Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)
2015-03-19 / 65. szám, csütörtök
Még lehet first minute foglalni 2015. március 19., csütörtök, 8. évfolyam, 11. szám Edinburgh - itt nincs félnivalója a turistáknak (Képarchívum) A világ legbiztonságosabb városai A felmérést egy brit biztosítótársaság készítette, így nem csoda, hogy a top tízben főleg szigetországi, és skandináv városok végeztek. A Post Office utazásbiztosítással foglalkozó cég több mint kétezer embert kérdezett meg arról, melyik városban érezték a leginkább biztonságban magukat a utazásaik során. A top háromban - nem meglepő módon - csupa brit város végzett: a megkérdezettek szerint York, Bath és Edinburgh a legkevésbé rizikós turistacélpont. A top tízben végzett még Velence és például Bécs is, két skandináv főváros, Stockholm és Koppenhága társaságában. A legkockázatosabb úti célok közé a válaszadók szerint Kairó, Bangkok, Isztambul és Marrákes tartozik. (MTI) A LEGBIZTONSÁGOSABB TÍZ VÁROS A FELMÉRÉS ALAPJÁN 1. York 6. Bécs 2. Bath 7. Dublin 3. Edinburgh 8. Firenze 4. Brighton 9. Stockholm 5. Velence 10. Koppenhága Ruanda - a mosoly országa, Afrikában Ruanda ma az egyik legbiztonságosabb afrikai ország. Állj! Nem volt ott népirtás? Nem téved a szerző? De igen, 1994-ben csaknem 800 ezer tuszi és hutu embert mészároltak le. Ez volt az utóbbi évtized egyik legnagyobb népirtása. A helyiek fegyvere a kard volt, és mindent támadtak, amit értek. Levágták az emberek kezét, lábát, és mindegy volt, hogy gyerekkel vagy időssel találták szembe magukat. Borzalmas. Ez 1994-ben történt, pontosan akkor, amikor a közeli Jugoszláviában is polgárháború dúlt. És nem fél Horvátországban nyaralni, igaz? Szinte mindenki oda megy nyaralni, és ha megkérdezzük a turistákat, akkor azt felelik, hogy az már régen volt. Éppen olyan régen volt a ruandai népirtás is. Azaz itt is okafogyott a félelem, hogy menni, vagy nem menni. Ruandát ugyanis látni kell! A Burundi-Ruanda határon állunk, a kedves határőr mosolyogva kérdezi, van-e nálunk nejlontáska. Mert ha van, akkor azt itt kell hagyni, az országba ugyanis tilos ilyet bevinni, mivel a szeretett államfőjük betiltotta. Egyszer külföldön járva látta azt a nagy szemétsivatagot, amelyet ezek a táskák okoznak, és úgy döntött, hogy ilyet az országában nem szeretne látni. Ruanda nem csak ezzel jár élen, hiszen számos olyan modernnek tűnő intézkedést is bevezetett, amelyek máshol már beváltak. Minden turista meglepődik, hogy itt milyen szabályok vannak, és gyakran csak irigykedik, mennyire előre jár az ország. Ruanda minden percével meglepetést okoz. Egy ország, amely a jövőbe tekint, és nem akarja megismételni az előző generációk által okozott szörnyű múltat. Minden percet élveznek, és talán éppen ezért érezheti az oda látogató turista is, hogy ez az afrikai mosoly országa. A házak falain azonban ott az emlék, hogy az adott épületben mennyi állampolgárt mészároltak le. Látta a Ruanda Hotel című filmet? Amely - igaz történet alapján - arról szól, hogy egy szállodaigazgató hogyan menti meg a helyiek életét. Ez a hotel valóban létezik, és a mai napig fogadja a vendégeket. Az ország fővárosa, Kigali egy tipikus afrikai város. Igaz, azok a turisták, akik ide utaznak, nem a városok miatt jönnek, hanem a helyi országok, piacok, természet hangulata miatt. És ezt is megkapják. Afrika ugyanis egy nagy piac. Elég, ha leülünk egy korsó sör mellé, és figyeljük a helyieket. Megnyugtató érzés. Igaz, a nyugalmat rövidesen a helyi árusok zavarják meg, akik mindent el akarnak adni, cipőtől kezdve a hálószobái dekorációs tárgyakig. Elég, ha megmondjuk, milyen a lábméretünk, és azonnal beszerzi a megfelelő cipőt. Itt a helyiek mindent a fejükön hordanak. Legyen szó ételekről, árucikkekről, óriási banánmennyiségről. Itt mindent le lehet, sőt le is kell alkudni. A taxi árát, a mobilba tehető SIM-kártya értékét, de néha még a repülőjegyet is beszerezhetjük így olcsóbban. Ez itt egy nemzeti sport, ez is Ruanda. S ha már belekóstolunk a helyiek életébe, akkor érdemes kipróbálni a helyi buszokat is - de arra érdemes felkészülni, hogy itt mindenki énekelni, tapsolni fog a buszon, és ebbe nekünk is be kell kapcsolódni. Naponta csak 55 ember láthatja a világ legszebb szafariját - a Bubo vendégei számára garantált a belépés. A Kongó és Ruanda határához közeli őserdőkben igazi gorillákkal is találkozhatunk. Itt nincsenek kitaposott ösvények, utak, ez itt maga a természet, annak minden szépségével. A hőmérséklet 35 fokos, a páratartalom megközelíti a 100 százalékot. De megéri a fáradságot, hiszen itt megnézhetjük azt is, hogyan élnek a gorillák. Helyi idegenvezetőnk elmondja, hogy mit szabad, és mit nem szabad tenni. Nem szabad hét méternél közelebb menni hozzá, a szemébe nézni. Egy kis várakozás, és máris megjelenik az első gorillacsalád. Előbb csak a kicsinyek bukkannak fel a fák mögül, majd megjelenik az egész család. Mint az ismert filmben. Félelmetes. De egyben felejtheteden élmény is, ahogy az egész ország, Ruanda is. Martin Navrátil A szerző a Bubo utazási iroda idegenveztöje MP140917
