Új Szó, 2015. március (68. évfolyam, 50-75. szám)
2015-03-07 / 55. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. MÁRCIUS 7. Közélet 3 A lakosság csaknem 60 százaléka semleges lenne, több mint 30 százalék azonban egyértelműen Nyugat-párti, az oroszokat csak 10% „szereti" Sokan hisznek a konspirációs elméletekben Pozsony. Szlovákia lakossága Nyugat-párti, de hisz a konspirációs elméletetekben, derül ki a Szlovák Tudományos Akadémia Szociológiai Intézetének felméréséből. LAJOS P. JÁNOS A lakosság többsége azt szeretné, ha az ország egyfajta semleges álláspontot képviselne a Nyugat és Oroszország között, a SAV Szociológiai Intézetének megrendelésére készített felmérés alapján csaknem 60 százalék vélekedett így. A fennmaradó mintegy 40 százalék azonban már egyértelműen Nyugat-párti: 30,6 százaléknyian vallották azt, hogy mindig vagy inkább a Nyugat, vagyis az Európai Unió és a NATO oldalán kellene maradnia az országnak. A teljesen Oroszország-pártiak mindössze a lakosság 2 százalékát teszik ki, de további 7,9 százalék mondta azt, hogy inkább a keleti nagyhatalom mellé kellene szegődnie az országnak. ,A fiatalok körében még erősebb a Nyugat-pártiság” - jelentette ki Robert Klobušický, a SAV munkatársa. A 35 év alatti fiatalok körében ugyanis 39,5 százalék mondta azt, hogy mindig vagy inkább a Nyugatorientáltságot tartja megfelelőnek Szlovákia számára. Igaz, az Oroszország-pártiak aránya gyakorlatilag nem változott: 1,1 százalék mindig, 9,1 százalék viszont inkább a keleti barátságot találja vonzónak, ami 10,2 százalékot jelent összesítésben. Ez viszont azt jelenti, hogy a csaknem 10 százalékos növekedés a Nyugat-pártiak oldalán a semlegesek táborából vett el válaszadókat, amely így 50,3 százalékra csökkent. Titkos hatalmak irányítanak A lakosság meglepően nagy része véli úgy, hogy az életünket nem magunk irányítjuk, hanem a háttérben működő, láthatatlan erők igazgatják világunkat. Az SAV azt is megkérdezte ugyanis az emberektől, hogy miben hisznek inkább: a világ ugyan bonyolult, de a lényeg megismerhető, vagy pedig a valóság többnyire más, mint amit el akarnak velünk hitetni, a világot nagyhatalmú titkos csoportok irányítják egy titkos forgatókönyv szerint. A második lehetőséget, vagyis azt, hogy a világot titkos csoportok irányítják a háttérből, tartja igaznak ugyanis az emberek több mint 45 százaléka. A megismerhetőségben csak alig több mint negyede, 25,9 százalék hisz. „Az eredmény nem mutat jelentős különbséget a képzettségi szint szerint sem, de ez egyezik a külföldi eredményekkel, amelyek szintén azt bizonyítják, hogy a műveltségnek vagy az intelligenciának nincs hatása a konspirációs meggyőződésre” - magyarázta Klubušický. Az egyetemi végzettséggel rendelkezők körében a konspirációs elméletekben hisz a lakosság 44,9 százaléka, míg azok tábora, akik ezeket elvetik, mintegy 29,2 százalék. Az eredmények a kor szerint sem mutatnak jelentős eltérést, talán a fiatalok, vagyis a 35 év alattiak kicsit még jobban is hisznek a titkos erők létezésében. Meglepő eredményt mutat a pártválasztók szerinti elosztás. ,A nem választók jobban hisznek a konspirációs elméletekben, mint azok, akik részt vettek a legutóbbi parlamenti választásokon - tájékoztatott a kutató. - A parlamenti pártok közül az OĽaNO választói körében nagyobb a konspirációs elméletek népszerűsége az átlagnál, 57,1 százalékuk hisz a titkos társaságok létezésében. A másik oldalon pedig a KDH választói állnak, akik körében az átlagnál magasabb a megismerhetőségbe vetett hit: 43,5 százalékuk véli úgy, hogy a fontos események lényege ismert.” Liberalizmus kontra konspirációk A kutatás másik érdekes eredménye, hogy a konspirációs elméletek hívei egyben elutasítják a liberális demokráciát, mint politikai rendszert is. „Nagyon erős, statisztikai szempontból jelentős kapcsolat van azok között, akik úgy vélik, hogy a világ ugyan bonyolult, de alapvetően megismerhető, és azok között, akik szerint igaz az a kijelentés, hogy Szlovákiában fejleszteni kell a liberális demokráciát” - magyarázta Klobušický. Ezzel szemben nagyon sok átfedés mutatkozik a titkos társaságok létezésében hívő emberek és azok között, akik szerint jobb lenne Szlovákia számára egy olyan rendszer, amelyben nagyobb a rend, az egyenlőség, akár néhány szabadságjog korlátozása árán is. Klobušický szerint ez azzal magyarázható, hogy azok, akik a konspirációs elméHOL ÁLU0N SZLOVÁKIA? □ Mindig a Nyugat oldalán 9,4% □ Inkább a Nyugat oldalán 21,2% El Kiegyensúlyozott pozíció Oroszország és Nyugat között 59,5% ■ Inkább Oroszország oldalán 7,9% □ Mindig Oroszország oldalán 2% KONSPIRÁCIÓS ELMÉLETEK A: A világ ugyan bonyolult, de az alapvető események lényegét ismerjük. B: A valóság többnyire más, mint amit el akarnak velünk hitetni, a világot nagyhatalmú titkos csoportok irányítják egy titkos forgatókönyv szerint. □ Egyértelműen a B igaz 17,8% G Inkább a B igaz 27,6% G Az A és a B is igaz 28,7% ■ Inkább az A igaz 19,8% B Egyértelműen az A igaz 6,1% »forrás: az SAV Szociológai Intézete Grafikon: Ú) SZÓ letekben hisznek, egyszerűen nem hisznek a szabadságban és a hatalom megosztásában a liberális demokrácia elveinek megfelelően. A nemzeti büszkeség fontos eleme a sportolók megítélése, ám ezt befolyásolják a nemzetközi szinten elért eredmények A lakosság nagy része a szlovák történelemre a legbüszkébb LAJOS P. JÁNOS MMMHMHSMMMMNHMMMMMMMWHSHMMi Mire a legbüszkébb Szlovákia lakossága* Pozsony. A szlovákok a történelmükre a legbüszkébbek, derül ki az SAV Szociológiai Intézete számára tavaly készített felmérésből, amelynek eredményeit a héten tették közzé. A történelem azonban jobbára a 20. századra korlátozódik. ,A szlovákok általános történelemtudata azonban nem nagyon fejlett, gyakran gondot okoz számukra, hogy magukénak vallják a történelmi Magyarország eseményeit” - állítja Vladimír Krivý, az intézet munkatársa. Egy korábbi, 2003-as felmérés alapján a szlovákok a legbüszkébbek Csehszlovákia 1918-as létrejöttére, majd Szlovákia 1993-as létrehozására, 1989 novemberére és az 1944-es szlovák nemzeti felkelésre. Krivý szerint a szlovákiai magyarok történelemszemlélete eltérést mutat. „Nincs azonban nagy eltérés minden történelmi esemény tekintetében” - állítja Krivý. A történelem után a sportolók A büszkeségi listán 2004-hez Nagyon büszke 1996 2004 2014 a szlovák történelemre 36,7 32,1 I 33 Szlovákia sportolóira 19 38,1 32,2 a szlovák művészetre és irodalomra 25,5 24,9 26,3 Szlovákia tudományos és műszaki eredményeire 6,8 5,3 13,7 Szlovákia hadseregére 12,1 11,4 13,1 a mindenkire érvényes egyenlő bánásmódra 6,5 2,2 8,2 Szlovákia gazdasági eredményeire 5,2 1,7 4,1 Szlovákia társadalombiztosítási rendszerére 4,1 0,2 r 3,2 a szlovák demokrácia működésére 4,4 0,5 2,5 Egyáltalán nem büszke Szlovákia társadalombiztosítási rendszerére 35 56,2 41,8 Szlovákia gazdasági eredményeire 26.8 29,1 26 a mindenkire érvényes egyenlő bánásmódra 38,4 33,2 21 a szlovák demokrácia működésére 31,9 29,2 Ĺ 19 1 _ Szlovákia tudományos és műszaki eredményeire 16,7 11,2 10 Szlovákia hadseregére 17,1 17,6 1 M_ a szlovák művészetre és irodalomra 4,3 3,9 4,8 Szlovákia sportolóira 6,3 1,6 3,8 a szlovák történelemre 4,8 4 3,7 * adatok %-ban • forrás: az SAV Szociológai Intézete nagyon lógunk ki az uniós átlagból. Nem tölti el büszkeséggel a lakosságot az ország gazdasági teljesítménye sem, mindössze 4,1 százalék dicsekedne vele, 26 százalék viszont legszívesebben letagadná. Erre is érvényes azonban az, ami a társadalombiztosítási rendszerre: a volt szocialista országok közül a jobban teljesítők közé tartozunk, és fokozatosan közelítünk az uniós átlaghoz. Az egy főre jutó GDP tekintetében már Csehország szintjén állunk, és Magyarországot már megelőztük. képest egy hellyel hátrább csúsztak a szlovák sportolók, igaz, 1994-hez képest még így is egy pozícióval előbb állnak, megelőzve a szlovák művészetet és irodalmat. „A sportolók megítélése a nemzeti büszkeség fontos eleme, de jelentős ingadozást mutat, minden bizonnyal a népszerű sportokban mutatott nemzetközi eredmények fényében” állítja a szociológus. A 2004-es jó eredményt minden bizonnyal a hokiválogatott jó szereplése is befolyásolta, amely a 2000-es évek elején jól teljesített a világbajnokságokon. Amivel nem büszkélkedünk A legkevésbé büszke Szlovákia lakossága a társadalombiztosítási rendszerre, 41,8 százalék vélte úgy tavaly, hogy ezzel egyáltalán nem lehet dicsekedni. Elemzők szerint azonban az ország gazdasági eredményeihez képest a szociális rendszer - beleértve a nyugdíjakat, a szociális támogatásokat és az egészségügyet is - nem teljesít rosszul, legalábbis nem A hokiválogatott sikere a nemzeti büszkeség fontos forrása (Képarchívum) A lakosság 9,4 százaléka áll határozottan a NATO és az EU oldalán (SITA/AP-fotó
