Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)

2015-03-19 / 65. szám, csütörtök

16 I Gyümölcsös március • www.ujszo.com KERT É UDVARI Gondoskodjunk az ébredező gyümölcsfákról! A tavalyi enyhe telhez viszonyítva idén hidegebb telünk volt. Sajnos ez még mindig kevés volt ahhoz, hogy a talaj legalább 10 cm mé­lyen átfagyjon - ebben a rétegben található ugyanis a kártevők java részének lárvája, bábja. Á tél elhúzódásá­tól függ a termé­szet ébredése. Ettől függ a fák, bokrok virágzásának a kezdete is. Leghamarabb virágzó gyümölcsünk a mandula, amely az elmúlt években megfigyeléseim alapján a következő idő­pontokban kezdett virá­gozni: 2009-ben április 1-jén, 2010-ben március 27-én, 2011-ben március 28-án, 2012-ben március 21-én, 2013-ban április 12-én, 2014-ben február 26-án. Ugyanebben az évben a korai almák már­cius 27-én virágoztak ki. Föltételezem, hogy idén a mandula március köze­pe táján már virágzik, az őszibarack virágzási ideje pedig április 15-20-ára esik majd. FOLYTASSUK A METSZÉSEKET! Korábban már foglalkoz­tunk ezzel a témával, szó volt a javasolt korona­formákról, s arról hogy figyeljünk vásárláskor az alanyokra. Hangsúlyoz­tam, hogy az új cseme­téket akár ősszel vagy most tavasszal ültettük, mindkét esetben most tavasszal metsszük visz- sza. Ennek a metszésnek már igazodnia kell ahhoz, hogy milyen koronát aka­runk. Kimondottan karcsú orsót az M 9 alanynál nevelünk, tesszük ezt az MM 106-nál is, ha a sor­ban levő fák javarésze M 9 alanyon van. Belga kutatók szerint a karcsú orsót a következő­képpen alakítjuk ki: # Suháng (éves, nem elágazott csemete) ese­tében 80-90 cm magas­ságban visszametsszük, a legfelső rügyet meg­hagyva alatta 6-8 rügyet kivakítunk. • Az éves, koronás cse­mete esetében szintén 80-90 cm-nél vágjuk vissza, a legfelső rügyet meghagyva alatta 6-8 rügyet kivakítunk, vagy ha már van oldalvessző is, azt levágjuk. A törzs alulról 40-60 cm magasan a föld felett legyen, oldal­vessző nélkül. • Kétéves fácska eseté­ben 90-110 cm magas­ságban vágjuk le a vezért, meghagyva a legfelső rügyet vagy vesszőt, alatta 6-8 rügyet vagy vesszőt kivakítunk, levágunk. Ami oldalvessző ezután meg­marad, azt úgy hagyjuk meg, hogy spirálszerűen, körkörösen helyezked­jenek el a törzsön. Itt se maradjanak a földtől szá­mítva 40-60 cm magassá­gig vesszők. Azért haszná­lok vessző kifejezést, mert az éves részt levél nélkül vesszőnek, levelesen haj­tásnak hívjuk. KARCSÚ ORSÓ ALAKÚ KORONA Mivel az M 9-nek szerény gyökérzete van, mind­járt a kiültetéstől karót igényel. Később huzal- támrendszert is szoktunk kiépíteni, viszont arra ügyeljünk, hogy csak a hu­zal irányába igyekvő vesz- szőket kössük a dróthoz, mert különben sövényt nevelünk. A karcsú orsó esetében a most még oldalvessző­nek számító képletek az évekkel megerősödnek, megvastagszanak; ezeket, Növényvédelem Az őszibarackot, de a többi csonthéjast is le lehet kezelni réz-hatóanyagú szerrel, Kup- rikollal, Sampionnal, vagy Kuproxáttal. Ha még nem tettük meg, a mandula és a korai kajszi esetében ezt minél hamarabb vé­gezzük el. Ha megtettük, az őszibaracknál ismételjük meg, de most már maradjunk a 60 g / 10 liter víz koncentrációnál. A kora tavaszi olajos szert már rátehetjük a bogyó­sokra a pajzstetvek ellen. Most megperme­tezhetnénk azokat az almafákat is, ame­lyeknél almaszüretkor pajzstetű károsítást tapasztaltunk. Az almákat, körtét ezzel a szerrel majd csak piros bimbós állapotban. A most kiültetett fácskából, amelynek általában 4-5 oldal­ága van, középütt, felfelé menő ága nincs, csak katlan- vagy vázakoronát alakíthatunk ki. mennyiben van egy felfelé nyúló ága is, akkor abból, ha azt kivágjuk, katlan lesz, ha meghagyjuk, akkor karcsú orsó. A katlannál a 4-5 ol­dalágat 2-3 rügyes csonkra vágjuk. Természetesen ez is a vesszők vastagságától függ, mert ha vékonyak, akár egy rügyre is vághatjuk őket. A sebeket lekezeljük balzsammal. KARBANTARTÓ METSZÉS Az őszibarackot későn metsszük, rügyfakadáskor, közvetlenül virágzás előtt is elvégezhetjük. Egyrészt azért, mert olyankor már lát­hatjuk, hogy mennyi lesz a virág, illetve majd a termés; ennek megfelelően rövidre, illetve hosszabbra hagyjuk meg a termő vesszőket. Ez­által kevesebb munkánk lesz a gyümölcsleválogatással. Másrészt növényvédelmi szempontból is jobb később metszeni - őszibarack ese­tében ugyanis sok metszés­felület keletkezik, s ebben a kései időszakban a fa már ellenállóbb a kórokozókkal szemben. Az őszibarackot tehát a vegetációs idejében kell metszeni. ÉVENTE HÁROMSZOR! Ezúttal is felhívom a ker- tészkedők figyelmét az évi háromszori metszés fontos­ságára. Júniusban hajtásvá­logatást végzünk, s ezt július végén megismételjük, szep­tember elején pedig lerövi­dítjük a hosszú termőhajtá­sokat - ha ezt tavaly mind megtettük, most igazából csak kiigazításokat kellene végeznünk: eltávolítani azo­kat a fölösleges vesszőket, melyeket leveles állapotban nem láttunk. Ha a fölösle­gesen megnőtt vesszők a fa közepében vannak, ezeket, ha csak nem öreg fánk van, tőből eltávolítjuk. Öreg fa esetében lehet, hogy ágat, oldalágat helyettesítünk vele. Kimetsszük azokat az ágakat is, amelyek kereszte­zik egymást, vagy besűrítik a koronát. Sorba vesszük a hosszú termővesszőket - ezek éves vesszők, be van­nak rakodva virágrügyekkel. Egy 10 éves fánál kell belőlük 80-100. A kurtítás után legyenek 20-30 cm hosszúak. 10 éves, illetve még öregebb fáknál már végezzünk ifjítást. Belucz János kertészmérnök

Next

/
Thumbnails
Contents