Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)

2015-03-21 / 67. szám, szombat

PRESSZÓ ■ 2015. MÁRCIUS 21 www.ujszo.com INTERJÚ 15 Elvonókúrán vesz részt Liza Minnelli I smét bevonult egy reha­bilitációs klinikára Liza Minnelli, hogy megszaba­duljon kiújult drogfüggő­ségétől. A 69 éves színésznő és énekesnő szóvivője köz­leményben jelentette be, hogy Minnelli egy- meg nem nevezett- klinikán tartózkodik és a függőségtől való megszabadulásban „nagy­szerű előrehaladást mutat”. „Liza Minnelli az évek során bátran küzdött a szerektől való függősége ellen, és vala­hányszor szükség volt rá, vállalta a kezelést” - hangoztatta a szóvivő, Scott Gorenstein. A sztár mindig is nyíltan beszélt alkohol- és drogproblémáiról. Minnellire legtöbben a Kabaré című musical filmváltozatából emlékeznek, amelyben Sally Bowles bárénekesnőt alakí­totta, és játékáért 1973-ban Oscar-díjat is kapott. Vincente Minnelli rendező és Judy Garland színésznő lánya egyike azon keveseknek, akik Oscar-, Emmy-, Grammy- és Tony-díjat is a maguké­nak mondhat­nak. (MTI) Hajtsa a vályú­hoz T"" Bizton­sági eszköz Karmol ► Szemé­név becézve Verne regény­hfise —w— Hamis Dátum­rag Gyom Test­motor Sport­eszköz Sec. ► Oldalra Híres szó a "Halotti beszód"­bőt Böske Uram irgal­mazz! (görög) fyed Szófaj — billen Étel­jellemző Alap­hang Igekötő .... Tantál Támo­gatók Tinta­tartók Finn eposz Kevés oroszul N éhány ével ezelőtt már komoly problé­mái voltak az egészségével. Most hogy van? Két évvel ezelőtt kezdődött a porc­korongsérvem, ami iszonyúan tud fájni. Előfordult, hogy az esti elő­adásomat is le akartam mondani, de a színházi direktor megkért, hogy könnyített módban azért vállaljam. A könnyített mód pe­dig az volt, hogy ülve játszhattam végig a darabot. A közönséget az előadás előtt tájékoztatták, és ha­talmas tapssal fogadtak a színpa­don. Aminek örülök, hogy közel a hetvenhez ezen kívül semmi más betegségem nincs. Ügy tudom, a porckorongsérvet meg lehet műteni. Fél a késtől? Igen, ez valóban így van, nem szeretnék ilyen beavatkozásnak a részese lenni. Amikor jelentkezik a fájdalom, akkor orvosságokat szedek, és 2-3 nap alatt kiheverem. Nem a szerepeit félti? Ez soha meg sem fordult a fe­jemben. Ha valaki jobb nálam, akkor természetesen játssza ő, de remélem, hogy én sokáig labdába tudok még rúgni. Örök küzdelem a színészi pálya Igazi színházi ember, játszik, ír, és ha kell, még színházat is szer­vez. Pályájának kezdetén jókor volt jó helyen. Ezt a megállapítást alátámasztja az is, hogy színészi karrierje kezdetén két tévéfilm főszereplője is lehetett. A Jászai Mari-díjas Harsányi Gáborral a kulisszatitkokról is beszélgettünk. n Ezt a keménységet a szüleitől örökölte? Talán igen, de az akaraterőt az embernek magának is fejleszte­nie kell. Nem mondhatom, hogy rossz gyermekkorom volt, mert édesapám befolyásos embernek számított. De a politika közbe­szólt. Apuka táblabíró volt, és az ötvenes években megfosztották a munkájától. Talán hiheteden, de a végzettségével szertáros lett a csepeli focicsapatnál, ami ne­kem, gyereknek jó volt. A pályán akkor rúghattam a labdát, amikor csak akartam. Talán 1961 lehe­tett, amikor visszahívták apámat a bíróságra, és ingatlanügyekkel foglalkozhatott. A fizetése is több lett, és újból érezhetően jobban éltünk. A korábbi nélkülözést lassan elfelejtettük, de szerintem ehhez is szükség volt akaraterőre. Édesapja nem akarta lebeszélni a színpadról? Érdekes, nem tudom, miért, de ebben nem volt összhang a csa­ládban. Anyukám nagyon boldo­gan fogadta a tervemet, édesapám pedig rettenetes pályának nevezte. Azóta én is rájöttem, hogy a szí­nészi pálya örök küzdelem. A ku­darcok lépcsőfokait leküzdve lehet csak eljutni a sikerhez. Ezekkel a kudarcokkal egy kezdő, ha nincs szerencséje, már a főiskolai felvé­teliken is szembesülhet. Erre van egy talán meglepő példám is: La- tinovits Zoltán csak egy mérnöki diplomával a zsebében nyert fel­vételit, és ő is koptatta a siker felé vezető lépcsőket. Amikor önnel találkozom, rög­tön a Jó estét, nyár, jó estét, szerelem című televíziós soro­zat diplomatáját látom. Ennek a sorozatnak köszönhetően lett közismert. Nagy kedvencem, Pécsi Sándor már a forgatások megkezdése előtt figyelmeztetett arra, hogy „ez a film örökké fennmarad, és egy ilyen hatalmas siker után nevezheted csak magad valóban színésznek”. Pedig a politika is közbeszólt, több ügyészségi feljelentés is történt a filmmel kapcsolatban. A sorozat rendezőjét, Szőnyi G. Sándort is meghurcolták, a szép siker renge­teg irigy embert is szült, ami Fejes ... egy ilyen hatalmas siker után nevezheted csak magad valóban színésznek. Endrén, az írón csapódott le. Fejes sajnos annyira megijedt, vagy meg lett félemlítve, hogy ezután már nem is írt. Mintha a fold nyelte vol­na el. A közelmúltban próbáltam őt megtalálni, de sehol nem lelem, és senki nem tud róla semmit. Akkoriban pedig létezett cenzú­ra, ezért érthetetlennek tűnik, amit mond. Ezzel kapcsolatban mást nagyon nem tudok mondani. Mi, színé­szek nem láttunk bele a cenzúrát irányító emberek munkájába. Tettük a dolgunkat, játszottunk, ahogyan azt irányítottak. Az irigy­ségre viszont már akkoriban is tár­sadalmakat lehetett építeni. Én is áldozata lettem, és szenvedtem is miatta. Szintén hatalmas siker volt az Egy óra múlva itt vagyok soro­zat, amelyben Láng Vincét ala­kította. Ön szerint lesznek még ilyen sorozatok? Nem lehet tudni, de szerintem nem. Amikor a sorozat készült, akkor jött be Magyarországra a politikai humor. Gondoljunk csak Láng Vince figurájára, amely talán egész Magyarországot szimboli­zálta. Mi, színészek pedig, akik az egyes részekben játszottunk, lubic­koltunk a történetekben, és külön élmény volt, hogy Magyarország akkori legjobb színészei vettek körül. Hamar ráébredtem arra is, hogy a filmbeli történésekkel a magyar sorsot is érzékeltetjük. Napjainkban már nincs szükség és igény sem ilyen jellegű filmekre. El kell fogadnunk, hogy a stand-upé meg a Dumaszínházé a jövő. Szá­momra összefügg a folytonosság és a radikális megújulás. Kellenek az új törekvések, de azok mindig véget is vernek valaminek, ami valamikor szintén új volt. Minden kornak megvan a maga irányzata, miközben ezek az ágak egy közös művészi fából nőnek ki. Ha pedig megpróbáljuk befogadni, megis­merni őket, akkor érezhetjük azt, hogy ez egy végtelen és csodálatos folyamat. Albert József

Next

/
Thumbnails
Contents