Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)
2015-03-04 / 52. szám, szerda
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. MÁRCIUS 4. Közélet 3 A Panta Rhei inkorrekt és tisztességtelen praktikákat alkalmaz - állítják a kiadóvállalatok Kiadók: monopolhelyzetbe került a J&T könyvhálózata (Tomáš Benedikovič felvétele) Híd, MKP: több tanácsadó is segíti munkájukat Közismert és titkos pártelnöki tanácsadók Pozsony. A hazai könyvkiadóknak nem tetszik, hogy a J&T pénzügyi csoport felügyelete alá akarja vonni a hazai könyvpiacot. Tisztességtelen praktikákról és a hazai könyvpiac mono- polizációjáról beszélnek. ÖSSZEFOGLALÓ Huszonnégy hazai könyvkiadó csatlakozott ahhoz a felhíváshoz, melyet az ország egyik legnagyobb könyvesházához, illetve annak új tulajdonosához intéztek. A közelmúltban a J&T pénzügyi csoport a Panta Rhei könyvhálózat mellett az Ikar könyvkiadót és annak terjesztői hálózatát is megszerezte. A kiadók monopolizációtól, egyes könyvkiadók működésének korlátozásától, és a kínálatuk csökkentésétől tartanak. Véleményük szerint a Panta Rhei inkorrekt és tisztességtelen praktikákat alkalmaz velük szemben. A J&T új szerződéseket akar kötni a kiadókkal. Az új feltételek között szerepel az is, hogy a könyvesházba csak az Ikar terjesztő hálózatán keresztül kerülhetnek be az új kötetek, úgy, hogy a terjesztő nagyobb kedvezményt kap, mint korábban. Azt is szeretnék bevezetni, hogy a könyvesházban megsérült, vagy ellopott könyvek okozta veszteség a kiadót és ne a könyvesházat terhelje. A kiadók szerint a jól működő könyvpiac egyik alap- feltétele egymás kölcsönös tiszteletben tartása, a kommunikáció és az olyan együttműködés, mely mindkét fél számára előnyös. A kiadók szerint a Panta Rhei az elmúlt években azért válhatott a szlovák könyvpiac egyik legerősebb könyvesházává, mert tiszteletben tartotta üzleti partnereit. A könyvkiadók felhívásában az áll, hogy az utóbbi hónapokban tapasztalt változások, aggodalomra adnak okot a könyvpiac alakulása és jövőbeni működése miatt. „A tervezett új szerződések nagyon előnytelenek a kiadók számára. A Panta Rhei az utóbbi időben olyan lépéseket tett, mely célzottan a kiadványok számának csökkentésére, néhány kiadó működésének korlátozására, és néhány műfaj megszüntetésére irányul” - áll a kiadók nyilvános felhívásában. Úgy vélik, rendkívül rossz hatása lesz a könyvpiacra az, ha egyetlen teijesztő diktálja a feltételeket a könyvkiadók és a könyvesboltok részére egyaránt. A könyvhálózat egyelőre nem reagált a felhívásra, (ie, HN) DEMECS PÉTER Pozsony. Jelentősen bővítette az elmúlt hetekben a Híd a pártelnök, Bugár Béla tanácsadói testületét. A pártelnöknek több ismert szakértő, volt jobboldali államtitkár segít. Az MKP tanácsadóinak nevét homály fedi, Berényi József pártelnök ezt a kérdést nem tartja olyan fontosnak, hogy konkrétan nyilatkozzon róla. A Híd szakmai háttere folyamatosan bővült az elmúlt hónapokban. Bugárral már egy ideje együttműködik tanácsadóként Peter Krajňák, aki a ruszin kisebbség kérdéseivel foglalkozik; Sárközy Irén és Gál Zsolt egészségügyi és gazdasági témákban ad tanácsot a pártelnöknek. „Az elmúlt hetekben erősítette csapatunkat Peter Kresák alkotmányjogász és Balódi László, Hodos község polgármestere” - tájékoztatta lapunkat a Híd sajtóosztálya. Ugyanúgy együttműködésen állapodott meg a Híddal Pod- stránsky Vladimil, a pénzügyminisztérium volt államtitkára, Dudás Tamás és Tomáš Meravý közgazdászok, akik szociális és gazdasági területen nyújtanak tanácsot a pártnak. Kül- és biztonságpolitikai kérdésekben a Híd Ondrejcsák Róberttel, a védelmi tárca volt államtitkárával, az Európai és Észak-atlanti Kapcsolatok Központjának elnökével működik együtt. A párttal összedolgozó szakértők egyebek mellet a Polgári Vízió 2016 stratégiai dokumentum egyes fejezetem dolgoztak. Megpróbáltunk utánajárni, milyen szakértők tanácsait kéri ki az MKP, ám többszöri próbálkozásra sem jártunk sikerrel. A párt sajtóosztálya e-mai- len elküldött kérdéseinkre nem válaszolt, a szóvivő, Fiala Ilona, miután felhívtuk, azt mondta, nem tudja, mit válaszoljon erre a kérdésre, a pártelnökkel pedig elfoglaltsága miatt eddig nem tudott és ezen a héten sem fog tudni beszélni, ezért kérdéseinkre ne váljunk választ. Ezt követően egyenesen a pártelnökhöz, Berényi Józsefhez fordultunk, aki már valamivel konkrétabb volt. Mint mondta, az MKP-nak nincs állandó tanácsadói testületé, mivel parlamenten kívüli párt, a szakértők munkáját nem tudná miből finanszírozni. „Ennek ellenére vannak emberek, akiknek szükség esetén kikérem a véleményét” - mondta Berényi. Azt, hogy konkrétan kikről van szó, már nem akarta elárulni, mondván: ezt a kérdést nem tartja olyan fontosnak, hogy konkrétabb választ adjon. Annyit mégis elárult, hogy a vele együttműködő szakértők sora olyan hosszú, hogy valószínűleg nem tudná mindegyiket felsorolni, s mivel senkit sem akarna kihagyni, nem konkretizálja a neveket. Az oktatási minisztérium nem tudja, hány szlovákiai diák tanul külföldi középiskolában Mi kell ahhoz, hogy valaki külföldi középiskolába járhasson? (Ján Krošlák felvétele ÖSSZEFOGLALÓ Évről évre egyre több fiatal megy külföldi középiskolába tanulni - egyrészt a kalandvágyhajtja őket, másrészt tökéletesíteni szeretnék nyelvtudásukat, s abban bíznak, a jövőben jobban tudnak majd érvényesülni. A külföldi középiskolán tanulókat két csoportra oszthatjuk: vannak, aki csak részképzésen vesznek részt, esetleg va- lamüyen csereprogram vagy tanulmányi út keretében abszolválnak néhány hónapot, egy félévet; és vannak, akik a külföldi intézmény rendes diákjaként az egész középiskolai tanulmányaikat ott végzik el. Az utóbbiakból lényegesen kevesebb van, mert a külföldi tanulmányok sokba kerülnek, amit nem sokan engedhetnek meg maguknak. Az éves tandíj országonként, iskolánként változhat, mintegy 4-10 ezer euró között mozog. Hagyományosan a legdrágább ország Új-Zéland, ott egy év iskolalátogatás akár 18 ezer eu- róra is rúghat. Ez az összeg a tandíjat, a szállást, a kosztot, az útiköltséget, a tanulmányi program elején szükséges alapanyagokat, a regisztrációt és a vízum árát fedi, de nincs benne az iskolai egyenruha, a könyvek és egyéb taneszközök ára, a helyi tömegközlekedési kiadások, sem a biztosítás. Határokat szabnak Ezenkívül noha az Európai Unióban szabadon mozoghatunk és elméletileg bármilyen iskolát választhatunk, a gyakorlatban ez úgy működik, hogy minden országban és intézményben szabnak egy határt, legfeljebb mennyi külföldi diákot vehetnek fel. A középiskolák arra is ügyelnek, hogy ugyanabból az országból egyszerre ne legyen ott sok tanuló. „Nincsenek statisztikai adataink azokról a diákokról, akik külföldi középiskolákban tanulnak. A külföldi intézménybe való feltételeiről kizárólag az adott külföldi iskola dönt” - szögezte le érdeklődésünkre Beáta Dupalová Ksenzsigho- vá, az oktatási minisztérium szóvivője. Pontos számot a tanulmányi utakat közvetítő ügynökségektől sem tudtunk meg, de szerintük évente több ezer fiatal választja ezt a lehetőséget.. Magánúton, önerőből kevesen intézkednek, a szlovákiai fiatalok többsége valamilyen ügynökség vagy alapítvány közvetítésével kapcsolódik be egy-egy tanulmányi programba, s a tanulókat csak akkreditált intézményekben helyezik el, ahol az adott ország tantervei alapján folyik az oktatás. A külföldi diákokat általában abba az évfolyamba veszik fel, amelyikbe az anyaországukban is járnának - esetleg csak rosszabb nyelvtudás esetén engedik meg, hogy valaki alsóbb évfolyamot látogasson. Elsőtől kint tanulhatnak Ritkán, de az is előfordul, hogy valaki már az első osztályt külföldön kezdi. Ezt szeretné egy kilencedikes lány is, aki az emberjogi biztostól kért tanácsot, hogyan mehetne már 15 évesen Németországba. „Az anyukám már hosszabb ideje ott dolgozik, ott is lakik. Én itt járok iskolába, most kilencedikes vagyok. Szeretnék Németországban tovább tanulni, de csak egy évig. Mindjárt ott kezdhetem el az első osztályt, vagy előbb itt kell elkezdenem a sulit? Németül ugyan nem tudok tökéletesen, de azt hiszem, az ottani egy évnek éppen az lesz a lényege, hogy megtanuljam a nyelvet” - írta Angie az ombudsmannak. Az emberjogi biztos válaszában hangsúlyozta: szlovákiai tanulók is jelentkezhetnek külföldi középiskolákba, akár az első évfolyamba is. A felvételi feltételek országonként, intézményenként változhatnak. Irány a külföldi iskola? Általában megkövetelik, hogy a jelentkező beszélje az ország nyelvét, és az alapiskola elvégzését igazoló dokumentumot le kell fordíttatni az adott ország nyelvére. Ugyanakkor az oktatási törvény szerint mindenkinek 16 éves koráig kötelessége iskolába járnia, és ezt Szlovákia területén kell teljesítenie. „Ki kell választani egy szlovákiai középiskolát, s miután oda felvesznek, engedélyt kell kérni az iskolaigazgatótól, hogy a tanulmányokat külföldön végezhesd. Ha tehát mindjárt az első évfolyamtól kezdve Németországban szeretnél tanulni, ebbe bele kell egyeznie azon szlovákiai iskola igazgatójának, amelyikre felvettek. Ez lesz a te törzsiskolád, és persze számolni kell azzal, hogy miután hazajössz, bizonyos tantárgyakból le kell majd vizsgáznod. A szüleidnek az adott iskolaévben május 15-éig meg kell egyezniük az igazgatóval a vizsga pontos időpontjáról és feltételeiről. A törzsiskolád csak a vizsga sikeres abszolválása után állíthatja ki a bizonyítványt” - magyarázta a jogász az érdeklődőnek. Hivatalos teendők A törzsiskola elintézése, a felvételivel kapcsolatos ügyintézésen kívül gondolni kell az egészségbiztosításra is. Külföldi út előtt érdemes kiváltani az európai biztosítási kártyát, ez azonban csak állami intézményekben és csak akut esetekben, hirtelen megbetegedés vagy életveszélyes helyzetekben garantál orvosi ellátást. A hazai biztosítás fel is mondható, s külföldön lehet újat kötni, ám ha csak rövidebb tanul- mányútról van szó, a hazai biztosítást érdemes megtartani, s tanácsos utasbiztosítást kötni. Nem szabad elfeledkezni a családi pótlékról és az adóbó- nuszról sem: ha a szülők a gyermek külföldi tanulmányai alatt is igényt tartanak rá, a szociális ügyi hivatalnak, illetve a bérelszámolónak igazolást kell felmutatni az iskolalátogatásról és arról, hogy a külföldi tanulmányok megfelelnek a szlovákiai standardnak - ez utóbbit az oktatási minisztérium állítja ki. (sza)
