Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)

2015-03-23 / 68. szám, hétfő

2 Közélet ÚJ SZÓ 2015. MÁRCIUS 23. www.ujszo.com A smeresek közel fele is többet várt Maximálisan elégedetlenek az MKP választói ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Elégedett kor­mánypártiak, elégedetlen el­lenzéki választók. Az MVK köz­vélemény-kutatása szerint az emberek több mint fele elége­detlen a Fico-kormány eddigi tevékenységével, pontosabban azt felelte: előzetes elvárásai­hoz képest az utóbbi három év­ben romlik a helyzet Szlováki­ában. Csak a Smer szimpatizánsai között vannak többségben, akiket elégedettséggel tölt el az elmúlt három év kormányzati tevékenysége, ám ott is csak épphogy: 56 százaléknyian fe­lelték ezt. Fico választói 38 százalékának nem tetszik, amit 2012 óta tapasztaltak a szlovák politikában. Meglepetésre az SaS választói között is viszony­lag sokan vannak, akik pozití­van értékelik az elmúlt 3 év fej­lődését (29%). A legelégedetlenebbek a kormányzat teljesítményével egyértelműen az MKP szavazói: 95 százalékuk szerint rossz irányba halad Szlovákia, pozitív választ pedig senki sem adott az ügynökség kérdésére (0%). Az elégedetlenségi listán második az SDKÚ (85%) tábora, a Híd választóinak 83 százaléka elé­gedetlen, 16 százalékának vi­szont teljesítette elvárásait a második Fico-kormány. Érde­kesség, hogy a Smerrel egyéb­ként sok tekintetben szimpati­záló SNS szavazói is a kritiku- sabbak közé tartoznak (84%), megelőzve ebben a Híd, a KDH vagy az SaS táborát. (MSz) RÖVIDEN Harc az egészségbiztosítók ellen Pozsony. Robert Fico kormányfő tegnap a kamerák ke­reszttüzében próbálta meg rávenni a KDH elnökét, Ján Figel’t arra, hogy az ellenzéki párt támogassa a Smer módo­sító javaslatát az egészségbiztosítók nyereségének korláto­zásáról. A közszolgálati televízió vitaműsorában Fico el­mondta: a biztosítók a lakosság által befizetett egészségbiz­tosítási díjak 18-20 százalékát fölözik le profitként, miköz­ben az Alkotmánybíróság korábban úgy döntött, hogy az érvényes jogszabályok nem teszik lehetővé a biztosítók nyereségének korlátozását. A kormányfő szerint ezért meg kell változtatni az erre vonatkozó alkotmánytörvényt, ami­hez azonban a Smemek nincs elegendő képviselője. Figeľ egyelőre nem mondott igent Ficónak, szerinte ezt még meg kell vitatniuk, mert a téma rendkívül bonyolult. (TASR) Magyarország az egyik legfontosabb tranzitország, Szlovákiát kikerülik a menekültek Egyre több a menekült az unióban Pozsony. 2014-ben csak­nem megduplázódott a menekültek száma az Európai Unióban az elő­ző évhez képest, derül ki az Eurostat napokban nyilvánosságra hozott kimutatásából. Tavaly összesen 626 065 mene­kült érkezett az unió va­lamelyik tagállamába, 44%-kal több, mint egy évvel korábban. ÚJ SZÓ-HÍR 2008 óta megháromszoro­zódott az évente menedéket ké­rők száma, akkor még csak ki­csivel több mint 200 ezer ember érkezett az unióba. A leggyako­ribb célország Németország, itt kért menedéket a menekültek 32 százaléka. A második helyen Svédország áll 13%-kal, majd Franciaország és Ciprus követ­kezik mintegy 10%-kal. Tavaly a negyedik helyre jött fel Ma­gyarország, összesen 42 ezer ember nyújtotta ott be a mene­dékkérelmét, ami 126%-kal több, mmt 2013-ban. Ha az 1000 lakosra jutó me­nekültek számát nézzük, akkor viszont Magyarország a máso­dik Svédország után, megelőz­ve a szomszédos Ausztriát. Igaz, a migránsok túlnyomó többsége nem marad Magyar- országon, amint teheti, tovább indul Nyugat felé. A kiugróan magas szám azt jelenti, hogy Magyarország az egyik fő me­nekültútvonalon fekszik. Szlo­■%" 1 n^ňtžil Menekültek egy Olaszországba tartó hajón (SITA/AP-felvéteí Menekültek száma az EU-ban 2013 2014 Növekedés menekült 1000 lakosra* Szlovákia 440 330-25% 0,1 Csehország 695 1145 65% 0,1 Magyarország 18 895 42 775 126% 4,3 Lengyelország 15 240 8020-47% 0,2 Ausztria 17 500 28 035 60% 3,3 Németország 126 705 202 645 60% 2,5 Dánia 7170 14 680 105% 2,6 Svédország 54 270 81 180 50% 8,4 EU 435 190 626 065 44% 1,2 * Az 1000 lakosra eső menekültek száma * Forrás: Eurostat vákia nem túl „kedvelt” ország a migránsok körében, tavaly még az egy évvel korábbihoz képest is kevesebben kértek itt menedéket: 2014-ben mind­össze 330 kérvényt fogadtak a hivatalok, 25%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A legtöbb menekült tavaly Szíriából érkezett, több mint 122 ezer ember kért menedéket a háború sújtotta országból. Ez az összes menekült 20 százalé­ka. A második a sorrendben Af­ganisztán, több mint 41 ezer ké­relemmel, a harmadik helyen pedig Koszovó áll 37 ezer em­berrel. A menekültek nem szá­míthatnak automatikusan pozi­tív elbírálásra, ezt mutatja, hogy a benyújtott kérelmek többségét elutasítják a nemzeti hatóságok. 2014-ben az első fo­kú döntések kevesebb mint fele volt pozitív: 359 ezerből mind­össze 162 ezer. Az országok többsége általá­ban hasonló arányban bírálja el pozitívan a beérkezett kérel­meket, az egyik negatív eltérést Magyarország mutatja, ahol az 5400 döntés közül csak mintegy 500 volt pozitív. A pozitív dön­tések aránya azonban függ at­tól, melyik országból érkezett a menekült, a legtöbb állam első helyen a Szíriái menekülteknek adott menedékjogot. Szíria, Af­ganisztán, Szomália és más, válság sújtotta államok mellett meglepetésre több orosz állam­polgár is menedékjogot kapott az unióban. Lengyelország pél­dául 315, Franciaország pedig 1385 orosznak adott menedék­jogot. (lpj) Transzparens számla nyitása nem feltétlenül egyenlő a transzparens kampánnyal Kevesen tudnak elszámolni a választási kampánnyal (V. Krasznica Melitta felvétele) ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. A helyhatósági vá­lasztások finanszírozásának kérdése a déli települések je­löltjeinek is érzékeny téma. Az általunk megszólított polgár- mesterek, illetve egykori pol- gármesteijelöltek többsége vonakodva fogadta az anyagi­akra vonatkozó kérdéseket. A többség még nem hozta nyil­vánosságra a kiadásokat, és nem is tervezi megtenni. Információink szerint a dél­szlovákiai városok polgármes­terjelöltjei közül egyedül a ko­máromi Czíria Attila, az MKP és a Híd közös jelöltje folytatott olyan kampányt, melyet az IVÓ a legátláthatóbbnak minősített. Czíria a transparentneucty.sk oldalon vezette kampányszám­láját, itt nyomon követhetők a bevételek és kiadások. A számla alapján az Összefogás Komá­romért csoportosulás összesen 36 050 eurót fordított az őszi választásokra. Gyenge átláthatóság Ugyanakkor Czíriáék esete is mutatja, hogy a transzparens számla nyitása nem feltétlenül egyenlő a transzparens kam­pánnyal. A számlát csak három héttel a választások előtt - ok­Mennyibe került? tóber végén - hozták létre, mi­közben a tényleges kampány már szeptemberben megkez­dődött. Az utolsó kiadási tétel november végi, ám pl. a Face- book mindig a következő hó­nap elején számlázza a hirde­téseket (a novemberi tételekért decemberben kellett fizetni), így feltételezhető, hogy a kam­pány a hivatalosan feltünte­tettnél többe került. A számlára betett pénz közel felénél rá­adásul nincs megadva, hogy ki­től érkezett, és a kiadások egy részéhez sincs tárgy rendelve. Czíria ellenfele, Stubendek László - Komárom polgármes­tere - ugyan eddig nem hozta nyilvánosságra az elszámolá­sát, kérdésünkre viszont részle­tes összegzést adott. Stuben­dek László 27 ezer eurót költött a kampányra, az összeg egy ré­szét ő állta, a költségekbe bará­tok, családtagok és támogatók is beszálltak. Szitás Péter, a polgármester asszisztense azt mondta, az összegzés a közel­jövőben felkerül a világhálóra. Néma szerdahelyiek A témában többször keres­tük Hájos Zoltánt (MKP), Du- naszerdahely polgármesterét is - eredménytelenül. Titkárnő­jével azt üzente, az elszámolás nyilvános és a város honlapján megtalálható. Az adatokat hosszas böngészés után sem leltük meg. Hájos sikertelen kihívója, Csicsai Gábor (Híd) parlamenti képviselő ugyanazt mondta: nincs mit takargatnia, de nem készített összegzést a költsé­gekről. Pontos adatokat nem tudott mondani, hozzávetőle­geset pedig nem akart. Bárdos Gábor, Somorja pol­gármesterének kampánya 3840 euróba került (ő egyedüli jelölt volt). Polgármesterjelöltként az MKP 19 képviselőjelöltjével kö­zös kampánya volt, a költsége­ken is osztoztak. „Fejenként 150 euróval szálltak be, a kü- lönbözetet saját forrásokból én álltam” - mondta Bárdos Gá­bor, hozzátéve: az elszámolás nem kerül fel a világhálóra, de bárkinek megmutatja. Agócs Attila, Fülek új pol­gármestere 2866 eurót költött a kampányra, a részletes összegzést ő is bárkivel meg­osztja. Jozef Šimko, Rima­szombat polgármestere kérdé­sünkre azt mondta, mindössze kétezer euróba került a kam­pánya. Szögedi Anna, Tornaija polgármestere közös kampányt folytatott az MKP képviselő- elöltjeivel, a költségeket közö­sen állták, összesen 800 eurót költöttek, (ie, ú) IVO-felmérés Drága pozsonyi kampányok Pozsony. A tavaly novembe­ri önkormányzati választáso­kon 69 jelölt szállt ringbe va­lamelyik megyei város polgár- mesteri székéért. A IVÓ társa­dalomkutató intézet felszólítá­sára 14 jelölt hozta nyilvános­ságra kiadásait, később még ki­lencen csatlakoztak a kezde­ményezéshez. Az adatok alapján a legtöb­bet Pozsony főpolgármester-je­löltjei költöttek az őszi helyha­tósági választásokra. Milan Ftáčník volt főpolgármester közel 219 ezer, kihívója és egy­ben az új főpolgármester, Ivó Nesrovnal 214 ezer, Müan Kňažko pedig 148,5 ezer eurót költött. A negyedik helyen 60 ezer euróval Róbert Kašša vég­zett, ő sikertelenül indult Zsol­na polgármesteri székéért. Igor Choma aki Zsolnán megvédte polgármesteri posztját és Ján Slota, aki szintén megmérettet­te magát, nem volt hajlandó nyilvánosságra hozni kiadása­it. Richard Raši, Kassa főpol­gármestere is titkolja, mennyit költött és miből. Grigorij Mesežníkov, az IVÓ vezetője úgy véli, a lakosság leginkább az olyan jelöltekre voksol, akik már hosszabb ideje betöltik a polgármesteri posz­tot. (ie, TASR)

Next

/
Thumbnails
Contents