Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)

2015-03-21 / 67. szám, szombat

20 Szalon ÚJ SZÓ 2015. MÁRCIUS 21. www.ujszo.com Mértékadó szakértők állítják: a Harry Potter-sorozat forradalmasította a könyvpiacot, az ifjúsági könyvek egyre komolyabb szegmensét alkotják Azok a másik kötelezők - avagy a YA irodalom John Green Csillagainkban a hiba című tiniregénye 2012-ben jelent meg, a Nielsen ügynökség ada­tai szerint tavaly is a legnagyobb példányszámban eladott irodalmi mű volt. A könyves mutatókra nyilván jótékonyan hatott, hogy tavaly mutatták be a regényből készült filmet. (Képarchívum) E sorok írója - gyakorló szülőként - hisz a kultú­ra folytonosságának biz­tosításában. Ezzel együtt azt is hiszi, hogy a kultu­rálisjavak áramoltatása kétirányú folyamat. Egy reggel nyugtalan álmá­ból felébredve hiányér­zete támadt. Rájött, hogy bizony, jó pár év kima­radt, és csak nagyon hal­vány elképzelései van­nak arról, mi történt az ifjúsági könyvek világá­ban Harry Potter után. ALAAÁSl SÁRA Sokszor hangzik el az ominó­zus állítás, hogy a mai gyerekek nem olvasnak, csak a tévé meg az internet a mindenük. Nos, a piaci adatok egészen más képet mutatnak. Nem véletlenül em­legetjük fentebb J. K. Rowling világsikerű varázslótanoncos sorozatát: ma már mértékadó szakértők állítják, hogy a Harry Potter-sorozat forradalmasítot­ta a könyvpiacot. Felnőtt vele és rajta egy olyan nemzedék, amely hajlandó olvasni, igaz, határozottan tudja, mit akar. (Azaz, nem okvetlenül azt kere­si a könyvesboltokban vagy az e-könyves plázákban, amit a szülők adnának szívesen a ke­zükbe.) És aki teljesíti a vágyai­kat, annak nyert ügye van. Vitathatatlan tény: az ifjúsági regények- trendibb kifejezéssel élve: a young aduit, azaz a YA irodalom - az utóbbi évtized­ben a könyvpiac legdinamiku­sabban fejlődő, egyre komo­lyabban vett szegmensévé vált. Elég, ha csak a nemzetközi el­adásokat összesítő Nielsen ügynökség 2014-es bestseller- listját nézzük: az első tíz helye­zett között ott van John Green rákbeteg fiatalokról szóló, Csil­lagainkban a hiba című roman­tikus tiniregényének három kü­lönböző kiadása, a szerző Alas­ka nyomában című regénye, va­lamint Veronica Roth Beava­tott-ciklusának első három kö­tete (azóta van egy negyedik is, mit ad isten, Négyes címmel - ez Tobias szemszögéből meséli el a korábbi részekből megismert eseményeket). Azaz: a világ­szerte a legnagyobb példány­számban eladott tíz könyvből hét a YA irodalomba tartozik. A Nielsen listája még egy összefüggésre rámutat: a YA könyvek célközönsége, tehát a 12/14-18/20 éves korosztály nemcsak könyvekre hajlandó költeni, hanem a mozipénztá­raknál is kinyitja a pénztárcáját; a bestsellerekből forgatott tini­filmek szinte kivétel nélkül biz­tos kasszasikemek bizonyultak, a mozisiker pedig rendre visz- szahatott a könyves eladásokra, mintegy az olvasók második hullámát hívta életre. Az ango­lul 2012-ben megjelent Csilla­gainkban a hiba részben a 2014-es filmnek köszönhetően lehetett tavaly listavezető best­seller, és a Beavatott-ciklus első filmje is 2014-ben került a mo­zikba (a második részt nálunk éppen most mutatják be). Nem véletlen hát, hogy a filmipar egyre bátrabban, egyre meré­szebb költségvetéssel nyúl az if­júsági regényekhez, és egy-egy történet köré egész brand épül. A véleményünk szerint finoman szólva is vitatható színvonalú mozgóképes adaptációk, ha többet nem is, de arcokat adnak sokak kedvenc hőseinek, ezek az arcok aztán termékek során köszönnek vissza (a jegyzetfü­zetektől kezdve a bögréken át a pólókig, ágyneműkig - így bárki magára ránthatja például Ed- wardot és Bellát az Alkonyai­ból, bár a mi privát kedvencünk ebből a szériából a vámpírpil­lantást kölcsönző színes kon­taktlencse lett), majd a jelenség végső kifulladása előtt általá­banjön még egy dobás: a könyv újrakiadása filmes borítóval. És akkor most ünnepeljünk: éppen tíz éve jelent meg Ste- phenie Meyer Álkonyat-soroza- tának első kötete, amelyet a vámpíros-szömyes tinikönyvek légiója követett. A filmsorozat­nak köszönhetően bizonyára sokan ismerik a Vámpímapló- kat (bár ennek irodalmi alapja korábbi a Twilight-sagánál), magyarul is megjelent Richelle Mead Vámpírakadémia-soroza- ta, és akkor még nem is beszél­tünk a kifejezetten „vegyes szömyes” eresztésről. Ebben a kategóriában a nemzetközi és a magyar piacon is Cassandra Clare hatrészes sorozata, A vég­zet ereklyéi volt az egyik legna­gyobb siker, olyannyira, hogy az amerikai írónő menet köz­ben megírta a széria előzmény­trilógiáját (Pokoli szerkezetek), most pedig az alapsorozat utol­só részében bemutatott új sze­replők történetén dolgozik. (Érdekes tény, hogy noha Clare olvasói roppant lelkesek, az első kötetből, a Csontvárosból for­gatott film akkorát bukott, hogy a stúdió bizonytalan időre elha­lasztotta a folytatást.) A vámpírok, vérfarkasok, dé­monok utánjött a tinidisztópiák hulláma: Takarni Kósun Battle Royale című, valóban erős, gyomorszorító könyve akkora nemzetközi siker lett, hogy gyorsan megjelent a követők és koppintók sora. A „könnyített változat”, Suzanne Collins Az éhezők viadala-trilógiája az ol­vasható utórezgések közé tar­tozik, és megér egy-két estét a Veronica Roth-féle, már emle­getett Beavatott-széria is. Kiera Cass Párválasztó-trilógiáját vi­szont csak azoknak... no jó, senkineksem ajánlom. A különféle fantasy- és tu­dományos-fantasztikus műfa­jok mellett felfutóban van egy olyan ág is, amely a kalandos­fordulatos cselekmény helyett a realitást, nem ritkán roppant súlyos kérdések kibeszélését kínálja a fiatal olvasóknak. Emblematikus darabja ennek a sornak a Csillagainkban a hiba, de lassan felénk is megjelennek az elhallgatott (családi erőszak, rasszizmus) vagy provokatív témákat (szexuális másság) feldolgozó tinikönyvek. Persze, ne legyünk álsze­mérmesek: ne hallgassuk el, hogy ha ma feltesszük a kérdést egy felső tagozatos alapiskolás vagy egy középiskolás osztály­ban, mit olvastok, haver, A szürke ötven árnyalata garan­táltan dobogós helyen végezne. Hogy miként lett a „mami­pornónak” aposztrofált eroti­kus regényből afféle „alternatív kötelező olvasmány”, amelyet egymásnak adogatnak már a 13-15 évesek is, fogas kérdés. Talán úgy, hogy a szexualitás adekvát ldfejezése a mai napig az egyik nagy dilemmája az ifjú­sági irodalomnak. Az Alkonyat-széria hőseinek ar­ca az elmúlt években a legkü­lönfélébb termékeken köszönt vissza, de a mi privát kedven­cünk a vámpírpillantást köl­csönző színes kontaktlencse lett Az éhezők viadala-trilógiának idén lesz még egy dobása: év végén mutatják be a záró kötetből forga­tott film második részä VÁLASZOL Jančo Mészáros Ildikó könyvkiadó Két évvel ezelőtt alakult meg Pozsonyban a Verbari- um kiadó, amely a fiatal ol­vasókat célozta meg szlovák nyelvű kiadványaival. A ki­adó egyik társtulajdonosát a gyerek- és ifjúsági könyvek piacáról, keresletről és kíná­latról kérdeztük. Mi visz rá valakit 2013- ban, hogy gyerek- és ifjúsági könyvek kiadásába fogjon? A cégalapítást hosszas be­szélgetések előzték meg arról, hogy milyen is legyen egy jó gye­rek- és ifjúsági könyvkiadó. Gyerekkoromtól a mindenevő könyvmoly kategóriába tartoz­tam -ahogya tulajdonostársa­im is -, és jól emlékszem azokra a művekre, amelyek nyomot hagytak bennem. Mikor a gye­rekeink kicsik voltak, megle­pődve tapasztaltuk, hogy a magyar piacot elárasztják a Kí­nában gyártott, rosszul szer­kesztett kötetek és a harsány Disney-könyvek. Alapvetően hasonló volt a helyzet Szlováki­ában is. A minőségi kortárs gyermekirodalom ritka volt, mint a fehér holló. Az illusztrá­ciók, amelyek nagyon fontosak egy képeskönyvben, elavultak voltak, nem tartottak lépést a korral. Ekkor fogalmazódott meg az ötlet, hogy rukkoljunk elő szlovák fordításban Marék Veronika Bonbon-sorozatának első három kötetével, majd fo­kozatosan kutassuk fel azokat a történeteket és témákat, ame­lyeket magunk is szívesen ol­vasnánk a kisgyerekeinknek és adnánk a nagyobbak kezébe. Boribon történeteit az ismerős, egyszerű szöveg miatt olyan szlovákiai magyar gyerekek számára is ajánlottuk, akiknek nehézséget okoz a szlovák nyelv. A visszajelzések szerint ezek a kötetek nagyszerűen felhasz­nálhatók a szlovákórákon, és így játszva bővült a gyerekek szókincse. Milyen jellegű könyveket keresnek kiadásra? Milyen piacokat figyelnek? Hogyan döntik el, mit érdemes meg­jelentetni? Járjuk a könyvvásárokat - ott vagyunk Frankfurtban, Bo­lognában, Londonban. Ennek köszönhetően tapasztaltuk, hogy az európai könyvpiacokon megtalálhatók az igényes, jól megírt kortárs történetek, sőt a kényes témákkal foglalkozó kö­tetek is. Halálról, túlsúlyról, vá­lásról, iskolai zaklatásról, csa­„ Egyre nagyobb az igény a jól megírt reális történetekre" ládi problémákról, akár erő­szakról szólni egy ifjúsági re­gényben? Hazai terepen ez még ma is tabu, pedig mennyi meg­oldást kínál egy jól megírt tör­ténet a legkényesebb kérdések­ben is. Ez persze nem aztjelenti, hogy szomorú, sötét hangulatú történetekkel kívánjuk traktál- ni az ifjúságot. Humorral át­szőtt, reális megoldásokat kí­náló műveket keresünk. Meg­említeném például az osztrák Christine Nöstlinger történetet: a főszereplői főleg elvált szülők gyerekei, hátrányos helyzetű fi­atalok, akik reális és komoly problémákkal küzdenek. A cse­lekményszálakat az írónő bra­vúrosan, nagy adag humorral és empátiával kezeli, és mindig az outsiderek pártján állva. Ha egy tizenéves kezébe veszi a műveit, az felér egy bensőséges beszélgetéssel az életről. Persze, a mi kiadónk is foglalkozik a népszerű detektíves témájú re­gényekkel, de például a mi ti­zenéves nyomozóink az időben utaznak vissza más-más hely­színekre, így a gyerekek szóra­kozva bővítikismereteiket akü­lönböző történelmi korokról és eseményekről. Idén egy holoka- uszttörténetekkel foglalkozó sorozatot indítunk a gyerekek­nek, a szerzője egy kanadai gyerekpszichológus, akinek a haláltáborokat megjárt szülei Szlovákiából származtak. Kül­földön már nagy siker a soro­zat, a nagyszerűen megírt, az etikai határokat szem előtt tar­tó történetek óvatosan vezetik be a gyerekeket a témába. Láthatók-e egyértelmű trendek az adott szegmens­ben? Melyek azok a témák, műfaji változatok, amelyek a holnap sikerei lehetnek? Még mindig nagyon népszerű afantasyésa romantikus iroda­lom, de az európai trend azt mu­tatja, hogy egyre nagyobb az igény a jól megírt reális történe­tekre. Emellett számos értékes, klasszikus, örökzöld témájú könyv létezik. Meggyőződésem, hogy ha a kötelező olvasmányok ezekből és a kortárs történetek­ből állnának, sokgyerekszámá- ra nem nyűg, hanem életre szóló élménylenneazolvasás. (as)

Next

/
Thumbnails
Contents