Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)
2015-03-07 / 55. szám, szombat
A tangózó Figaro 2015. március 7., szombat, 9. évfolyam, 10. szám Kairóban hónapok óta^heveš galambviadalok dúlnak ;> ^ Kairóban javában tart a galambversenyek szezonja. A kerületi válogatottak és az egyes tenyésztők- más néven lovagok- mérettetik meg magukat az egész városban hónapok óta zajló mérkőzéseken. A agglomeráció____ val együtt mintLJ t M egy 40 milliós /Ä t főváros nagy X JL.-J.rf/ részét kitevő szegénynegyedek végeláthatadan rengetegét a házak tetején magasló galambdúcok sziluettjei teszik teljessé. A soha nem pihenő metropolisból kiszakadva sokan naponta órákat töltenek a város felett. Van, aki tehenet, bárányt, baromfit is tart a tetőn a galambok mellett. A tarka galambdúcokat akár a 10- 15 méter magasságot is elérő, filigrán faszerkezetek tartják, amelyeket a külön erre szakosodott asztalosok építenek. Bár a galamb közkedvelt étel, ezeket a madarakat kifejezetten a rivalizáló negyedek között folyó versenyekre tenyésztik. Az utolsó versenyek egyike a város délkeleti részén található nyomor- negyedben, ed-Duvéjkában zajlott. Ed-Duvéjkáról a legtöbb egyiptominak az a 2008-as tragédia jut eszébe, amikor a kerület peremén magasló sziklából hatalmas tömbök váltak le, és zuhantak a házak közé. A katasztrófa száznál is több ember halálát okozta. Ed-Duvéjka csapata a turisták által gyakran látogatott Hán el- Halíli bazárt is magába foglaló ed- Darrásza kerületi válogatottjával mérkőzött meg. A verseny koordinátorának a népi sport egyik ismert alakját, a város szemétszállítását végző kopt keresztény közösség egyik fiatal tagját, Magdi Iszhákot kérték fel, aki nagy köztiszteletnek örvend a reptetők körében. A 29 éves galambtenyésztő az egyetlen keresztény a környéken. A két csapat ed-Duvéjka egyik központi terét jelölte ki a verseny kiindulópontjának. A szabályok egyszerűek: délután öt órakor mindenki egyszerre elengedi a madarait, és a helyi csapat célja, hogy galambjaival minél több „vendéggalambot” csaljon saját dúcaira. Az ott elfogott madarak az úgynevezett hadifoglyok. Este kilenckor újra mindenki ösz- szejön, és a helyiek bemutatják zsákmányaikat az ellenfélnek. A következő alkalommal „térfélcsere” van, ami azt jelenti, hogy ezúttal a másik fél negyedéből röptetnek, és az ottaniak próbálják meg elfogni az ed-duvéjkai madarakat. Aki többet elkap, az nyer. Mindkét negyed saját pecsétjével jelöli meg az állatokat, amit a versenyzők szigorúan vesznek, mivel utólag csak az a galamb számít hadifogolynak, amelyiknek farktollazatán kivehetően olvasható származási helye. A hosszú előkészület, egyezkedés, tülekedés tetőfokán indul el a verseny. Az őrjöngő tömeget ellepi a több száz csapkodó madár. A ricsajnak egy-két percen belül vége szakad, az idegenek zsúfolt autókból, furgonokból és motorbiciklikből álló konvoja sietve hazaindul, miközben a helyiek rohannak tornyaikba, ahol az otthon hagyott fivérek és szomszédok már javában a felettük köröző rajban kiszúrt idegen galambok lecsalogatásán ügyködnek. Ameddig a szem ellát, zászlót lengető, futtyögető emberek állnak a toronyházak tetején magasló ingatag fiiszerkezeteken. Szerencsés esetben egy eltévedt példány csadakozik a helyi galambok valamelyik rajához, és azzal együtt leszáll a dúcra, ahol a férfiak lélegzetüket visszatartva lapulnak, nehogy elriasszák a félénk állatot. A dúc tulajdonosa ekkor villámgyors, gyakorlott mozdulatokkal a külön erre a célra kialakított lesben terem. A dúc pereméhez lepkehálószerű kosarak simulnak, mindegyiküktől egy drót vezet a lesbe. ◄ Magdi Iszhák galambreptető és testvérei madaraikat irányítják egy háztetőn a kopt keresztények lakta kairói Szemétvárosban. A házigazda megrántja a megfelelő drótot, a kosár pedig rácsapódik a hadifogolyra. A verseny során az ed-duvéjkaiak- nak 11 galambot sikerült elfogniuk, de a visszavágón ed-Darrászában 26 madár került rács mögé. Nem mindig ilyen tiszta és zökkenőmentes a mérkőzés. A nyertes ed-Darrásza egy héttel később egy másik dél-kairói szegénynegyedet hívott ki párbajra. A Mokávilún- el-Arab nevű környék válogatottjának vezére, Ahmed Rúbi korábban az egyiptomi hadsereg különleges alakulatainál szolgált, és kifejezetten rossz vesztes hírében áll. „Ügy kell elképzelni, mint az egyiptomi labdarúgó-bajnokságot, csak ez egy kicsit komolyabb, mert ezt évszázadok óta csináljuk” - magyarázta az MTI-nek a játékot a volt kommandós terepszínűre festett galambtornya előtt állva. Rúbi csapatának az első körben mindössze egy foglyot sikerült ejtenie, ezért a visszavágó előtt titokban összeszövetkeztek a rivális negyed, ed-Darrásza közvetlen szomszédságában élő reptetőkkel, és az ő galambjaikkal „vizezték fel” saját állományukat. A visszavágó estéjén szabadon engedett, becsempészett galambok persze egyből visszarepültek közeli dúcaikra, anélkül, hogy az ed-darrászaiaknak esélyük lett volna elkapni őket. A csalás azonnal kiderült, mert az ed-darrászaiak ráismertek a szomszédból származó madarakra. A vesztésnek nincsenek anyagi következményei, a becsület a tét. Az esti eredményhirdetés tömeg- verekedésbe fulladt, és azóta az ed-darrászaiak egész Kairóban azért kampányolnak, hogy Rúbiék többet ne versenyezhessenek. Máté Bence, MTI Galambverseny veszi kezdetét a kairói szegénynegyedben, ed-Duvéjkában (Fotók: MTI)
