Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)
2015-03-03 / 51. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. MÁRCIUS 3. Kultúra 13 Menyhárt József szerint az élő zene hallgatása közösségi élmény, ami minden korosztályra ráfér A szerelmetes énekelt vers Menyhárt József, Lantos Borbély Katalin és Berták István (Kanovits Gábor felvétele) Idén ünnepli megalakulásának tizenötödik évfordulóját a dunaszerda- helyi Kicsi Hang verséneklő együttes, Lantos Borbély Katalin és Menyhárt József - Bertók Istvánnal kiegészülve lassan trióvá bővülő - duója. Az énekeltvers-műfaj egyik legsikeresebb hazai magyar formációja eddig nyolc CD-t jelentetett meg, és számos szakmai díjjal büszkélkedhet. JUHÁSZ KATALIN Kicsiknek és nagyoknak egyaránt énekelnek, a legeldugottabb falvakba is szívesen utaznak. Legújabb, Szerelmetes című koncertprogramjuk inkább felnőtteknek szól: szerelmes versekből állították össze. A műsor két héttel ezelőtt Duna- szerdahelyen vendégzenészekkel debütált, majd Érsekújvárban duóban adták elő. A gitáros-zeneszerző Menyhárt Józsefet először erről kérdeztük. Új megzenésítések is készültek az új műsorhoz, vagy a régi dalokból szemezgettetek? Is-is. Kerültek a programba rég játszott dalok, például Szabó Lőrinc Szeretlek című verse, vagy József Attilától a Gyermekké tettél. Ezeket meghagytuk az eredeti hangszerelésben, két hangra, de a dalok többségét áthangszereltük Bertók István zongoraművész segítségével, aki ma már állandó közreműködő a koncertjeinken. Igazi virtuóz, viszont nem zenéli túl a muzsikánkat, szépen alánk dolgozik. Időközben persze születtek új megzenésítések is, például József Attilától a Kedvesem betegen vagy Barak Lászlótól az Altatódal. Nehezebb vagy könnyebb témakör szerint összeállítani egy műsort, mint szerzők szerint? Mi ezúttal mindkét módszert alkalmaztuk, szerelmes versekből állítottunk össze szerzői blokkokat. Juhász Gyula két versével kezdődik a műsor, majd három Ady-vers következik, aztán Radnóti és József Attila szerelmes versei. Vannak szerzők a világirodalomból is, Villontól a Kettős ballada a bolond szerelemről és Shakespeare-től a Sok hűhó semmiért című darabból játszunk egy kis részlet. Új trend az énekelt vers műfajában, hogy egyre tel- tebb a hangzás, több hangszert használnak a zenekarok. A Kicsi Hangra viszont a minimalista hangzás a jellemző. Ha most készítenétek egy CD-t, melyik utat követnétek? A 2013-as karácsonyi lemezünkön már több hangszer hallható, de ez kísérlet volt, és bizony kaptunk érte hideget- meleget a régi rajongóktól, akik pont az egy gitár, két énekhang miatt szerettek meg minket. Akik viszont az újabb dolgainkat ismerték meg először, azoknak a sokhangszeres Kicsi Hang tetszik jobban. Vendég- zenészekkel biztosabban mozog az ember, mert ha esetleg mellényül, akkor a többiek kiigazítják. Kettesben minden törékenyebb. Ha most vennénk fel egy új CD-t, amelynek egyébként már nagyjából meg is van a koncepciója, akkor az egyszerűbb hangzáshoz nyúlnánk vissza, nem cicomáznánk túl a dalokat. Az énekelt versben ugyanis szerintünk a szövegnek kell dominálnia. Számomra ebből a szempontból a Kaláka a legnagyobb példakép, mert ők nagy becsben tartják, nagyon tisztelik a szöveget. Ezen a téren még van mit fejlődnöm, mert néha bizony át- költöm, összetördelem, újraszerkesztem a sorokat... Idén tizenöt éves a Kicsi Hang. Hogyan ünnepeltek? Mivel szinte napra pontosan tudjuk, mikor állt össze a duó, szeptember elejére tervezünk egy nagy születésnapi koncertet. Lesz miből válogatni, mert ez alatt a másfél évtized alatt hét CD-t adtunk ki, illetve nyolcat, hiszen volt köztük egy dupla gyereklemez is, A malomnak nincsen köve/Hajónapló címmel. Ez utóbbinak azóta elkészítettük a második részét is. Előbb-utóbb minden verséneklő rátalál a gyerekdalokra, a legtöbben akkor, amikor gyerekei születnek. Nálatok is ez volt a helyzet? Mindketten kétgyermekes szülők vagytok... A gyermekáldás nyüván befolyásolta a választásunkat. Például pontosan tudom, hogy a Fókafióka című Weöres Sándorvers megzenésítése akkor született, amikor Jázmin lányunkat vártuk, az Altatót pedig Johanna születése „ihlette”. És ez után jelentek meg a gyereklemezeink, szóval van igazság abban, amit mondasz. Másrészt, a felnőtt műsorainkkal gyakran léptünk fel iskolákban, ahol szintén volt igény a gyerekdalokra. Legalábbis az alsó tagozatosok körében. Az iskolákban zenélés érdekes műfaj. Van, hogy alsó és felső tagozatosok is ülnek a teremben, azaz hattól tizennégy éves korig mindenkit le kell kötnünk. Ilyenkor „vegyesfelvágottat” játszunk, mert amit a kicsik élveznek, a nagyobbak számára unalmas lehet. A felső tagozatosok már kezdik felfedezni a popzenét, a rockzenét. A középiskolások és főleg az egyetemisták pedig már ismét remek közönség. Nyitottak, érdeklődők, élvezik, hogy élő zenét hallanak. És mi a helyzet a felnőtt közönséggel? A felnőtteket néha rá kell ébreszteni, hogy vers is létezik. Sokan „elfelejtettek” olvasni az évek alatt, ritkán kerül könyv a kezükbe. De az iskolából néha még visszacseng egy-két vers, és rájönnek, milyen jó ezeket ismét meghallgatni. Manapság az internetnek köszönhetően az ember bármihez könnyen hozzáfér, viszont egyre kevesebb az élő zene az életünkben. Arról nem is beszélve, hogy egy-egy koncert közösségi élmény is. Egészen más, mint az otthoni zenehallgatás. Talán meglepő, de a közönség, főleg a kicsik viselkedése tájegységenként is változó. A komáromi vagy a dunaszerdahelyi gyerekek és fiatalok egy kicsit el vannak kényeztetve programkínálat tekintetében, egymást érik a rendezvények. De ha például eljutunk Gömörbe, érezzük, hogy az ottaniak egyetlen gitárhangért is hálásak, mert mondjuk egy éve nem hallottak élő zenét, és aztán kiderül, hogy akkor is minket hallottak. Már ötödik éve hirdettek zenei és rajzpályázatot iskolák és óvodák részére a Face- book-oldalatokon. Ez hogyan működik? A zenei pályázat arról szól, hogy a gyerekeknek vagy tanáraiknak ki kell választaniuk egy tetszőleges dalt a Kicsi Hang repertoárjából, amelyet az iskola, ületve óvoda kórusa vagy néhány jó hangú énekese elénekel. Az erről készült videófelvételt elküldik nekünk, felkerül az internetre, és a közönség szavazással dönti el, hogy ki a nyertes. A rajzpályázat témájául minden évben megadunk néhány verset, ezek közül választhatnak a gyerekek. A rajz szkennelt változát elküldik, ezt szintén közzétesszük a Facebook-oldalunkön, és szintén a közönség dönt a díjazottakról. Mindkét pályázat első díja egy Kicsi Hang-koncert a győztes iskolájában. A verseny április 15-ig tart. Mi lesz a legközelebbi nagy esemény a Kicsi Hang életében? Egy jótékonysági koncert március 20-án délután. A so- morjai kultúrházban lépünk fel, a teljes bevételt egy leukémiás kislány gyógykezelésére, illetve a felépüléséhez szükséges sterü környezet megteremtésének költségeire fordítják. A kínai mozi lenyomta az amerikait Los Angeles. A holdújévi ünnepek alatt akkorát ugrott a kínai mozik forgalma, hogy nagyrészt ennek köszönhetően februári bevételük először múlta felül az amerikai mozikét. Ezzel a múlt hónapban Kína lett a világ vezető filmpiaca. A kínai mozikban februárban 650 millió dollárért váltottak jegyet a nézők. Az észak-amerikai mozis bevétel 710 millió dollárra rúgott, ám a kanadai jegyeladások nélkül csak 640 millió dollár volt. Kínában februárban a legtöbben Csou Jün-fat hongkongi filmsztár From Vegas to Macau II. című akciófilmjére voltak kíváncsiak, a második legnézettebb film egy történelmi akció lett Jackie Chan, John Cusack és Adrien Brody szereplésével, míg Jean-Jacques Annaud francia filmrendező kínai bestsellerből, kínai színészekkel forgatott, Farkastotem című alkotása a harmadik helyet szerezte meg. (A február 18. és 24. közötti ünnepek alatt nem vetítenek külföldi filmeket a kínai mozik, így támogatva a helyi produkciókat.) (MTI) Tanított mindenkit, aki hozzá fordult Meghalt Pál István, a híres tereskei pásztor és dudás MTl-HÍR Budapest. Életének 97. évében elhunyt Pál István tereskei pásztor, az utolsó magyar dudás, aki a furulya- és dudazenét még hagyományos környezetben, édesapjától és pásztortársaitól tanulta. 1919. február 25-én született a Nógrád megyei Kétbodony- ban, pásztorcsaládban. Édesapja, idősebb Pál István születése pülanatában adta kezébe a dudát. „Akkor volt először duda a kezemben, amikor apám behozta és betette a magzatvizes kezembe a dudasípot, és tartottam. Mintha ráolvasna, azt mondta: lépj a nyomdokba, úgy őrizd a jószágot és úgy neveld a családot, mint én, így éljél a világban” - mondta egy interjúban. Gyermekkorában a pásztorkodás tudományával együtt sajátította el a furulya- és a dudajátékot. Hangszereit maga készítette. Furulyáinak hangsora, sípszerkezete, mérete, életfás, szent koronás, országalmás, oroszlános vagy pásztort, állatokat ábrázoló faragásai, a szabad felületeket teljesen beborító, pikkelyszerű „cifrázata” tökéletesen megfelelt annak a nagyapjától rá maradt hangszernek, amelyet élete végéig nagy becsben tartott és őrzött. Pál István 1939-ben vette feleségül Garai Ilonát, és ekkor költözött Tereskére, ahol 1972- ig dolgozott pásztorként. Akárcsak édesapjának, neki is mindennél fontosabb volt, hogy legyen utóda, aki továbbviszi és továbbadja tudását. Ez a reménye foszlott szerte, amikor idősebb fia 50, a fiatalabb 48 évesen meghalt. Az időközben megözvegyült, teljesen magára maradt Pál Istvánt 1992-ben kereste fel két népzenész, a budapesti Juhász Zoltán és a füleki Agócs Gergely, akik olyan embert kerestek, akitől tanulni tudnának, aki minél több nótát ismer. Az azóta eltelt időben a népzenészek zarándokhelyévé vált a tereskei pásztor otthona. „Pista bácsi” - aki 1995-ben megkapta a Népművészet mestere címet - fáradhatatlanul tanított mindenkit, aki hozzá fordult. Száznál jóval több népdalt, köztük meglepően sok régi stílusú dallamot, dudanótát, pásztor- és betyárnótát rögzítettek az előadásában. A népzenei táborok rendszeres vendégeként sok száz fiatalnak adta át egy már letűnt világból hozott tudását a pásztorkodásról, a hangszerkészítésről vagy éppen a lányok tiszteletéről, a család és a haza szeretetéről. Pál István többször fellépett az Ifjú Szivekkel, a Mestereink és a Honfi igricek című műsorban is vendégszerepeit. Pál István (1919-2015) CSEMADOK-FELHIVAS A Csemadok Országos Tanácsa megbízásából a Csemadok Rimaszombati Területi Választmánya mint a XXIV. Tompa Mihály Országos Verseny főszervezője értesíti az V., VI., VII. kategóriába - vers- és prózamondás - felnőttek, egyetemisták; verséneklés és lírai színpadok - jelentkezőket, hogy a verseny nevezési határideje 2015. március 6. A jelentkezéseket az alábbi címre várják: Csemadok Rimaszombati Területi Választmánya, Jesenského 5., 979 01 Rimavská Sobota. E-maü: csemadokrsz@mail.t-com.sk A nevezési lapokat postán vagy elektronikus úton küldjék. A nevezési lap beszerezhető a területi választmányok titkárságán, illetve letölthető a www.csemadok.sk honlapról.
