Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)

2015-02-26 / 47. szám, csütörtök

6 Külföld ÚJ SZÓ 2015. FEBRUÁR 26. www.ujszo.com Törökországi letartóztatások Isztambul. Újabb 54 gyanúsított letartóztatását rendelte el tegnap a török igazságszolgáltatás abban a bűnügyben, amelyben magas rangú kormányzati tisztségviselők, köztük Re- cep Tayyip Erdogan állam­fő illegális lehallgatásával vádolnak embereket. A rendőrség az ország húsz városában hajtotta végre a letartóztatásokat. Tavaly július óta már több tucat­nyi rendőrt, illetve magas beosztású tisztségviselőt hallgattak ki azzal a gya­núval, hogy rögzítették Erdogannak és családtag­jainak, valamint a 2002 óta hatalmon lévő iszlám- konzervatív kormány tag­jainak a telefonbeszélge­téseit. Minden gyanúsítot­tat azzal vádolnak, hogy közel áll Erdogan nagy el­lenfeléhez, Fethullah Gü- len imámhoz. (MTI) Ismét drónok Párizs fölött Párizs. Ismét drónokat észleltek Párizs felett: kedd éjszakához hasonló­an a szerdára virradó éjjel is öt alkalommal láttak pi­lóta nélküli repülőgépet a város különböző pontjain. A szemtanúk és rendőrök újra a Concorde téren, az Egyesült Államok nagy- követségének épülete kö­zelében észleltek először egy drónt, valamint az Eif- fel-torony és az Invalidu­sok dómja felett. Ezeken a helyeken láttak keddre virradó éjjel is öt drónt. Most sem sikerült megta­lálni a gépek irányítóit. A szakértők szerint nem valószínű, hogy terroris­ták állnak a drónröpteté- sek mögött, mivel ezek a szerkezetek nem képesek robbanóanyagot vagy más tárgyat szállítani. (MTI) Jemeni exelnök: gigászi lopás Szanaa. Akár 60 milli­árd dollárt, a jemeni éves hazai össztermék összegé­nek megfelelő pénzt sik­kaszthatott el Ali Abdalláh Száleh volt jemeni elnök- jelentették szakértők az ENSZ Biztonsági Tanácsá­nak. Ajelentés szerint Szá­leh 1978-tól 2011-ig tartó kormányzását a korrupció jellemezte, és exelnökként is Jemen békéje ellen tevé­kenykedik. Szálehet 33 év uralkodás után 2011-ben, az arab tavasz idején ker­gették el a koldusszegény ország tüntetői - jelenleg az országban polgárhábo­rús állapot uralkodik. A jemeni fővárost birtokló húszi lázadók tegnap el­foglalták a hadsereg kü­lönleges erőinek egyik lak­tanyáját. (MTI) Kedden egyetlen ukrán katona sem halt meg Kelet-Ukrajnában, mindössze egy sebesült meg, erre hetek óta nem volt példa Brit kiképzőegységek segítik Kijevet Katonai és technikai együttműködésről szóló szerződést írt alá Uk­rajna és az Egyesült Arab Emírségek - közölte Petro Porosenko ukrán elnök az Abu-Dzabiban zajló fegyverkiállításon tett látoga­tásán. Kijev fegyverek vásárlásáról is megegyezett. (TASR/AP) Kijev/London. Jóval keve­sebbszer sértették meg a tűzszünetet a kelet-ukraj­nai Donyec-medencében, a felek elkezdték a nehéz- fegyverek kivonását a frontvonalról. Nagy-Bri- tannia kisebb létszámú kiképzőegységet küld Uk­rajnába a hadsereg felké­szültségének erősítésére. MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Anatolij Sztelmah, az ukrán terrorellenes hadművelet szó­vivője kiemelte: bár Jelentő­sen csökkent a tűzszü­netsértések száma”, az orosz­barát erők 19-szer lőtték az uk­rán fegyveres erők állásait, és tüzérségi csapásokat is mértek egyes lakott településekre. Kedd este kétszer lőtték akna­vetőkből a Debalcevétől nem messze fekvő Popasznát. Vi­szont Mariupol, Luhanszk és Donyeck térségében nem ész­leltek lövöldözést. Andrij Li- szenko, a kijevi terrorellenes hadművelet parancsnokságá­nak szóvivője eközben arról számolt be, hogy kedden egyet­len ukrán katona sem halt meg Kelet-Ukrajnában, mindössze egy sebesültről érkezett jelen­tés, amire már hetek óta nem volt példa. A tisztségviselő sze­rint ilyenre „legalábbis sok hete” nem volt példa. Ertugrul Apakan, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) ukrajnai missziójának vezetője arra szó­lította fel a szembenálló fele­ket, hogy terjesszék be a nehéz- fegyvereknek a front menti üt­közőzónából történő visszavo­nására vonatkozó tervüket, megjelölve ezeknek a harci eszközöknek a számát és újabb elhelyezkedését. Az oroszbarát erők keddi állítása szerint a Minszkben megkötött újabb tűzszüneti megállapodásnak megfelelően megkezdték a ne­hézfegyverek visszavonását. Kijev jelezte: csak akkor kezdik meg a nehézfegyverek kivoná­sát, ha a szakadárok legalább két napig tiszteletben tartják a tűzszünetet. Nagy-Britannia kisebb lét­számú kiképzőegységet küld Ukrajnába az ukrán hadsereg felkészültségének erősítésére, fegyverszállításokat azonban továbbra sem tervez - mondta a brit miniszterelnök. David Ca­meron közölte, hogy London „hadszíntéri hírszerzési tá­mogatást” is nyújt Ukrajnának, ám nem fejtette ki részletesen, hogy ez pontosan mit jelent. A jövő hónapban Ukrajnába uta­zó brit alakulat gyalogsági, lo­gisztikai és egészségügyi kikép­zéssel is segíti az ukrán fegyve­res erőket. Hangsúlyozta azon­ban, hogy Nagy-Britannia fegy­vereket nem szállít Ukrajnának, és a kiképzőalakulat is a konf­liktusövezettől messze, Ukrajna nyugati részében állomásozik majd. Külön kiemelte, hogy brit alakulatok harci cselekmé­nyekben nem fognak részt ven­ni. London véleménye szerint az ukrajnai válságot nem lehet katonai eszközökkel megolda­ni. Cameron szerint azonban ha a nemzetközi közösség nem ta­núsít határozott és egységes fel­lépést Oroszországgal szem­ben, a további térségbeli orszá­gok, például Moldova vagy a balti köztársaságok destabilizá- lására irányuló orosz kísérle­tekhez vezethet. Cameron sze­rint Vlagyimir Putyin orosz el­nök pontosan tudja, hogy a NA­TO elkötelezett a tagországok kollektív védelméről szóló 5. cikkely mellett, például abban az esetben is, ha a balti országo­kat valamilyen formában ag­resszió éri. A NATO az esetleges támadás formájához igazítja az ellenlépéseket: ha kibertáma- dásról van szó, akkor kibervé- delmi támogatást nyújt az érin­tett tagállamnak - mondta a brit miniszterelnök. A csádi hadsereg szerint sikereket érnek el a Boko Haram szélsőséges iszlamista szervezet ellen folytatott hadműveletekben Fiatal merénylők robbantották fel magukat Nigériában MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Abuja/Damaturu/Kano. Feltehetően a Boko Haram isz­lamista szervezet fiatal tagjai robbantották fel magukat két zsúfolt buszpályaudvaron Ni­géria északkeleti részén fekvő két városban, a merényletben legkevesebb 25 ember meghalt, több mint 50-en pedig megse­besültek. A tájékoztatás szerint az egyik terrortámadást Potis- kum város egyik zsúfolt buszál­lomásán hajtották végre. Biz­tonsági források szerint a me­rénylő utasként felszállt egy tá­volsági buszra, majd mű­ködésbe hozta a robbanószer­kezetet. A hatóságok attól tar­tanak, hogy a halottak száma tovább emelkedhet, a sebesül­tek közül ugyanis többen válsá­gos állapotban vannak. A rend­őrség korábban azt közölte, hogy egy lány volt a támadó, de ezt később helyesbítették. Az utóbbi hónapokban egyre gya­koribbak a hasonló támadások Potiskumban, a városban no­vember óta legalább 55 ember vesztette életét terrorcselek­ményekben. Néhány órával ké­sőbb a Potiskumtól 300 kilomé­terre fekvő, Észak-Nigéria leg­nagyobb településének számító Kano egyik buszpályaudvarán két, 17 és 18 éves ifjú robban­totta fel magát. A merényletben legkevesebb tizenketten meg­haltak, és többen megsebesül­tek. Eddig egyetlen csoport sem vállalta magára a támadásokat, megfigyelők szerint azonban a Boko Haram állhat a merényle­tek hátterében. Vasárnap egy 7-8 év körüli kislány robbantot­ta fel magát Nigéria északkeleti részén egy piacon, legkevesebb öt embert megölt. Goodluck Jonathan nigériai elnök elítélte a „könnyű célpontok” ellen elkövetett tá­madásokat, és azt jósolta, hogy a hadsereg hamarosan felülke­rekedik a terrorszervezet jelen­tette fenyegetésen. Az elnök emlékeztetett arra, hogy a nigé­riai katonák nemrég visszavet­tek két stratégiai fontosságú te­lepülést - Mongunót és Bagát - az iszlamistáktól. Továbbá a csádi hadsereg csapatai vissza­foglalták a Boko Haramtól a kameruni-nigériai határ köze­lében fekvő Gamboru és Dikwa városokat. A csádi hadsereg közleménye szerint a Boko Ha­ram elleni hadműveletekben a szélsőségesek 207 harcosával végeztek kedd folyamán. A har­cok Garambu városának kör­nyékén, a kameruni határ köze­lében folytak, ahol a Boko Ha­ram az utóbbi időben számos támadást követett el. A saría (iszlám jog) radikális értelme­zésén alapuló állam létrehozá­sáért küzdő Boko Haram évek óta folytat fegyveres harcot Ni­géria északi részén, és támadá­sai mindennaposak a térség­ben. Hivatalos adatok szerint a terrorcsoport tavaly nagyjából tízezer ember halálát okozta. Amnesty International: katasztrofális volt 2014 a menekültek számára Már 50 millió az elűzöttek száma MTl-HÍR London. Katasztrofális volt a tavalyi év a konfliktusöveze­tekből menekülők számára, a kormányok pedig „szégyen- teljes” hozzáállást tanúsítottak a menekültek sorsa iránt az Amnesty International (AI) tegnap Londonban ismertetett éves világjelentése szerint, amely különösen élesen elítélte az Európai Unió magatartását. A világ legnagyobb emberi jogi szervezete a 400 oldalas jelen­tésben a legaggályosabb tavalyi fejlemények közé sorolja a nem kormányzati, de „kvázi állami” jelleget öltő, az Iszlám Állam­hoz hasonló fegyveres milíciák térnyerését. Az AI kimutatása szerint 2014-ben a szervezet ál­tal vizsgált 160 országnak több mint az ötödében, legalább 35 országban működtek olyan fegyveres csoportok, amelyek súlyos visszaéléseket követtek el. A jelentés szerint minden idők egyik legnagyobb mene­kültválsága alakult ki e konflik­tusövezetekben. Csak Szíriából négymilliónyian menekültek el eddig, és „elborzasztó azt látni”, hogy a gazdag országok fonto­sabb feladatuknak tartják e me­nekültek távoltartását, mint életben tartásukat - fogalmaz az Amnesty International jelen­tése. Az emberi jogi szervezet szerint a II. világháború óta elő­ször tavaly lépte át az 50 milliót a lakóhelyükről világszerte elűzöttek száma. Az Európai Unió e válsághelyzetre adott reakcióját azonban az a törek­vés vezérelte, hogy ezek az em­berek ne léphessék át az unió határait. A négymillió szíriai menekült közül 2014 végén csak 150 ezer tartózkodott az EU területén - ugyanannyi, mint ahányan egyetlen hét alatt menekültek át Törökországba, amikor az Iszlám Állam a szíriai Kobani határvárost ostromolta - áll az Amnesty International elemzésében. A szervezet ki­emeli, Nagy-Britannia, Fran­ciaország, Olaszország, Spa­nyolország és Lengyelország - amelyekben összesen 275 mil­lióan élnek - kétezernél alig több szíriai menekült befogadá­sára volt hajlandó; ez összla­kosságuk 0,001%-a. Az emberi jogok kelet-európai helyzetével foglalkozó fejezetek szerint az egykori Szovjetunió országai­ban kialakult önkényuralmi ré­zsűnek megszilárdították ha­talmukat az elmúlt egy évben. Oroszországban gyorsuló ütemű romlás tapasztalható a véleménynyilvánítás, a gyüle­kezés és az egyesülés szabadsá­gának tiszteletben tartása terén azóta, hogy Vlagyimir Putyin visszatért az elnöki tisztségbe. Az orosz hatóságok még a kis létszámú, békés demonstráció­kat is feloszlatják. Életét vesztette egy 74 éves fiú egy kormányellenes tüntetésen Ve­nezuelában, San Cristóbal városában - egy ellenzéki illetékes sze­rint fej lövés végzett a fiatallal. Egy diákvezető, Reinaldo Manri- que szerint több másik fiatal megsérült az összetűzésekben. A mostani kormányellenes demonstrációk kiváltója, hogy a múlt häen letartóztatták a főváros, Caracas főpolgármesterét, az ellen­zék egyik vezéralakjának tartott Antonio Ledezmát. (SITA/AP)

Next

/
Thumbnails
Contents