Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)
2015-02-27 / 48. szám, péntek
2 Közélet 15,34 milliard eurót meríthetünk Brüsszel rábólintott az operatív programokra ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Szlovákia a 2014-2020-as programozási időszak alatt összesen 15,34 milliárd eurót meríthet az európai uniós alapokból - derül ki az Európai Bizottság szlovákiai képviseletének tájékoztatásából. A bizottság már mind a hét operatív programot jóváhagyta, melyek elsődleges célja az ország régióinak a fejlesztése. 13,8 milliárd eurót különítettek el a lakosság és a vállalatok részére, további 1,54 milliárd eurót pedig a vidékfejlesztésre költhetünk. A közlekedésügybe, valamint az információs technológiák fejlesztésére 3,96 milliárd eurót fordíthatunk, a környezetvédelem 3,13 milli- árdot kap. Kutatásra és innovációra 2,26 milliárdot, a foglalkoztatottság növelésének támogatására 2,2 milliárdot, a régiófejlesztésre 1,75 milliárdot, míg a vidékfejlesztésre további 1,54 milliárd eurót lehet fordítani. Szlovákia a korábbi, 2007-2013 közötti programozási időszakban 11,62 milliárd eurónyi uniós forrásra volt jogosult, ám a tavalyi év végéig ennek csupán a 63,2 százalékát sikerült lehívni, (hn, TASR) Az utóbbi hét évben jelentősen megnőtt Régiós összehasonlításban magas a hazai minimálbér ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az utóbbi hét évet figyelembe véve Szlovákiában emelkedett az egyik legnagyobb mértékben a minimálbér. 2008-tól 58 százalékkal nőtt az alsó bérhatár, amely akkor - euróra átszámítva - még 268,87 euró volt. A Fico-kor- mány idén 28 euróval 380-ra emelte a legalacsonyabb bért, amit a teljes kötelékben dolgozóknak fizethet a munkaadó. Ugyan teljes uniós összehasonlításban ez nem túlságosan magas összeg, viszont a volt szocialista országokat tekintve az élvonalba „küzdöttük fel” magunkat. Csak Lengyelországban (410 euró) és Horvátországban (396 euró) magasabb az összege, Észtországban ugyanennyit vihetnek haza minimálisan az alkalmazottak, Magyarországon viszont csak 333 euró, és Csehországban is csak 332 euró. Az sem kizárt azonban, hogy a nettó fizetést tekintve megelőzzük a lengyeleket is, mivel a szlovákiai minimálbérből nem kell sem adót, sem egészségbiztosítási járulékot fizetni. A minimálbér emelkedésének gyorsaságába ugyan megelőzött bennünket Bulgária (64%) és Románia (95%), de ezek az országok az abszolút számokat nézve messze elmaradnak tőlünk: Romániában jelenleg 218 euró, Bulgáriában pedig 184 euró a bérek alsó határa. (lpj, SITA) RÖVIDEN 123 millió eurós kórházi tartozás Pozsony. Január végéig az egészségügyi intézmények közel 123 millió euróval tartoztak a Szociális Biztosítónak, tartozásuk havonta átlagosan 2,6 millió euróval nő - derül ki abból a jelentésből, mely a kormány részére készült. A Szociális Biztosító képviselői tárgyalni akarnak az érintett intézmények vezetőivel, azt szeretnék elérni, hogy mielőbb csökkenjenek kintlévőségeik. (TASR) Részmunkaidő a nővérkének? Pozsony. Az egészségügyi nővérek szakszervezete visszautasítja a Szlovákiai Kórházak Szövetségének elképzelését, amely szerint a hiányzó anyagiak miatt úgy módosítanák a kiskórházakban dolgozó egészségügyi nővérek munkaszerződéseit, hogy a nővérek szakmájukra vonatkozó feladatokat csak részmunkaidőben látnának el, újabb részmunkaidőben pedig adminisztratív alkalmazottak lennének. A szakszervezet szerint törvényellenes a munkaszerződések ilyen jellegű módosítása, és készekjogi útra terelni az ügyet. (TASR) Bírság kartellezés miatt Pozsony. 400 ezer euró büntetést rótt ki a Gazdasági Versenyhivatal (PMÚ) négy építkezési vállalatra, mert kartell- szerződést kötöttek a Rozsnyói Idősek Otthonának felújításával kapcsolatos versenypályázatnál. A több mint 2 millió euró összértékű beruházás uniós forrásokból valósult meg. A négy vállalat az árajánlatok megtétele előtt állapodott meg, erről az egyik tulajdonos értesítette a hivatalt és segített leleplezni az egyezséget. A bejelentő az együttműködésért alacsonyabb büntetést kap, a másik három vállalat három évig nem vehet részt közbeszerzési pályázaton. (SITA) ÚJ SZÓ 2015. FEBRUÁR 27. www.ujszo.com Az SAD-k sem tudják megmondani, mely járatokon esett vissza leginkább az utasforgalom Délen egyelőre nem fenyeget a buszjáratok ritkítása Pozsony. Dél-Szlovákiá- ban nem zuhan olyan drasztikusan a busszal utazók száma, ahogy azt tegnap az Autóbusz-közlekedési Szövetség (ZAD) állította. A lapunk által megszólított, buszjáratokat üzemeltető déli társaságok szerint az utasforgalom ugyan csökken, de nem annyira, hogy emiatt törölni kelljen a járatokat. DEMECS PÉTER November 17-én lépett hatályba az a kormányrendelet, amelynek értelmében ingyen vonatozhatnak a nyugdíjasok és diákok. Azóta a ZAD adatai szerint 17,4 százalékkal visszaesett a busszal utazók száma. Peter Pobehá, a ZAD elnöke azt állította, hogy ha ezt a folyamatot nem sikerül leállítani, egyes járatokat kénytelenek lesznek beszüntetni. „Mindezt leginkább azok fogják megérezni, akik távolsági buszjáratokkal utaznak rövidebb távolságra vagy olyan helyre, ahol a vonatjárat nem elérhető” - közölte szerdán Pobehá. Ala kiderül, lesz-e sztrájk Ezen fenyegető kijelentések után annak próbáltunk utánajárni, konkrétan mely járatokat fenyeget beszüntetés, hol a legjelentősebb az utasforgalom visszaesése. Meglepetésünkre, mindenkitől azt a választ kaptuk, hogy a helyzet jelenleg nem annyira tragikus, mint ahogy azt a ZAD állítja. Michal Humeník a dunaszerdahelyi SAD igazgatója szerint például egyelőre semmi ok sincs a járatok törlésére. „Tény, hogy valamivel kevesebb az utas, észleltünk bizonyos visszaesést, de még túl korai lenne mérleget vonni. Az adatokat június 30-a után fogjuk csak összegezni” - mondta lapunknak Humeník. Felkerestük Anna Juhásovát, a losonci SAD szóvivőjét is, ám ő egyetlen feltett kérdésre sem tudott válaszolni. Azt sem tudta, észleltek-e bármüyen nehézségeket azóta, hogy visszaesett az utasforgalom. Éva Vozárová, a Slovak Lines szóvivője, aki egyben a ZAD képviselője is, azt állítja, hogy a regionális buszforgalomban jelentősen nem csökkent az utasok száma, a visszaesés inkább a távolsági buszjáratokat érinti. Az utasforgalom 17,4 százalékos visszaesése szerinte egy országos átlag, a helyzet nem minden járaton tragikus. Ő sem tudta megmondani, mely járatokat fenyegeti a kevés utas miatti beszüntetés. Úgy tűnik tehát, hogy a buszjáratokat nem az ingyen vonatok, hanem a sofőrök fenyegető sztrájkja veszélyezteti a leginkább. A KOVO szakszervezet ugyanis fizetésemelést követel a sofőröknek, s már sztrájkkészültséget hirdetett. A szak- szervezetek ma ülnek tárgyalóasztalhoz a ZAD képviselőivel, s ha nem egyeznek meg, akkor a sofőrök éles, országos sztrájkba kezdenek, ami a gyakorlatban annyit jelentene, hogy egy vagy több napra teljesen leállna az országban a buszforgalom. HSBC-botrány: 147 számla köthető szlovák állampolgárhoz vagy itteni vállalathoz Küldik a franciák az adócsalók listáját ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Megkapjuk a HSBC svájci bankfiókjában számlát nyitott szlovák állampolgárok és cégek listáját. Michel Sapin francia pénzügyminiszter tegnap Pozsonyban tárgyalt Peter Kažimír szlovák pénzügyi tárcavezetővel, az egyeztetés után azt ígérte, napokon belül érkezik a lista. „Már csak az adatok kiszolgáltatásának technikai részleteivel kapcsolatban folyik egyeztetés” - mondta Michel Sapin. Az adatok a jövő héten Pozsonyban lehetnek, az üggyel a Pénzügyi Kobra nevű speciális pénzügyőrségi egység fog foglalkozni. A HSBC bankóriás svájci fiókjával kapcsolatos botrány azután tört ki, hogy egy volt alkalmazottja kivitte az intézményből az ügyfelek listáját, majd Franciaországba szökve azt átadta a francia hatóságoknak. Ezután az uniós országok sorban kérték ki az állampolgáraikra vonatkozó adatokat. Az ügyről beszámoló Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Konzorciuma (ICIJ) adatai alapján 60 olyan személy szerepel a listán, aki valamilyen módon kapcsolatban állt Szlovákiával. Ők összesen 147 számlát vezettek. Az ezeken szereplő pénzösszeg eléri a 48,7 millió dollárt. A leggazdagabb szlovákiai ügyfélnek 10,5 millió dollár volt a számláján. Az ICIJ nem tette közzé a szlovákiai ügyfelek listáját, és arra is felhívta a figyelmet, hogy a listán szereplő személyek nem feltétlenül bűnözők. Kažimír és Sapin tegnap a két ország államháztartási hiányáról is tárgyalt. A francia pénzügyminiszter tegnap ígéretet tett arra, hogy 2017-ben a francia költségvetési deficit 3% alatt lesz. Párizs éveken keresztül képtelen betartani az uniós költségvetési hiánycélokat, legutóbb két év haladékot kaptak. (MSz, SITA) Viliam Fischer vádalkut akar kötni, ezzel elkerülné a hosszadalmas bírósági eljárást A kardiológus beismerte a kenőpénzt ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Bár néhány héttel ezelőtt abszurdnak nevezte Viliam Fischer közismert fővárosi kardiológus az ellene korrupció ügyében kezdeményezett bűnvádi eljárást, s esküdözött, soha senkitől nem fogadott el kenőpénzt, védőügyvédje a héten beismerte, Fischer vádalkut akar kötni. Ezzel egyértelműen beismerte bűnösségét s most arra törekszik, hogy enyhébb büntetést kapjon. „Ez értelmetlenség, abszurd ez az eljárás, amit személyem ellen folytatnak, semmi ilyet nem követtem el” - kommentálta még február elején a korrupció gyanúját a Joj televíziónak Fischer. Ráadásul panaszt nyújtott be az ellene kezdeményezett eljárással szemben. Az ügyészség a héten tájékoztatott arról, hogy a kardiológus ezt a panaszt visszavonta. „A Speciális Ügyészség ügyésze tudomásul vette a panasz visszavonását” - mondta Jana Tökölyová, a főügyészség szóvivője. Fischer nem akart nyilatkozni a sajtónak, védőügyvédjei, Peter Vačok és Milan Valašík kommunikáltak helyette. ,A panasz visszavonásának valódi oka, hogy vádalkut szeretnénk kötni” - mondta Vačok azzal, hogy bővebb részleteket nem fognak elárulni. Vádalkura a büntetőjogi törvénykönyv ad lehetőséget. Lényege, hogy egy bűncselekménnyel vádolt személy elismeri bűnösségét, beismerő vallomást tesz, mire az ügyész a törvény által meghatározott büntetés harmadával alacsonyabb szabadság- vesztést javasol; az egyezséget végül a Specializált Büntetőbíróságnak kell jóváhagynia. Ilyenkor elmarad a bírósági tárgyalás, a tettest egyszerűen elítélik. Fischer ellen február 6-án kezdeményezett eljárást a rendőrség, miután egykori páciensének családja feljelentette, mivel a kezelt hölgy kenőpénz kifizetése ellenére sem élte túl a műtétet. A családtól állítólag 3 ezer eurót fogadott el azért, hogy a páciens előbbre került a várólistán. (dem, SITA)
