Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)

2015-03-21 / 67. szám, szombat

„Nem veszem magam túl komolyan" O N C/5 2015. március 21v szombat, 9. évfolyam, 12. szám Az Iszlám Állam (IÁ) dzsihádista szerve­zet tesz arról, hogy újoncai ne hagyhas­sák el. Azokra halál vár, akikről bebizo­nyosodik, hogy szök­ni akarnak. Azokra viszont, akiknek mégis sikerül elme­nekülniük, sokszor börtön vár otthon. R engeteg külföldi csatlakozott az IÁ- hoz az elmúlt évek­ben, de sokuknak arra kellen rádöb­benniük, hogy a szíriai és iraki valóság jóval erőszakosabb és zor­dabb, mint ahogy az odautazás élőn gondolták. A híradások az önhatalmúlag ki­kiáltón kalifátus híveinek retten­tő kegyetlenségéről számoltak be: nők szexrabszolgaságba kénysze­rítéséről, másként gondolkodók keresztre feszítéséről, túszok lefe­jezéséről és több síita vallású törzs ellen elkövetett vérengzésekről. Az ellenőrzése alatt lévő területeken az IÁ szigorú törvényeket vezetett be, amelyek az iszlám radikális és sajátos értelmezésén alapulnak, és fiatal fiúkat rabol el, hogy gyerek- katonának képezze ki őket. Mindezek ellenére az IÁ sok radika- lizálódásra hajlamos muzulmán fia­talt szédít meg „hősi szent háborút” hirdető propagandájával. Amikor azonban ők a valósággal szembesül­ve kiábrándulnak az IÁ-ból, azzal kell szembesülniük, hogy sokkal nehezebb elhagyni a szélsőséges szervezetet, mint csadakozni hozzá - írta riportjában az AP amerikai hírügynökség. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigye­lő Központja nevű londoni emig­ránsszervezet szerint a terrorcsoport 120 tagját ölte meg, amiért azok haza akartak térni. Az IA-hoz tör­ténő csadakozás első lépése az útle- velek és személyi dokumentumok elkobzása. Ezután az újdonsült „szent harcost” választás elé állítják: harcos vagy öngyilkos merénylő akar lenni. Az AP által meginterjúvolt egyik volt dzsihádista, Abdulrahman harcolni akart. Beszámolója sze­rint a kiképzőtáborokban rengeteg a külföldi. Egy nap imádkozásból, a saría (iszlám vallási jog) oktatásá­ból, sportolásból és harci kiképzés­ből áll. Abdul végül az iraki erők­nek adta meg magát, miután elege lett a „szent háborúból”. Azóta bör­tönben van. Egy másik interjúalany, Gait egy éve hagyta el Szíriát és tért haza Tunéziába. „Teljesen más volt a dzsihád, mint ahogy azt nekünk elmondták” - emlékezett vissza. Nyakán egy sebhely van, amit az a kés okozott, Ibrahim Dogrit egy Tunisz melletti településen keresték fel a riporterek, akiknek elmesélte, miként kerültek barátai Szíriába, hogyan kapcsolódtak bele a harcokba a dzsihádisták oldalán. Hamar rájöttek, hogy mindent másképp képzeltek el, és sokkal nehezebb elhagyni az Iszlám Államot, mint képzelték. Halál vagy börtön Elet az Iszlám Állam után A tunéziai kisfiú egy reklámszatyorból készített magának léggömböt a fővároshoz közeli szegény faluban, Mhamdijában. Ebből a faluból sokan mentek Szíriába, hogy ott csatlakozzanak az Iszlám Állam harcosaihoz. Mehdi „DJ Costa" Akkari tunéziai rapper testvére fényképét nézi. Jusszef Szíriában a szélsőségesek oldalán harcolt, és egy amerikai légi támadás során életét vesztette. (Fotók: sita/ap) Az Iszlám Állam harcosai az iraki Moszulban amelyet bajtársai a nyakához szorí­tottak A Korán egy versszakaszá­nak felolvasására kényszerítették, hogy azzal bizonyítsa magát. Ali, egy másik tunéziai IÁ-újonc kézbesítői feladatokat kapott. Szíria és Tunézia között kellett híreket, pénzt és propagandavideókat szállí­tania. Az utolsó utazásakor egysze­rűen csak Tunéziában maradt. „Terroristának tartom magam, és sokkol az, amit tettem” - mond­ta. Ő és Gait a szerencsésebbek közé tartoznak, ugyanis Tunézi­ában a hazatérő dzsihádistákat jellemzően nem zárják börtönbe, gyakoribb, hogy csak megfigyelés alatt tartják őket. Martin Pradel francia ügyvéd egyik ügyfele tavaly télen hagyta el Fran­ciaországot és utazott Szíriába ki­lenc másik férfi társaságában, ahol állítása szerint „a civilek oldalán” akart fegyver fogni. Amikor megér­keztek, az IÁ által ellenőrzött terü­leten találták magukat, ahol közü­lük kettőt megöltek, és a többieket kémkedés gyanújával öt hétre be­börtönözték Pradel ügyfele a tö­rök határon át elszökött Szíriából, ahol a helyi hatóságoknak megadta magát. Mivel nem volt semmilyen okmánya, ideiglenes papírokkal térhetett vissza Franciaországba, ahol jelenleg is börtönben van radi­kálisok toborzásának vádjával. Imád Dzsebal is hasonlóképpen járt ügyvédje szerint. Szíriába való érkezése után őt is bebörtönözték az IÁ fegyveresei. Öt a börtönőr en­gedte el magyarázat nélkül, majd a török hatóságoknak adta meg ma­gát. Ahogy Pradel ügyfele, Dzsebal is börtönben van terrorizmus vád­jával. Állítása szerint ő is civileken akart segíteni. A kormányoknak nehézséget okoz eldönteni, hogy a Szíriából és Irak­ból hazatérő állampolgáraik me­w ... van egy réteg amely mindenre képes. nekülni akarnak az IÁ-tól, vagy éppenséggel erőszakos üzenetét akarják terjeszteni hazájukban. „Nem mindenki bűnöző, aki haza­tér. Nem mindenki fog gyilkolni. Lehetséges viszont, hogy van egy réteg, amely mindenre képes” - vé­lekedett Marc Trevidic francia bíró. A hazatért dzsihádisták otthon biztonsági kockázatot jelentenek, és potenciális terroristákként te­kintenek rájuk. Eszak-Afrikában és Európában több ezer hazatért harcos van megfigyelés alatt, il­letve börtönben. A félelmek pe­dig nem alaptalanok: az év elején Párizsban 17 embert gyilkolt meg három szélsőséges, akik közül ket­ten kapcsolatban álltak az al-Kaida terrorhálózattal, egy pedig az LÁ-ra esküdött fel. Franciaországban eddig 154 visz- szatért dzsihádistát vettek őrizet­be, és vagy háromezer másikat tartanak megfigyelés alatt. Nagy- Britannia 165 exdzsihádista ál­lampolgárát tartóztatta le, míg Németország a 180 visszatértből harmincat különösen veszélyes­ként tart számon. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents