Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)
2015-03-21 / 67. szám, szombat
20 Szalon ÚJ SZÓ 2015. MÁRCIUS 21. www.ujszo.com Mértékadó szakértők állítják: a Harry Potter-sorozat forradalmasította a könyvpiacot, az ifjúsági könyvek egyre komolyabb szegmensét alkotják Azok a másik kötelezők - avagy a YA irodalom John Green Csillagainkban a hiba című tiniregénye 2012-ben jelent meg, a Nielsen ügynökség adatai szerint tavaly is a legnagyobb példányszámban eladott irodalmi mű volt. A könyves mutatókra nyilván jótékonyan hatott, hogy tavaly mutatták be a regényből készült filmet. (Képarchívum) E sorok írója - gyakorló szülőként - hisz a kultúra folytonosságának biztosításában. Ezzel együtt azt is hiszi, hogy a kulturálisjavak áramoltatása kétirányú folyamat. Egy reggel nyugtalan álmából felébredve hiányérzete támadt. Rájött, hogy bizony, jó pár év kimaradt, és csak nagyon halvány elképzelései vannak arról, mi történt az ifjúsági könyvek világában Harry Potter után. ALAAÁSl SÁRA Sokszor hangzik el az ominózus állítás, hogy a mai gyerekek nem olvasnak, csak a tévé meg az internet a mindenük. Nos, a piaci adatok egészen más képet mutatnak. Nem véletlenül emlegetjük fentebb J. K. Rowling világsikerű varázslótanoncos sorozatát: ma már mértékadó szakértők állítják, hogy a Harry Potter-sorozat forradalmasította a könyvpiacot. Felnőtt vele és rajta egy olyan nemzedék, amely hajlandó olvasni, igaz, határozottan tudja, mit akar. (Azaz, nem okvetlenül azt keresi a könyvesboltokban vagy az e-könyves plázákban, amit a szülők adnának szívesen a kezükbe.) És aki teljesíti a vágyaikat, annak nyert ügye van. Vitathatatlan tény: az ifjúsági regények- trendibb kifejezéssel élve: a young aduit, azaz a YA irodalom - az utóbbi évtizedben a könyvpiac legdinamikusabban fejlődő, egyre komolyabban vett szegmensévé vált. Elég, ha csak a nemzetközi eladásokat összesítő Nielsen ügynökség 2014-es bestseller- listját nézzük: az első tíz helyezett között ott van John Green rákbeteg fiatalokról szóló, Csillagainkban a hiba című romantikus tiniregényének három különböző kiadása, a szerző Alaska nyomában című regénye, valamint Veronica Roth Beavatott-ciklusának első három kötete (azóta van egy negyedik is, mit ad isten, Négyes címmel - ez Tobias szemszögéből meséli el a korábbi részekből megismert eseményeket). Azaz: a világszerte a legnagyobb példányszámban eladott tíz könyvből hét a YA irodalomba tartozik. A Nielsen listája még egy összefüggésre rámutat: a YA könyvek célközönsége, tehát a 12/14-18/20 éves korosztály nemcsak könyvekre hajlandó költeni, hanem a mozipénztáraknál is kinyitja a pénztárcáját; a bestsellerekből forgatott tinifilmek szinte kivétel nélkül biztos kasszasikemek bizonyultak, a mozisiker pedig rendre visz- szahatott a könyves eladásokra, mintegy az olvasók második hullámát hívta életre. Az angolul 2012-ben megjelent Csillagainkban a hiba részben a 2014-es filmnek köszönhetően lehetett tavaly listavezető bestseller, és a Beavatott-ciklus első filmje is 2014-ben került a mozikba (a második részt nálunk éppen most mutatják be). Nem véletlen hát, hogy a filmipar egyre bátrabban, egyre merészebb költségvetéssel nyúl az ifjúsági regényekhez, és egy-egy történet köré egész brand épül. A véleményünk szerint finoman szólva is vitatható színvonalú mozgóképes adaptációk, ha többet nem is, de arcokat adnak sokak kedvenc hőseinek, ezek az arcok aztán termékek során köszönnek vissza (a jegyzetfüzetektől kezdve a bögréken át a pólókig, ágyneműkig - így bárki magára ránthatja például Ed- wardot és Bellát az Alkonyaiból, bár a mi privát kedvencünk ebből a szériából a vámpírpillantást kölcsönző színes kontaktlencse lett), majd a jelenség végső kifulladása előtt általábanjön még egy dobás: a könyv újrakiadása filmes borítóval. És akkor most ünnepeljünk: éppen tíz éve jelent meg Ste- phenie Meyer Álkonyat-soroza- tának első kötete, amelyet a vámpíros-szömyes tinikönyvek légiója követett. A filmsorozatnak köszönhetően bizonyára sokan ismerik a Vámpímapló- kat (bár ennek irodalmi alapja korábbi a Twilight-sagánál), magyarul is megjelent Richelle Mead Vámpírakadémia-soroza- ta, és akkor még nem is beszéltünk a kifejezetten „vegyes szömyes” eresztésről. Ebben a kategóriában a nemzetközi és a magyar piacon is Cassandra Clare hatrészes sorozata, A végzet ereklyéi volt az egyik legnagyobb siker, olyannyira, hogy az amerikai írónő menet közben megírta a széria előzménytrilógiáját (Pokoli szerkezetek), most pedig az alapsorozat utolsó részében bemutatott új szereplők történetén dolgozik. (Érdekes tény, hogy noha Clare olvasói roppant lelkesek, az első kötetből, a Csontvárosból forgatott film akkorát bukott, hogy a stúdió bizonytalan időre elhalasztotta a folytatást.) A vámpírok, vérfarkasok, démonok utánjött a tinidisztópiák hulláma: Takarni Kósun Battle Royale című, valóban erős, gyomorszorító könyve akkora nemzetközi siker lett, hogy gyorsan megjelent a követők és koppintók sora. A „könnyített változat”, Suzanne Collins Az éhezők viadala-trilógiája az olvasható utórezgések közé tartozik, és megér egy-két estét a Veronica Roth-féle, már emlegetett Beavatott-széria is. Kiera Cass Párválasztó-trilógiáját viszont csak azoknak... no jó, senkineksem ajánlom. A különféle fantasy- és tudományos-fantasztikus műfajok mellett felfutóban van egy olyan ág is, amely a kalandosfordulatos cselekmény helyett a realitást, nem ritkán roppant súlyos kérdések kibeszélését kínálja a fiatal olvasóknak. Emblematikus darabja ennek a sornak a Csillagainkban a hiba, de lassan felénk is megjelennek az elhallgatott (családi erőszak, rasszizmus) vagy provokatív témákat (szexuális másság) feldolgozó tinikönyvek. Persze, ne legyünk álszemérmesek: ne hallgassuk el, hogy ha ma feltesszük a kérdést egy felső tagozatos alapiskolás vagy egy középiskolás osztályban, mit olvastok, haver, A szürke ötven árnyalata garantáltan dobogós helyen végezne. Hogy miként lett a „mamipornónak” aposztrofált erotikus regényből afféle „alternatív kötelező olvasmány”, amelyet egymásnak adogatnak már a 13-15 évesek is, fogas kérdés. Talán úgy, hogy a szexualitás adekvát ldfejezése a mai napig az egyik nagy dilemmája az ifjúsági irodalomnak. Az Alkonyat-széria hőseinek arca az elmúlt években a legkülönfélébb termékeken köszönt vissza, de a mi privát kedvencünk a vámpírpillantást kölcsönző színes kontaktlencse lett Az éhezők viadala-trilógiának idén lesz még egy dobása: év végén mutatják be a záró kötetből forgatott film második részä VÁLASZOL Jančo Mészáros Ildikó könyvkiadó Két évvel ezelőtt alakult meg Pozsonyban a Verbari- um kiadó, amely a fiatal olvasókat célozta meg szlovák nyelvű kiadványaival. A kiadó egyik társtulajdonosát a gyerek- és ifjúsági könyvek piacáról, keresletről és kínálatról kérdeztük. Mi visz rá valakit 2013- ban, hogy gyerek- és ifjúsági könyvek kiadásába fogjon? A cégalapítást hosszas beszélgetések előzték meg arról, hogy milyen is legyen egy jó gyerek- és ifjúsági könyvkiadó. Gyerekkoromtól a mindenevő könyvmoly kategóriába tartoztam -ahogya tulajdonostársaim is -, és jól emlékszem azokra a művekre, amelyek nyomot hagytak bennem. Mikor a gyerekeink kicsik voltak, meglepődve tapasztaltuk, hogy a magyar piacot elárasztják a Kínában gyártott, rosszul szerkesztett kötetek és a harsány Disney-könyvek. Alapvetően hasonló volt a helyzet Szlovákiában is. A minőségi kortárs gyermekirodalom ritka volt, mint a fehér holló. Az illusztrációk, amelyek nagyon fontosak egy képeskönyvben, elavultak voltak, nem tartottak lépést a korral. Ekkor fogalmazódott meg az ötlet, hogy rukkoljunk elő szlovák fordításban Marék Veronika Bonbon-sorozatának első három kötetével, majd fokozatosan kutassuk fel azokat a történeteket és témákat, amelyeket magunk is szívesen olvasnánk a kisgyerekeinknek és adnánk a nagyobbak kezébe. Boribon történeteit az ismerős, egyszerű szöveg miatt olyan szlovákiai magyar gyerekek számára is ajánlottuk, akiknek nehézséget okoz a szlovák nyelv. A visszajelzések szerint ezek a kötetek nagyszerűen felhasználhatók a szlovákórákon, és így játszva bővült a gyerekek szókincse. Milyen jellegű könyveket keresnek kiadásra? Milyen piacokat figyelnek? Hogyan döntik el, mit érdemes megjelentetni? Járjuk a könyvvásárokat - ott vagyunk Frankfurtban, Bolognában, Londonban. Ennek köszönhetően tapasztaltuk, hogy az európai könyvpiacokon megtalálhatók az igényes, jól megírt kortárs történetek, sőt a kényes témákkal foglalkozó kötetek is. Halálról, túlsúlyról, válásról, iskolai zaklatásról, csa„ Egyre nagyobb az igény a jól megírt reális történetekre" ládi problémákról, akár erőszakról szólni egy ifjúsági regényben? Hazai terepen ez még ma is tabu, pedig mennyi megoldást kínál egy jól megírt történet a legkényesebb kérdésekben is. Ez persze nem aztjelenti, hogy szomorú, sötét hangulatú történetekkel kívánjuk traktál- ni az ifjúságot. Humorral átszőtt, reális megoldásokat kínáló műveket keresünk. Megemlíteném például az osztrák Christine Nöstlinger történetet: a főszereplői főleg elvált szülők gyerekei, hátrányos helyzetű fiatalok, akik reális és komoly problémákkal küzdenek. A cselekményszálakat az írónő bravúrosan, nagy adag humorral és empátiával kezeli, és mindig az outsiderek pártján állva. Ha egy tizenéves kezébe veszi a műveit, az felér egy bensőséges beszélgetéssel az életről. Persze, a mi kiadónk is foglalkozik a népszerű detektíves témájú regényekkel, de például a mi tizenéves nyomozóink az időben utaznak vissza más-más helyszínekre, így a gyerekek szórakozva bővítikismereteiket akülönböző történelmi korokról és eseményekről. Idén egy holoka- uszttörténetekkel foglalkozó sorozatot indítunk a gyerekeknek, a szerzője egy kanadai gyerekpszichológus, akinek a haláltáborokat megjárt szülei Szlovákiából származtak. Külföldön már nagy siker a sorozat, a nagyszerűen megírt, az etikai határokat szem előtt tartó történetek óvatosan vezetik be a gyerekeket a témába. Láthatók-e egyértelmű trendek az adott szegmensben? Melyek azok a témák, műfaji változatok, amelyek a holnap sikerei lehetnek? Még mindig nagyon népszerű afantasyésa romantikus irodalom, de az európai trend azt mutatja, hogy egyre nagyobb az igény a jól megírt reális történetekre. Emellett számos értékes, klasszikus, örökzöld témájú könyv létezik. Meggyőződésem, hogy ha a kötelező olvasmányok ezekből és a kortárs történetekből állnának, sokgyerekszámá- ra nem nyűg, hanem életre szóló élménylenneazolvasás. (as)