Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)
2015-03-18 / 64. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2015. AAÁRC1US 18. www.ujszo.com Levélben győzköd a Szociális Biztosító A minimálnyugdíj a 2. pillérnek kedvez ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Minimálisan 25 év takarékosság és az átlagbér körüli jövedelem - ez a Szociális Biztosító ajánlása mindazoknak, akik a 2. pillérben akarnak maradni június 15-e után is. A biztosító tegnap jelentette meg ajánlását a honlapján, várhatóan ilyen tartalmú levelet küld szét a nyugdíjpénztárak tagjainak is. „Azok, akiknek nincs jövedelmük, például hosszú ideje munkanélküliek, külföldön terveznek hosszabb ideig dolgozni, a hosszú otthoni gyereknevelést tervező anyák, a rendszertelen jövedelemmel rendelkezők, akik az átlagbér alatt keresnek” - sorolja a Szociális Biztosító azokat a kategóriákat, akiknek várhatóan nem éri meg a kétpilléres rendszerben maradniuk, mert a két pillérből összesen nem kapnának akkora nyugdíjat, mint az egy- pilléres rendszerből. A 45 év felettieknek mindenképpen a kilépést tanácsolják. A tájékoztatás végén azonban megjegyzik, hogy mindez akkor érvényes, ha a nyugdíjrendszer paraméterei a jelenlegiek maradnak. Azt azonban már a Szociális Biztosító is tudja, hogy a paraméterek már néhány hónapon belül megváltoznak. A parlament tegnap utalta második olvasatba az úgynevezett mi- nimálnyugdíjról szóló tervezetet, amely minden 30 évet ledolgozott nyugdíjasnak garantálja a minimális járadékot. A módosítás értelmében a legalább 30 év szolgálati idővel rendelkező nyugdíjasok járadéka júliustól nem lehetne alacsonyabb 269,50 eurónál, pontosabban a létminimum 136 százalékánál. Ha ennél kisebb a nyugdíjuk, akkor a Szociális Biztosító kiegészíti majd erre az összegre. A minimálnyugdíj a ledolgozott évek száma alapján emelkedik, 39 szolgálati évig évente 2 százalékponttal nő az arány, vagyis aki 39 évet dolgozott le, a létminimum 154 százalékára számíthat. 45 ledolgozott év esetén a minimális járadék már 340 euróra emelkedne. Egyes elemzők szerint ezzel éppen öngólt lő magának a kormány, mivel a 2. pillér azon ügyfeleinek is biztosítja a minimálnyugdíjat, akiknek megvan a törvényben előírt minimális szolgálati ideje. A Híd szerint aki nem idén megy nyugdíjba, annak ajánlott a második pillérben maradnia. Ivan Švejna alelnök szerint ugyanis az Alkotmánybíróság még nem döntött arról a beadványukról, amely a tartalék- alapba jutó nyugdíjjárulék fel- használását vitatja. „A pozitív döntés nagymértékben befolyásolhatja a nyugdíjak összegét” - jelentette ki a Híd alelnöke. Az interneten több nyugdíjkalkulátor is található, amelyek bizonyos paraméterek alapján felmérik, hogy az egy- vagy a kétpilléres nyugdíjerendszer a kifizetődőbb-e a biztosítottaknak. Michal Nalevanko a financnykompas.sk szakportál nyugdíjszakértője szerint a 40 év alattiaknak mindenképpen jobban megéri a kétpilléres rendszer. Ő még azoknak az 50-eseknek is a kétpilléres rendszert ajánlja, akik állandó munkaviszonnyal rendelkeznek. A financnykompas.sk honlapon található kalkulátor mindazokat a tényezőket figyelembe veszi, amelyek már ma ismertek, tehát a júliustól várható minimálnyugdíjat és a második pillérbe jutó járulék arányának emelkedését, amelyet szintén törvény ír elő. (lpj) A magyar iskolákban kétezren érettségiznek Megkezdődött az írásbeli érettségi ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. 729 érettségivel végződő középiskolában tegnap megkezdődött az érettségi írásbeli része. Az első vizsga- tantárgy a szlovák nyelv és irodalom, a magyar és az ukrán iskolákban a szlovák nyelv és szlovák irodalom volt. A diákok az érettségit a 64 kérdésből álló írásbeli teszt kitöltésével kezdték, amelyet egyes iskolákban már számítógépen is ki lehetett tölteni. A magyar iskolákban mintegy 2000 diák kezdte meg az érettségit, összesen közel 47 ezren írták az írásbelit. A teszt kitöltése után, 12.20-kor hozták nyilvánosságra a fogalmazás témáit. A magyar iskolákban az „Én mint olvasó”, a „Régiónk legértékesebb nemzeti műemléke”, a „Nekem való lesz ez a hivatás?” és a „Legújabb műszaki vívmányok” témák közül választhattak a diákok. Wittenberger Zsuzsanna szerint a teszt átlagos nehézségűnek nevezhető. „Az írásbeli teszthez is szükség volt szövegértésre, de például néhány kérdésnél bizonyos kifejezéseket megmagyaráztak - tájékoztatta lapunkat a pozsonyi Duna utcai gimnázium szlováktanára. - A nyelvtani vagy az irodalmi részben nem volt olyan kérdés, amely nem szerepelt a tananyagban, több kérdés is volt azonban, ami az értő olvasást mérte fel, ezek a kérdések egyes tanulóknak gondot okozhattak.” A fogalmazás témáit sem tartotta nehéznek. Az érettségik ma az idegen nyelvvel folytatódnak, az érettségizők az angol, a német, a francia, az orosz, a spanyol és az olasz nyelv közül választhattak. Csütörtökön lesz az írásbeli matematikából, pénteken pedig a magyar nyelv következik a magyar tannyelvű iskolákban. (lpj) Még nem tudni, mit tesz az államfő, az ügyben ugyanis egy másik döntés is várható Kiska alkotmányt sértett Kiska tavaly csak egy jelöltet nevezett ki a hatból (SITA-felvétel) Kassa. Amit szabad Ivan Gašparovičnak, azt nem szabad Andrej Kiskának. Az egyik államfő a parlament által megválasztott főügyész kinevezését utasította el, a másik a megválasztott alkotmánybírók nagy részét tartotta alkalmatlannak. Az Alkotmánybíróság szerint Kiska lépése jogsértő volt. ÖSSZEFOGLALÓ Mégsem kell új alkotmánybíró-jelölteket választania a parlamentnek. Az Alkotmány- bíróság tegnapi döntése alapján Andrej Kiska köztársasági elnök megsértette azon alkotmánybírók jogát, akiket állítólagos alkalmatlanságuk miatt elutasított kinevezni a taláros testületbe. A történet tavaly tavasszal kezdődött. Mivel nyáron lejárt a 13 tagú testület három bírójának mandátuma (12 évre voltak kinevezve), a parlament tavasszal a törvény értelmében hat új jelöltet választott. Ezekből kellett volna az államfőnek kiválasztania azt a hármat, akik pótolnák a tevékenységüket befejező alkotmánybírókat. Hatból egy Kiska július elején a hatból csak egyet nevezett ki, Jana Ba- ricovát. A maradék öt jelöltet alkalmatlannak tartotta az alkotmánybírói poszt betöltésére. Ezzel az államfő gyakorlatilag frontot nyitott a Smerrel, a jelölteket ugyanis a smeres többség választotta meg. Kiska határozatával új jelölteket kér a törvényhozástól, ám a parlament ez ügyben azóta sem lépett. Az AB tegnapi döntése után pedig nem is fog. A testület III. szenátusa ugyanis eltörölte Kiska júliusi határozatát, így az államfőnek ismét döntenie kell a kinevezésről. Az államfő tavaly az Alkotmánybíróság két évvel ezelőtti határozatát kihasználva utasította vissza a jelölteket. Akkor Jozef Čentéš megválasztott főügyész ügyében az AB kijelentette: az elnök nem köteles kinevezni a parlament által megválasztott jelöltet, ha az szerinte nem teljesít bizonyos szakmai és morális feltételeket. Kiska arra hivatkozva utasította vissza a többi alkotmánybíró-jelöltet, hogy esetükben nem látott érdeklődést az alkotmányjog iránt. Tömör indoklás Az AB tegnap csak tömören indokolta a döntést: az államfő tavalyi határozata nem tartalmaz olyan súlyos tényeket, amelyek miatt elutasíthatta volna a ldnevezést. „Csupán általános és személyhez nem köthető megállapítások szerepelnek benne” - áll az állásfoglalásban, amely azt is kihangsúlyozza, hogy Kiskának Gašparovičcsal ellentétben volt választási lehetősége, hiszen kétszer annyi jelöltből kellett kiválasztania hármat. Igaz, mind a hat a Smer akaratából lett megválasztva. Az ügy érdekessége, hogy a III. szenátus tagja az a Jana Barkóvá is, akit a hatból egyetlenként nevezett ki Kiska. A háromtagú tanács elnöke, Rudolf Tkáčik különvéleményt csatolt a tegnapi döntéshez - ez azt jelenti, hogy alapvetően nem ért vele egyet -, ami azt jelenti, hogy az esetben a részben érintett Baricová és a harmadik tag, Ľubomír Dobrík döntött. Az ügyet tovább bonyolíthatja, hogy az AB tegnap csak három sikertelen jelölt beadványáról döntött. A másik két ki nem nevezett jelölt ügyét egy másik szenátus vizsgálja, még az is lehet, hogy ők homlokegyenest más ítéletet hoznak. Értelmezhetetlen döntés? Kiska jogi képviselő, Ján Ma- zák - korábban az AB elnöke volt - értelmezhetetlen a döntés, ezért megvárják, míg kézhez kapják az indoklást. Mazák szerint az államfő addig semmit sem lép, amíg a másik ügyben nem születik ítélet. „Bebizonyosodott, hogy helyes volt a parlament azon döntése, hogy meg kell várni az Alkotmánybíróság végleges döntését” - mondta tegnap Peter Pellegrini (Smer) házelnök, aki egyben kritizálta az ellenzéket, amely elődjén, Pavol Paškán új al- kotmánybírójelölt-választás kiírását követelte. Mivel még nincs részletes indoklás, nem tudni, Kiska hogyan reagál a döntésre: kinevez-e két bírót az öt megmaradt jelöltből, vagy elutasítja mindet, csak sokkal részletesebb indoklást ír hozzá. (MSz, SITA) A kormányhivatal szerint még nem született döntés; Kiska fellélegezhet, ha a kormányfő utazik Orosz külügy: Fico fog ünnepelni Putyinnal ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Robert Fico együtt fog parádézni az orosz vezetéssel. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a TASZSZ orosz állami hírügynökségnek azt állította, hogy Szlovákiából a miniszterelnök érkezik a II. világháború végének 70. évfordulója alkalmából tartandó moszkvai ünnepségre. ,A cseh elnököt, a szlovák kormány vezetőjét, a görög miniszterelnököt és a ciprusi államfőt várjuk” - mondta Lavrov, hozzátéve: 26 állam- és kormányfő ünnepel Moszkvában május 9-én Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. „A moszkvai ünnepségeken való részvételről még nem született döntés” - válaszolta a kormányhivatal a Denník N megkeresésére, amely elsőként írt az orosz hírről. „Nem fogjuk kommentálni az orosz külügyminiszter szavait” - válaszolta az államfő szóvivője. Putyin eredetileg Andrej Kiska államfőnek küldött hivatalos meghívót, ám az orosz-ukrán konfliktus miatt kínosnak számító meghívás elfogadásáról eddig nem született döntés a Grassalkovich-palotában. A nyugati vezetők többsége ugyanis, tiltakozva az orosz agresszió miatt, nem megy Moszkvába Putyinnal ünnepelni. Az Oroszországgal szemben kimondottan nem ellenséges közép-európai államok vezetői a meghívással kapcsolatban az utóbbi hónapokban kivárásra játszottak: azt várták, hogy a „nagyok” hogyan döntenek. Egy esetleges részvétel nemcsak Putyin háborús imázsa miatt lehet kínos, hanem azért is, mert több diktátor - köztük az észak-koreai Kim Dzsong Un - is ott lesz a dísztribünön. A meghívás elfogadásával kapcsolatban egyébként megosztottak a hazai politikusok és elemzők. Egy részük szerint távol kell maradni, mások viszont azt állítják, protokollszempontból nem szabad elutasítani egy ilyen meghívást. Kiska két nyílt levelet is kapott az elmúlt hetekben ismert személyiségektől: az egyik csoport a moszkvai utazásra biztatja, a másik a meghívás elutasítására. Ha végül Fico valóban rábólint a moszkvai útra, akkor gyakorlatilag megoldódtak Kiska dilemmái, nyugodtan otthon maradhat. (MSz) Régi ismerősök (TASR-felvétel)
