyanakkor országos szinten két nagy politikai tétje van: hány megyét veszít el az egyre népszerűtlenebb és megosztott kormánypárti baloldal, amely a 101-ből jelenleg 61-et irányít, és a március 29-i második forduló után a szélsőjobboldalnak mekkora befolyása lesz a megyei tanácsokban, amelyek évi 75 milliárd eurós költségvetéssel gazdálkodnak, jelentős szociális és vállalkozói támogatásokról, valamint infrastrukturális fejlesztésekről döntenek. A francia gazdaság stagnálása miatti kiábrándulást a kormánypártból és a januári párizsi terrortámadások miatti félelmet a jobboldali ellenzék - amely a baloldalhoz hasonlóan belső megosztottsággal küzd - nem tudta igazán kihasználni, miközben a Marine Le Pen által irányított szélsőjobboldali Nemzeti Front bevándorló- és iszlámellenes megszólalásai egyre inkább visszhangra találnak a gazdasági és társadalmi reformok áldozatainak körében. Az utolsó közvélemény-kutatási adatok szerint a Nemzeti Front a szavazatok 30 százalékával az élen végezhetett az első fordulóban, a jobboldali és centrista ellenzék együtt 29 százalékra, míg a Szocialista Párt alig 19 százalékra számíthatott. Ennek ellenére a jövő vasárnapi második fordulónak a jobbközép Népi Mozgalom Uniója lehet a nagy győztese, amely 30-40 megye irányítását veheti át a baloldaltól, a Nemzeti Front pedig egy vagy két megye irányítását szerezheti meg, ami óriási személyes sikert jelentene a már a 2017-es elnök- választásra készülő Marine Le Pen számára.
