Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)
2015-03-03 / 51. szám, kedd
2 Közélet ÚJ SZÓ 2015. MÁRCIUS 3. www.ujszo.com A kis települések alig fogják kihasználni Kötelező az elektronikus megrendelés ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Március elsejétől minden állami intézménynek, a megyéknek, az önkormányzatoknak, valamint az ő tulajdonukban levő cégeknek elektronikus piacon keresztül kell lebonyolítaniuk minden ezer és 134 ezer euró közötti összegű megrendelést. „A rendszer legnagyobb pozitívuma, hogy senki nem tudja, ki a megrendelő és ki az ajánlattevő, kivitelező. A legjobb árajánlat nyer” - mondta Robert Fico kormányfő, aki szerint az elektronikus piac hatékony eszköz a spekulánsokkal, csalókkal és az olyan emberekkel szemben, aMkhajlanak a korrupcióra. A belügyminisztérium azt állítja, a rendszert nem lehet manipulálni. Az már most egyértelmű, hogy az alacsony költségvetésű települések nem fogják használni az elektronikus piacot. Ezek a községek ugyanis csak ritkán vásárolnak ezer euró feletti összegért. Az EKS egy a kormány korrupcióellenes csomagjából. Rövidesen a dinamikus vásárlási rendszer is működni fog. Fő feladata az lesz, hogy minél több cégnek tegye lehetővé az elektronikus versenyekben való részvételt. (ie,TASR) A tárgyalást a jövő hétre halasztották Čemák pár perc erejéig Pozsonyban tartózkodott ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Kirándult egyet tegnap a hat gyilkosságért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Mikuláš Čemák, akit évekkel ezelőtt a besztercebányai alvilág főnökeként tartottak számon. Rendkívüli biztonsági intézkedések mellett az illavai (Ilava) börtönből szállították a Pozsonyi I. Járásbíróságra, hogy vallomást tegyen a hírhedt, 2004-ben történt duna- hidasi (Most pri Bratislave) kettős gyükosság megrendelője, Radoslav M. ellen folytatott bírósági tárgyaláson. Pár perccel azután, hogy a rendőrség speciális egységei a tárgyalóterembe kísérték, már el is vezették. Két ülnökbíró hiányzása miatt a tárgyalást jövő hétfőre napolták el. Čemákot a főügyészség akatja kihallgatni, elsősorban azzal a levéllel kapcsolatban, amelyet tavaly júniusban küldött a főügyészségnek és a bíróságnak. Ebben közölte, hogy az illavai börtön cellájában Branislav Adamčo beismerte részvételét a kettős gyükosság- ban. Adamčo ezt mindvégig tagadta. Az ügyészség abban bízik, Čemáknak további információi is lehetnek az esetről; a múltban már több vádlott ellen is tett terhelő vallomást. Az ügy vádlottjai az ügyészség szerint 2004-ben Juraj G. volt rendőrt akarták eltávolítani, ám autójában véletlenül élettársát és fiát lőtték agyon. A gyilkosság egyik vádlottja, Karol Mello évek óta Belizében bujkál az igazságszolgáltatás elől. (dem, SITA) Čemák és kísérete (TASR-felvétel) RÖVIDEN Ellopták Bil’ak mellszobrát Bátorhegy. Ismeretlen tettes ellopta Vasü BiTak kommunista funkcionárius bátorhegyi (Krajná Bystrá) mellszobrát. A felsővízközi járásbeli kistelepülés szülöttének februárban emeltek mellszobrot, melyet még felavatása napján piros festékkel öntött le két kassai képzőművész. A szobor eltűnéséről tegnap délelőtt tettek bejelentést. A szoborrongálás miatt Szlovákia Kommunista Pártja (KSS) kerületi pártszerve feljelentést tett. Polgári aktivisták viszont a szoborállítás miatt tettek feljelentést. A keletkezett kár 2500 eu- róra tehető. (TASR) Az eddiginél nagyobb hatáskört kapnak a titkosszolgálatokat ellenőrző bizottságok Nevet vált a titkosszolgálat Az SIS székháza (Vladimír Šimíček felvétele) Pozsony. Számos változást vezet be a titkos- szolgálatokról szóló törvénymódosítása, melyet tegnap küldött tárcaközi egyeztetésre a belügyminisztérium. A névváltoztatáson kívül az elsődleges cél növelni a parlamenti felügyelőbizottságok kompetenciáját, hogy azok hatékonyabban tudják ellenőrizni a titkosszolgálatok tevékenységét és gazdálkodását. ÖSSZEFOGLALÓ Ha a jogszabályt elfogadja a parlament, akkor a Szlovák Információs Szolgálat (SIS) nevét Polgári Hírszerzési Hivatalra (ÚCS) váltaná fel. „A jelenleg használt név már nem fedi teljes mértékben a titkosszolgálat munkáját, s ezen a téren nem tart lépést a legújabb európai trendekkel” - olvasható a törvénytervezet indoklásában. Az, hogy a titkosszolgálatok működéséről szóló jogszabályt módosítani kell, a kormány 2012 májusában elfogadott programnyilatkozatába is bekerült, ám az ületékeseket csak közel három évvel később, a januári párizsi terrortámadások után kezdte ismét foglalkoztatni a téma. Bizottsági meghallgatások A hírszerzések vezetőit, úgy mint eddig, a miniszterelnök javaslatára az államfő nevezné ki vagy váltaná le, ám a parlamentnek, pontosabban az illetékes bizottságoknak joga lenne kinevezése vagy leváltása előtt speciális meghallgatásra berendelni a jelölteteket. A titkosszolgálatok működését két parlamenti bizottság ellenőrizné. Az egyik az ÚCS, a másik a katonai hírszerzés munkáját felügyelné. A testületek minden eddiginél nagyobb hatáskört kapnak az ellenőrzésre, a titkosszolgálattól vagy a védelmi minisztertől például polgári beadvány alapján is magyarázatot kérhetnek, ha felmerül a gyanú, hogy egy konkrét esetben törvényt vagy valaki alapvető emberi jogait sértették. Újdonságnak számít az is, hogy titkosszolgálatok a parlamenti bizottságok kérésére kötelesek kidolgozni az igazgatásuk alá tartozó vagyonnal való gazdálkodásról szóló jelentést. Hatályosság még nincs Robert Kaliňák belügyminiszter korábban úgy nyilatkozott, hogy az új törvény lényege nem az lesz, hogy bővítse a titkosszolgálatok hatásköreit, hanem inkább az, hogy a már meglevő kompetenciákat pontosítsa. „Némelyik hatáskörnek jelenleg többfajta értelmezése van, ami nem egyszer visszaélésekhez vezetett. S ellenkezőleg, amikor nem történt visszaélés, lehetetlen volt a titkosszolgálatoktól kapott információkból hozzájutni a szükséges információkhoz” - mondta még januárban Kaliňák. A tegnap nyilvánosságra hozott tervezet a jogszabály hatályosságának dátumát nem tartalmazza, a belügyminisztérium korábban 2015 júliusát emlegette. (dem, SITA) Az Alkotmánybíróság először vizsgálta a rendőrség által felsorakoztatott bizonyítékokat Újabb gyanúsított került szabadlábra ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nem kizárt, a hatóságok és a bíróságok miatt került szabadlábra a Roman Deák meggyilkolásával vádolt Marek Trajter. Az Alkotmány- bíróság szerint az eddigi nyomozás során nem sikerült igazolni, hogy olyan bűncselekményt követett el, amely még nem számít elévültnek. Trajtert 2013-ban tartóztatták le a Seychelle-szi- geteken, nem sokkal azelőtt utazott ki oda, hogy meggyanúsították a gyilkossággal. A Legfelsőbb Bíróság Trajtert az Alkotmánybíróság utasítására helyezte szabadlábra, amely fellebbviteli eljárás során törölte a legfelsőbb instancia döntését a vádlott vizsgálati fogságának meghosszabbításáról. A döntés viszont még egy érdekes megállapítást tartalmaz, ez a bűncselekmény elévülésével kapcsolatos. Deákot 1999-ben gyilkolták meg, Trajtert pedig 2013 áprilisában gyanúsították meg „anyagi haszonszerzés vagy más bűncselekmény lefedésének szándékával elkövetett emberöléssel”. Ilyen bűn- cselekmény húsz év elteltével számít elévültnek. A „klasszikus”, súlyosbító körülmények nélküli gyilkosságnál tíz év az elévülés határideje. Az Alkotmánybíróság az eljárás során azt is megvizsgálta, hogy a legfelsőbb instancia a vizsgálati fogság meghosszabbításáról hozott döntés során foglal- kozott-e a bűncselekmény elévülésével. S mivel arra a következtetésre jutott, hogy a nyomozás során nem sikerült igazolni, olyan emberölés történt, amely csak 20 év után tekinthető elévültnek, kijelentette: „elfogadhatatlan a vizsgálati fogság meghosszabbítása olyan esetekben, amikor valószínű, hogy a bűnvádi eljárást leállítják”. Az indoklás szerint ilyen esetben akkor is szabadlábra kell helyezni a gyanúsítottat, ha még nem született jogerős döntés a bűnvádi eljárás leállításáról. Az eddigi gyakorlat szerint a fellebbviteli eljárás során elég volt felmutatni, hogy a tettest az adott bűncselekmények elkövetésével gyanúsítják, s nem kellett konkrét, az elkövetést igazoló bizonyítékokat is felsorakoztatni. Az Alkotmánybíróság több alkotmányjogász szerint ezzel a döntéssel egyértelműen beleavatkozott a nyomozásba, hiszen a bizonyítási eljárás még nem ért véget, de már úgy vizsgálta az addigi bizonyítékokat, mint ahogy azt a főtárgyaláson szokták. „Minden bíróságnak, amely a jövőben egy gyanúsított vizsgálati fogságának meghosszabbításáról fog dönteni, ennek a határozatnak az értelmében az addig összegyűjtött bizonyítékokat is majd meg kell vizsgálnia” - mondta a SITA hírügynökségnek neve elhallgatását kérő alkotmányjogász. S bár Marek Trajtert szabadlábra helyezték, az Alkotmánybíróság határozata sem jelenti azt, hogy ártatlan. Azt, hogy bűnös-e vagy sem a főtárgyaláson fogják eldönteni, (dem, SITA) A szakértői vélemények után döntik el, milyen mértékben felelős a páciens haláláért Fischert nem csak korrupció miatt vizsgálják ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Nem kizárt, hogy Viliam Fischer ismert kardiológust, aki jelenleg korrupciós ügyben próbál vádalkut kötni az ügyészséggel, egy páciens haláláért is felelősségre vonják. Egy általa végzett rutinszívműtét majdnem öt óráig tartott, a páciens végül még a kórházban meghalt. Az eseten dolgozó szakértők egyelőre nem közölték, hogy az orvos hibája miatt halt-e meg az illető - tájékoztatott a Sme napilap. Ugyanúgy, mint a korrupciós ügyet, ezt a halálesetet is az elhunyt páciens családja jelentette a rendőrségnek. Az első esetben azt nehezményezték, hogy a 3000 eurós kenőpénz fejében ugyan előbbre került a várólistán a páciens, s megműtötték, mégis meghalt. Miután az orvos nem volt hajlandó visszaadni a pénzt, feljelentették. A másik esetben a Közegészségügyi Hivatal és a rendőrség is vizsgálódott, ám miután arra a következtetésre jutottak, hogy a kardiológus nem hibázott, az eljárást leállították. Az ügyészség viszont ezzel nem értett egyet s több szakértő véleményét is kikérte, ezek máig nem készültek el. A nőt, aki később Fischer műtétje után hunyt el, először a csacai (Čadca) kórházban operálták. A műtét után elfertőződött a sebe, a második műtét során, már a pozsonyi szívkórházban bizonyára agyvérzést kapott, majd tüdőgyulladást, ezt követően halt meg. Fischer azt állítja, hogy az esetre nem emlékszik. Az elhunyt nő fia a Sme- nek elmondta, Fischer nem kért tőlük kenőpénzt, csupán biztosította őket, hogy rutinbeavatkozás lesz, többet pedig nem kommunikált velük. Fischert egyelőre nem gyanúsították meg az eset kapcsán. Tatiana Kurucová pozsonyi kerületi rendőrszóvivő szerint a nyomozó csak a szakértői vélemények áttanulmányozása után dönthet a további eljárás- fól, ezek viszont egyelőre nem készültek el, kidolgozásukra nincs határidő, (dem)
