Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)
2015-02-27 / 48. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. FEBRUÁR 27. Vélemény És háttér 7 Világjelenséggé vált a gyermekek terrorizmusra való felhasználása Gyermekgyilkosok A héten két fiatal iszlamis- ta merénylő robbantotta fel magát Nigériában. Nem ez az első eset az elmúlt hónapokban, a gyerekek, sőt kislányok terrorizmusra való felhasználása világjelenséggé vált. MT1-HÁTTÉR A Közel-Keleten, Afrikában és Ázsiában a szélsőséges csoportok kiskorúakat toboroznak, és egyre gyakoribb, hogy 9-10 éves gyermekeket bíznak meg öngyilkos merényletek végrehajtásával, akik fel sem foghatják, mit csinálnak. Az interneten januárban jelent meg az Iszlám Állam videója, amelyen egy 10 éves kazah fiúcska pisztollyal kivégez két orosz dzsi- hádistát, akiket kémkedéssel vádoltak. Két nappal korábban Nigéria északi részét kettős öngyilkos merénylet rázta meg. Három tízéves forma lány volt az elkövető, akikre a Boko Haram iszlamista terrorszervezet tagjai adtak robbanószerekkel teli övét. Egy éve a pakisztáni Kandahárban egy 9 éves kislányt fogtak el, aki robbanószereket viselt magán. A tálibok bízták meg egy merénylet elkövetésével, de ő feladta magát. Az Iszlám Állam, a Boko Haram és a pakisztáni tálibok egyre több gyereket használnak merényletre. Ez amennyire sokkoló, annyira stratégiai lépés is a részükről. Egyrészt növeli a rájuk irányuló médiafi-’ gyeimet, másrészt a gyerekeket könynyebb befolyásuk alá vonni, és kisebb az esélye, hogy ellenszegülnek, mivel nem teljesen értik, mit jelent a halál. Harmadrészt a gyermekek kevésbé gyanúsak. Terrorista Disneyland A terrorcsoportok fejlett országokban is próbálkoznak kiskorúak toborzásával. A Szomáliái al-Shaabab 2013-as tobor- zóvideójában három minne- apolisi gyerek szerepelt, egyikük azt mondta: „Ha tudnátok, milyen jól érezzük itt magunkat! Ez az igazi Disneyland! Csatlakozzatok hozzánk!” Az amerikai városból 2007-2008 között 22 Szomáliái származású fiatal tűnt el, közülük egyesek az al-Shabaab öngyilkos merénylőivé váltak. 2014-ben számos szórnál- amerikai kislány hagyta el Minnesota államot, hogy csatlakozzon a csoporthoz. Ez az új jelenség különbözika gyerekkatonák toborzásától. Utóbbinak jellemző része az erőszak, a gyerekek elrablása, bedrogozása, „átmossák” az agyukat és kemény kiképzést kapnak. A terroristák viszont fokozatosan vonják befolyásuk alá áldozataikat, hogy úgy tűnjön, saját elhatározásukból csatlakoznak. Hasonló módszereket használnak a gyerekek elcsábítására, mint a szexuális bűnözők: a bizalmukba férkőznek, kielégítik bizonyos érzelmi szükségleteiket, majd megpróbálják elszigetelni őket családjuktól és barátaiktól, és felforgatni értékrendjüket. Az Iszlám Állam dzsihádistái például erőszakos videókat nézetnek a gyerekekkel, hogy az abnormális magatartást normálisnak higgyék. Azt akarják elérni, hogy a gyermekek érzéketlenné váljanak az erőszakra, ezért például lefejezéseket mutatnak nekik. Hatéves mártírok Augusztusban egy ausztrál dzsihádista, Khaled Sharrouf arról töltött fel képet az internetre, hogy hétéves kisfia egy szíriai katona levágott fejét tartja a kezében. Tavaly januárban a „legfiatalabb mudzsahedről” közölt képet az IÁ, amelyen egy kisgyermek egy barikádnak támasztott automata fegyvert próbál megtartani. Pakisztánban több száz olyan gyermeket kezelnek szociális gondozók, akiket korábban a tálibok elraboltak és kiképeztek. Egyesek már hatéves korukban „úgy döntöttek”, hogy öngyilkos merénylők lesznek, bár nem is értették, ez mit jelent. (TASR/AP-felvétel) JEGYZET Miért nincs gyerek? LAMPL ZSUZSANNA a Szlovákiában gyermek szülekevesebb, mint lakosság száma ugyan nőtt a betelepülőknek és annak köszönhetően, hogy kevesebben haltak meg, mint ahányan születtek, ám a demográfusok szerint lassan, de biztosan fogyni fogunk, ha nem lesz több gyermek. De miért nem akarnak a nők (többet) szülni? Van egy tippem. Talán sokat olvasnak. Szomszédasszonyommal kicseréljük az elolvasott újságokat. A tőle kapott női lapok között vannak anyamellékletek is. Érdekel, miről írnak a mai anyáknak, ezért tüzetesen átnéztem őket. Röviden összefoglalva az általam olvasott példányok az alábbi sémát követik: a gyermek társadalmunk alapvető értéke, csodálatos dolog anyának lenni. De nehéz is. És meggondolandó. Miért? Ízelítőül íme néhány szó szerinti idézet. „Ne bízz az ún. anyai ösztönben, nincs olyan, anyának lenni meg kell tanulni, és ez nehéz és göröngyös út, probléma esetén fordulj szakemberhez”, mondja egy pszichológus. Vagy: „A gyermekkorban elkövetett hibák sokszor helyrehozhatatlanok, ezért egy felelősségteljes anya nem engedi, hogy a kicsi dudliz- zon. Mert aztán csak véres verejtékkel lehet leszoktatni a gyermeket a dudliról”. Micsoda hülyeségek, gondolom, hiszen tapasztaltam, tudom, hogy az anyaság nem tudományos probléma, s azt is, hogy a gyermek magától le- szoldk a dudliról, legalábbis nem láttam még felnőttet dudlival a szájában közlekedni. De van más is. „A női test elhízik, a gyermek veszélyezteti az alakot, ez a természet rendje, nem tehetünk ellene”. Tessék? „Sajnos, elkerülhetetlenek a sztriák (többnyire hosszanti irányú gusztustalan bőrrepedések). Azzal is számolni kell, hogy szülés után nem húzódik vissza a has, tehetünk bármit, pocakosak maradunk”. És akkor még itt van egy hiperbioanya levele. Utálja az egészségügyet, fehérköpenyest látni sem bír, a terhessége alatt csak azért ment el orvoshoz, hogy kapjon anyasági támogatást. De eldöntötte, hogy nem szül kórházban. Hogy egy kéjéhes orvos a lába közé nézzen? Soha! Be is bizonyosodott, hogy igaza van, mert komplikációk léptek fel, s mire kijött a mentő, ő majdnem elvérzett. Ekkor mondtam azt, hogy elég. A hiperbioanyát ugyanis régebben tanítottam. Egy hegyi tanyán él, ahova nem vezet rendes út. A saját anyja is kérte, hogy gondolja meg az otthonszülést, ráadásul télvíz idején. Ó azonban ragaszkodott a tanyához. Csakhogy a szülés eldurvult, erősen havazott, a mentő akadozott a hóban, s csak nehezen találta meg az utat, mert az apajelölt mobilja is akadozott a rossz térerő miatt, így nem tudta rendesen navigálni a mentősöket. Ez persze kimaradt a cikkből. Csakhogy egy anyajelölt ezt nem tudja. S talán elhiszi, mint a többi sületlenséget. .Csoda, hogy elmegy a kedve a szüléstől? KOMMENTAR Pofon CZAJL1K KATALIN A vasárnapi veszprémi választási bukta ugyan nem vetíti még elő az Orbán-korszak végét, ám az biztos, hogy szimbolikus értelemben csúnya HÍ _ ™ sebet ejtett a Fidesz arcán. A pofon annál fá- ■^KbSS^. jóbb, hogy Veszprémben csattant, ami a Fidesz I egyiklegfőbbbástyájánakszámított.Sami HHHhJ még kellemetlenebb, összecseng a hónapok óta rohamosan zuhanó pártpreferenciákkal. Persze, a kétharmad elvesztése nem nehezíti meg különösebben Orbán Viktor életét, hiszen a parlamentben így is kényelmes többsége van, s a kétharmados törvények zömét már elfogadtatta. Ami azonban Veszprémmel odaveszni látszik, az a Fidesz 2010 óta élő verhetetlenségi mítosza. A helyzet kuriózuma, hogy bár a balliberális ellenzék az eredményt saját győzelmeként ünnepli, az nem általa, hanem éppen ellenében 'született. A hazai jobboldalhoz hasonlóan a magyar balliberális ellenzék már öt éve nem bír magához térni, és semmi nem utal arra, hogy ez a közeljövőben másként alakulna. Nem úgy a Jobbik. Egyértelmű, hogy a Fidesz gyengülésével éppen a szélsőjobboldali párt nyer. Égyes mérések szerint januárban mindössze öt százalékponttal maradt el a Fidesz mögött (21/16%). Döbbenetes, de a politikai perifériáról induló Jobbik mára Magyarországon általánosan elfogadott párttá vált, és növekedési potenciálja a jelek szerint még a legbeava- tottabbak számára is nagy rejtély. Társadalmi térnyerésének legkártékonyabb hatása, hogy szabad utat enged az emberek növekvő frusztrációjából eredő negatív indulatoknak, a közbeszéd részévé téve a rasszista, xenofób, homofób, valójában bárki és bármi ellen irányítható gyalázkodást. Hogy a növekvő társadalmi frusztráció mit árul el az Orbán-féle gazdasági csodáról, azt nem kell részletezni. A Fidesz háza táján is láthatóan vették az üzenetet, erre utal Orbán egyre intenzívebb bevándorlóellenes, valamint Nyugat-ellenes retorikája. A szélsőségesek erősödése Magyarországon mindig rossz hír a külhoni kisebbségekszámára. Pláne, ha egybeesik-s régiónkban ez törvényszerű - a hazai radikálisok térnyerésével. Éppen ez történik most. Az SNS izmosodását már nem lehet statisztikai hibának tekinteni. S bár azt még nem egészen látjuk, milyen ez az „új”, Slota utáni SNS, azt tudjuk, hogy ami mélyen kódolva van egy párt DNS-ében, azt egy elnökváltás nem törölheti ki. Ez ugyancsak érvényes a Smerre is, mely a 2012-es választások óta mintha félretette volna a magyarkártyát, sőt-amikorábbanelképzelhetetlennektűnt-, Robert Fico és Orbán Viktor közt ma látszólag a legnagyobb egyetértés honol. Ne feledjük azonban, mindkét politikus az érdekalapú politizálás és a meglepő fordulatok nagymestere, s van a spájzbanjó néhány kérdés (mindenekelőtt a státusztörvény, s hazai „párja”, az állampolgársági törvény), amikkel bármikor fel lehet kavarni a szlovák-magyar viszály állóvizét. S biztosak lehetünk abban is, hogy Robert Fico ezt bármikor megteszi, ha az érdeke úgy kívánja. Annál nagyobb felelősség hárul az elkövetkező egy évben a két hazai magyar pártra. Vékony jégen kell majd táncolniuk - nem felülni a nacionalista uszításnak, de nem is azt a meghunyászkodó, bűntudatos magatartást választani, mintha maga a tény, hogy támadnak, bűnössé tenne minket. S mindenekelőtt mi, közemberek készüljünk fel idegileg arra, hogy a ma- gyarellenesség erős motívuma lehet a jövőre esedékes parlamenti választásoknak. Ezt nem szabad túl személyesen vennünk, hanem annak, ami - a választási folklór részének. FIGYELŐ Illés nekiment Orbánnak Orbán Viktor csak a Lázár- Rogán-Habony-Szijjártó négyesre hallgat - mondta a Magyar Narancsnak adott interjújában Illés Zoltán fideszes politikus, volt környezetvédelmi államtitkár. „Szijjártó úr hogyan tudja megítélni a paksi atomerőmű környezetvédelmi, gazdasági vonatkozásait? Habony úr miként mérlegeli a biztonsági kockázatokat?” - utalt Illés egyes döntések teljes szakmaiatlan- ságára. Az előkészítetlenség másik oka a kezelhetetlenül nagyra nőtt csúcsminisztérium, a Lázár János irányítása alatt álló Miniszterelnökség. Szerinte e nagy struktúra mögött az állhat, hogy 2017 után Orbán francia mintájú elnöki modellt szeretne: a Lázár-féle konglomerátum a kormányt leképező elnöki apparátus előképe. Illés lesújtó véleménye szerint a döntések az említett szűk körben születnek, ellenvéleménynek nincs helye. Csak a pénz számít, mindent egyéni és lobbiérdekek irányítanak. Példaként említette, hogy a környezetvédelmi államtitkárságot nem vonták be a paksi atomerőmű bővítéséről szóló döntésbe. A lobbiérdekek ma a mohóság és a síbo- lás jegyében akadálytalanul érvényesülnek a kormányzásban. (mancs)
