Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)
2015-02-26 / 47. szám, csütörtök
2 Közélet ÚJ SZÓ 2015. FEBRUÁR 26. www.ujszo.com RÖVIDEN 14 év a volt rendőrnek Bazin. Feltehetően ifj. Michal Kováč elrablásában is részt vett az a Ľuboš K. volt rendőr, akit tegnap a bazini Specializált Büntetőbíróság 14 éves szabadságvesztésre ítélt. Tény, nem Kováč elrablásáért - erre az ügyre Mečiar amnesztiája vonatkozik -, hanem 2,4 millió euró összértékű váltók hamisításáért. A volt rendőr állítólag a Sýkora-búnbandával működött együtt. Mivel a férfi azonnal megfellebbezte az ítéletet, az ügy a Legfelsőbb Bíróságra kerül. (SITA) V4-ek az iszlám terrorról Pozsony. Elítélték a V4-es országok parlamenti külügyi bizottságai a Krím félsziget elcsatolását, s közös nyilatkozatban szólították fel Moszkvát, tartsa tiszteletben Ukrajna területi egységét. A visegrádi országok parlamenti testületéi tegnap tárgyaltak Pozsonyban. A képviselők a közel-keleti terrorszervezetek veszélyeire is kitértek. Németh Zsolt, a magyar külügyi bizottság elnöke ennek kapcsán elmondta: ezen szervezeteknek semmi köze az iszlámhoz. „Ezt a két dolgot nem lenne szabad összekapcsolni” - mondta Németh. Szlovák kollégája, František Šebej (Híd) ellentétes véleményen van. „Nem állíthatjuk minden muzulmánról, hogy potenciális terrorista, ez nem lenne igazságos. Másrészt azt sem állíthatjuk, hogy ennek semmi köze az iszlámhoz” - fűzte hozzá Sebej. (TASR) Kubiš az ENSZ-misszió élén New York. A volt szlovák külügyminisztert, Ján Kubišt bízta meg Ban Ki Mun, az ENSZ főtitkára az iraki segédmisszió vezetésével. Az ENSZ- főtitkár elismerően szólt Kubiš munkásságáról és tapasztalatairól. A szlovák diplomácia volt vezetője 2012-től vezette az ENSZ afganisztáni misszióját. Az új poszton a bolgár Nikolaj Mladenovát váltja, akit ebben a hónapban választottak az ENSZ közel-keleti küldöttévé. (TASR) Čarnogurský Kiskát kritizálta Pozsony. Ján Čarnogurský egykori szlovák kormányfő szerint Andrej Kiska megsértette Szlovákia érdekeit, mivel azt áhította: Oroszország részt vesz az Ukrajna elleni háborúban. „Egy fontos külügyi kérdésben a kormány politikájával ellentétes véleményt fogalmazott meg. Oroszországot a konfliktus résztvevőjének nevezte, miközben sem az EU, sem az EBESZ nem tartja Oroszországot hadviselő félnek Ukrajnában” - fogalmazott az Szlovák-Orosz Társaság elnöke. Kiska vasárnapi kijevi látogatásán jelentette ki: nem kétséges, hogy Oroszország haderejével beavatkozik a kelet-ukrajnai történésekbe. Moszkva hivatalosan nem résztvevője a háborúnak, ám biztonságpolitikai elemzők szerint gyakorlatilag bizonyított tény, hogy az orosz állam hadianyagokkal látja el az oroszpárti szakadárokat, sőt, nagy valószínűséggel „szabadságoló” orosz katonák is harcolnak Kelet-Ukrajában. (MSz, SITA) Ismét a smeres polgármesterek jártak jól; Kotlebától elvehetik az uniós pénzek osztogatását Kihelyezett kormányosztogatás Szavazókat fogtak Besztercebányán (TASR-felvétel) Besztercebánya. A kabinet tegnap ismét kihelyezett kormányülést tartott, Besztercebányán először került ilyenre sor. Marian Kotleba aligha örült a bejelentéseknek, a smeres polgármesterek annál inkább. ÚJ SZÓ-HÍR A kormány kihelyezett ülésének a smeres polgármesterek örülhetnek. Besztercebányának, Breznóbányának és további 23 községnek összesen 18 millió euró állami támogatást hagyott jóvá a kabinet. Besztercebánya városi parkjának felújítására, közútjai rekonstrukciójára, új szakaszok kiépítésére 826 ezer eurót, kerékpárút építésére 100 ezer eurót, ipari parkjának közművesítésére 250 ezer eurót költhet. A Roosevelt kórház felújítására 2 millió eurót különítettek el. A breznóbányai kórház 600 ezer euróért vásárolhat új CT-be- rendezést. A kormányfő ígéretet tett arra, hogy március 31 -én megkezdik a breznóbányai elkerülő út építését. További 224 ezer eurót osztottak szét 23 be- szetercebányai járásbeli település között. 16 községben smeres polgármester van, a maradék hetet független polgármester irányítja. A támogatásokat épületek, utak felújítására és sportpályák kialakítására költhetik. A belügyminisztérium 8 millió eurót különített el árvízvédelmi károk elhárítására, valamint a hivatásos és önkéntes tűzoltó felszerelésére, a munkaügyi minisztérium pedig közel 2 millió eurót fordít a megye pályakezdő fiataljainak foglalkoztatására. A kormány tagjait mintegy 40 ember várta a történelmi belvárosban, köztük volt Vladimír Gürtler megyei szóvivő is, aki szerint érthetetlen, hogy a megyeelnököt nem hívták meg a tanácskozásra. Marian Kotleba aligha örült Ficóék tegnapi látogatásának: a kormányfő jelezte, valószínűleg elveszik a megyétől az uniós alapok merítésére vonatkozó döntési jogot. Ezt Besztercebánya város smeres vezetésű ön- kormányzata kapná meg. (ie) Az autóbusz-közlekedési vállalatok képviselői irreálisnak tartják a béremelést Sztrájkkal fenyegetnek a buszsofőrök ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Zsákutcába jutottunk - így jellemezte a KOVO szakszervezet az Autóbuszközlekedési Szövetséggel (ZAD) folytatott tárgyalásokat a buszsofőrök béremeléséről. A ZAD képviselői minden fizetésemeléssel kapcsolatos javaslatot lesöpörtek az asztalról, ezért a szakszervezetek sztrájkkészültségbe léptek, s ha belátható időn belül nem sikerül egyezségre jutniuk, akkor éles sztrájkot hirdetnek meg. Az egyik utolsó lehetőség az egyezségre holnap van, ekkor ül a ZAD ismét tárgyalóasztalhoz a szakszervezetekkel. „Ha úgy látjuk, a tárgyalások számunkra kedvező irányba mozdultak el, akkor nem fogunk tovább fenyegetőzni, ám ha semmilyen hajlandóságot sem látunk a megegyezésre, akkor megkezdjük az éles sztrájk előkészítését” - nyilatkozta tegnap Emil Machyna szak- szervezeti főnök. Abban bízik, hogy az utasok megértik, ha a sofőrök végül úgy döntenek, sztrájkba lépnek, még akkor is, ha emiatt több ezer ember nem tud majd eljutni munkába. A buszsofőrök fizetései között a szakszervezetek szerint hatalmas különbségek vannak. Míg Kelet-Szlovákiában egy sofőr átlagfizetése bruttó 550-600 euró között mozog, addig az ország nyugati régióiban 700-800 euró közti a bruttó bér. A szakszervezetek először 40 eurós béremelést követeltek, majd 36 eurót s végül 28-at. Ettől kisebb összegre nem hajlandók rábólintani. Ezzel szemben a ZAD először nulla százalékkal indított, majd 1,5 százalékot javasolt. Monika Bendová, a KOVO képviselője szerint ez a legalacsonyabb fizetéssel rendelkező sofőrök esetében csak 9,50 eurós béremelést jelentene, ami elfogadhatatlan. A ZAD elnöke, Peter Pobehá a pénteki egyeztetések előtt is abban bízik, hogy sikerül dűlőre jutniuk, de azt már tegnap megüzente a szakszervezeteknek, hogy a 28 eurós béremelés irreális. „Folyamatosan csökken az utasforgalom, ezzel együtt a busztársaságok bevételei is, tehát nincs miből megemelni a fizetéseket. Ilyen feltételek mellett egyszerűen lehetetlen teljesíteni a szakszervezetek követeléseit” - reagált Pobehá, (dem, SITA) Magyarországon a civilek elleni támadás miatt bírálta a jogvédő szervezet a kormányt, de diszkriminálják a romákat is Amnesty International: nem javul a romák helyzete az oktatásban ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Szlovákiában folytatódik a romák diszkriminációja, korlátozzák az LMBTI (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális) kisebbség jogait, és nem vonják felelősségre a rendőri túlkapások felelőseit - derül ki az Amnesty International Szlovákia (AI) emberi jogok állására vonatkozó 2014-es évi jelentéséből. Diszkrimináció az oktatásban Szlovákiát Csehországgal együtt olyan államnak minősíti a jelentés, amelyekben az oktatás területén folytatódik a roma gyerekek diszkriminációja. Csehországgal szemben az Európai Bizottság vizsgálatot indított, mert jelentős számú roma gyerek tanul speciális iskolákban. „Hasonló a helyzet Szlovákiában is, bár az oktatási tárca különböző módszertani irányelvekkel megpróbált változtatni az arányokon, még nem tört meg a jég. Még mindig nem látni, hogy a kormány valóban orvosolni szeretné ezt a problémát. Lőcse példája viszont arra utal, helyi szinten némi javulás figyelhető meg” - mondta Lenka Machlicová, az AI munkatársa. A lőcsei iskolában tapasztalt szegregációt korábban élesen bírálta a szervezet. További példaként az úgynevezett konténeriskolák építését emelte ki. Peter Pollák, romaügyi kormánybiztos - aki a konténeriskolák építését támogatja - is elismerte, hogy az ilyen típusú osztályok valóban tovább mélyítik a roma és a nem roma lakosság közötti szegregációt, hogyha azok közvetlenül a roma telepeken vannak. Jogellenes alkotmánymódosítás? Az AI diszkriminációnak minősítette továbbá a roma gyerekek iskolaérettségének felmérését, a teszt során ugyanis nem veszik figyelembe, hogy a gyerekek mennyire értik a szlovák nyelvet. A szervezet az emberi jogok megsértéseként tekint a rendőri túlkapásokra, példaként a 2009-es kassai és a 2013-as szepsi eseteket hozták fel. Lenka Machlicová hangsúlyozta, eddig senkit sem vontak felelősségre a túlkapások miatt. Sérti az emberi jogokat az AI szerint az alkotmánynak egy férfi és egy nő kapcsolatát defiGyakori a szegregáció az oktatásban (Pavol Funtál felvétele) niáló módosítása. Viszont pozitívan értékelte a szervezet azt, hogy Szlovákia csatlakozott ahhoz az akciótervhez, mely a kazettás lőszerek betiltását szorgalmazza. További pozitívum az is, hogy Szlovákia fogadja a guantánamói foglyokat. Magyarország: zaklatják a civileket A Magyarországról szóló jelentése szerint a kormány finanszírozási szabálytalanságokra hivatkozva lejárató kampányt indított a civil szervezetek ellen. Jeney Orsolya, az AI magyarországi igazgatója a civil és jogvédő szervezeteket érintő vizsgálatokat példátlan zaklatásnak nevezte. Kijelentette, hogy Oroszország és Egyiptom után Magyarországon is megpróbálták elhallgattatni a kormánnyal szemben kritikus véleményeket. A dokumentumban szerepel az is, hogy a romák a csekélyebb súlyú szabálysértések esetében aránytalanul gyakran válnak a rendőrségi gyanú célpontjává, a romák diszkriminációval találkoztak az egészségügyben. A migrációról szóló megállapítások szerint Ma- gyaro'rszágon gyakori a menedékkérők őrizetben tartása az ügyük kivizsgálásának idejéig. Az Amnesty International 160 országban elemzi átfogóan az emberi jogok állását. A szervezet szerint, ha a világ nem változtat a konfliktusokhoz való hozzáállásán, akkor veszélybe kerül a szólásszabadság és a gyülekezési jog, sérülnek az emberi jogok a terrorizmus elleni óvintézkedések következtében, nő a fegyveres csoportok támadásainak száma és jelentősen rosszabbodik a humanitárius krízis és a menekültek helyzete. (TASR, Hír 24, ie)
