Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)
2015-03-10 / 57. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. MÁRCIUS 10. Közélet-hirdetés 3 Indul a visszaszámolás: a Smer támogatottsága stabil, a jobboldalnak továbbra sincs vezető ereje Egy év múlva választunk Tudjuk, ki lesz az első. De ki alakíthat kormányt? (Vladimír Šimíček felvétele) A magyaroknak kedvezne az alacsony részvétel Híd, MKP: 2016-ban is külön utakon Pontosan három évvel ezelőtt volt a legutóbbi parlamenti választás, s várhatóan szinte napra pontosan egy év múlva kerül sor a 2016-os voksolásra. Mi várható a következő 365 napban? Ki nyer egy év múlva és kivel kormányozhat? MÓZES SZABOLCS Három évvel ezelőtt ezen a napon, március 10-én dőlt el, hogy a modem Szlovákia történetében először egy párt - koalíciós társ nélkül - alakíthat kormányt. A Smer 44,4 százalékkal lett első, a 150 képviselői helyből 83-at szerzett meg. Majd négy héttel később kormányt alakított. 2016-ban ezekben a napokban, március első felében lesz a választás, a legvalószínűbb, hogy március 5-én (a választásnak szombaton kell lennie) voksolhatunk. Az egy év, ami a választásokig hátra van, soknak tűnik, ám ennyi idő alatt általában már nem szokott alapjaiban átrajzolódni a politikai térkép. Egyvalami már gyakorlatilag most biztos: a kormányfő tavaly év végi „riogatásai” ellenére sem lesz előrehozott választás. A Smer és még valaki Abban sem a politikusok, sem az elemzők nem kételkednek, hogy a Smer lesz a választás győztese, ám mint már sokszor, ezúttal is az lesz a kérdés, hogy kormányt tud-e majd alakítani. Az utóbbi húsz évben háromszor is megtörtént (1998-ban és 2002-ben a HZDS, 2010-ben a Smer), hogy a választás győztese ellenzékbe kényszerült. Ennek elvileg ezúttal is megvan az esélye, ugyanis a Smer támogatottsága az utóbbi egymásfél évben 35 százalék között stabilizálódott. Nem dőlhetnek ugyanakkor hátra. „A népszerűségük stabil, ám kormánypozícióból nehezebb lesz mozgósítani a szavazóikat” - véli Martin Slosiarik, a Focus ügynökség vezetője. Egyebek mellett a gyenge mobilizáció ütött vissza a Smemek a tavalyi elnök- és EP-választás során is. 35 százalék körüli eredménnyel szinte kizárható, hogy abszolút többséget lehessen szerezni, így Ficóéknak koalíciós partner után kell majd nézniük. Ezzel a smeresek is tisztában vannak: Robert Fico az utóbbi hónapokban többször is kijelentette, hogy koalíció alakul 2016-ban, másrészt pártja tett olyan lépéseket és jelzéseket néhány ellenzéki párt irányába, amellyel azt mutatták, hogy „partnert keresnek”. Résen az SNS Elemzők és a smeres politikusok jelzései alapján a KDH, esetleg a Híd jöhet szóba számukra koalíciós partnerként, ám az SNS erősödésével egy újabb lehetőség is megnyílni látszik Ficóék előtt. Ján Slota egykori pártját az év eleje óta 5 százalék felett mérik az ügynökségek, ha bejutna, minden bizonnyal kényelmes pozíciót biztosítana a Smemek: Ficóék egy esetleges Smer-SNS koalíció megalakításával „zsarolhatnák” a számukra kiszámíthatóbb és szalonképesebb jobboldali pártokat. „A Smemek stabil partnerre van szüksége, ebből a szempontból a KDH kiszámíthatóbb, mint az SNS” - véli Ján Bará- nek, a Polis ügynökség vezetője. Valószínűleg nem véletlen, hogy a Smerhez közeli TA3 hírtelevízióban az utóbbi hónapokban nagyon sok teret kap az SNS elnöke, Andrej Danko. Vezér nélküli jobboldal A jobboldali ellenzéknek továbbra sincs vezető ereje, ha az elmúlt két évtizedet nézzük, ez teljesen új jelenség. Az SDKÚ eljelentéktelenedése okozta vákuumot egyik párt sem tudta eddig kitölteni. A KDH ehhez túl erőtlennek látszik - a kereszténydemokraták nem tudnak kitömi a „nyolcszázalékos párt” skatulyából, ráadásul 2012 után két jelentős politikusuk, Dániel Lipšic és Rado- slav Procházka is távozott tőlük. A Sieť Radoslav Procházka elnökválasztási eredményének köszönhetően tavaly tavasszal jól kezdett, ám az utóbbi háromnegyed évben beállt a 10-12 százalék közötti sávba. Egyelőre nem látszik, hogyan tudna onnan kitömi, s a többi jobboldali párt sem akarja a Sieťet vezető erőként elismerni. Az utóbbi hónapokban felfelröppent a hír egy új jobboldali gyűjtőpárt megalapításáról, állítólag a honi informatikai mamutcég, a szlovák sikersztorinak számító Eset vezetőjének, társalapítójának Anton Zajacnak voltak ilyen ambíciói, ám eddig nem hallani pártalapításról. A három éve visszavárt Iveta Radičová sem akar a politikába visszatérni, így - hacsak a Sieť nem talál magára - vezető párt nélkül marad a jobboldal. A „nagy pártalapítás” helyett marginalizálódott politikusok hoznak létre új pártokat (pl. a Skok vagy a Sanca), ám közvélemény-kutatók szerint ezek bejutási esélye nagyon alacsony. Hányán esnek ki? A fő kérdés ezúttal is az lesz - ezen fog múlni a Smer kormányalakítási lehetősége is hogy hány párt szerez mandátumot, és hogy a kiesők hány százalékot „temetnek el”. Az 5 százalék alatt teljesítő pártok szavazatain ugyanis a bejutók osztoznak, így történhetett meg, hogy a Smer 44%-os eredménnyel a képviselői helyek 55%-át szerezte meg. 2012-ben minden ötödik szavazat „elveszett”, ha most is így lenne, a Smer akár 40 százalék körüli eredménnyel is abszolút parlamenti többséget szerezhetne - egy koalíciós partnerrel pedig kényelmes többséget. Az utóbbi hónapok felmérései alapján, ha most tartanák a választásokat, a voksok hozzávetőlegesen 20 százalékát ezúttal is olyan pártok kapnák, amelyek nem jutnának mandátumhoz. Egyelőre úgy tűnik, biztosra csak öt párt mehet: a Smeren kívül a Sieť, a KDH, az OĽaNO és a Híd. Egyelőre csak az SDKÚ helyzete tűnik teljesen kilátástalannak, ugyanis az SaS és a Nova lehet, hogy Matovičékkal közös listát állít. Ebben az esetben Sulíkék és Lipšicék emberei is bejutnának a parlamentbe, ám minimálisra csökkenne a jobboldali kormány- váltás esélye. Az Egyszerű Emberek vezetőjével ugyanis senki sem szeretne koalícióra lépni, az SaS pedig egy kormányt már eltemetett. ÖSSZEFOGLALÓ Egy évvel a választások előtt szinte kizárható annak lehetősége, hogy a két, magyar választókat megszólító párt közös listát állítson. 2010-ben a friss szakítás miatt még fel sem merült az együttműködés lehetősége az MKP és a Híd között, a 2012-es parlamenti választás előtt mindkét párt jelezte tárgyalási szándékát, ám ez egyik fél részéről sem volt komoly. A tét az volt, hogy kommunikációs szempontból ki nyer: mind a kettő a másikra akarta kenni a meg nem egyezést. Sokáig úgy tűnt, a 2016-os választás előtt is valami hasonlójöhet, ám a tavaly novemberi helyhatósági választások után gyorsan „megoldódott a kérdés”: a komáromi közös indulás kudarcából mindkét pártszékházban azt olvasták ki, hogy a szavazók országos szinten nem kémek az összefogásból. A Híd ráadásul erről már párthatározatot is hozott, szinte kizárt, hogy a következő hónapokban megegyezzenek a közös indulásban. Ehhez elsősorban az kellene, hogy mindkét pártnak komoly bejutási gondjai legyenek. Egy ilyen helyzet ugyanis a látszólag kibékíthetetlen feleket is képes tárgyalóasztalhoz ültetni: a liberális SaS és a konzervatív Nova könnyen lehet, hogy 2016-ban egy „szivárványszínű” listán indul - a „plebejus” Matovičékkal. A két magyar párt közül ugyanakkor jelenleg csak az MKP támogatottsága táncol az 5 százalékos bejutási küszöb körül, a Híd a felmérések szerint 6-8 százalék között mozog, a pártelnök Bugár Béla pedig stabilan az öt legnépszerűbb politikus között van. A Híd esetében a „magyar kiegyezést” hátráltatja a párt etnikumok feletti ideológiája és - főleg - szavazótáborának összetétele: választóinak har- mada-negyede ugyanis szlovák, többségük egy közös magyar lista felállítása esetén alighanem más pártot keresne magának. Az MKP magyar összefogás híján ismert és független magyar személyiségeket szeretne listájára venni - azt még nem tudni, kikben gondolkodnak. A párt támogatottsága a 2012-es választás után sokáig a bejutási küszöb alatt mozgott, az utóbbi egy-másfél évben a 4,5-5,5 százalék közötti tartományban mérték a közvélemény-kutató ügynökségek. Ha így marad, akkor szoros lesz a befutó jövő márciusban, s a párt számára az is aranyat érhetne, ha a független jelöltek akár csak egykét tizedszázalékot is hoznak. A Híd és az MKP számára kulcsfontosságú lesz a választási részvétel is. Főként Beré- nyiéknek lenne kedvező az általános érdektelenség - 50 százalék körüli részvételnél 2012-ben valószínűleg bejutottak volna. 60 százalék feletti részvétel esetén - az eddigi erőviszonyok mellett - kétséges lenne mandátumszerzésük. Ennek magyarázata, hogy viszonylag stabil, de nem túl nagy a választótáboruk, a bizonytalanok között pedig kevés szavazót tudnak találni. A jövő évi választáson valószínűleg megméretteti magát a „harmadik magyar párt”, a Magyar Keresztény- demokrata Szövetség. Az MKDSZ a tavalyi EP-választá- son a voksok 0,2 százalékát szerezte meg, ősszel pedig indított néhány jelöltet a helyhatóságiválasztáson. (MSz) Nem találják a közös hangot (Somogyi Tibor felvétele) Március 13-án, pénteken feltűzhető kokárda! Keresse az újságárusoknál! Ez a lap jár Önnek!
