Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)

2015-02-25 / 46. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. FEBRUÁR 25.

Közélet-hirdetés 3

Szeptembertől változik az alapiskolák állami kerettanterve, a természettudományok nagyobb óraszámot kapnak

Centralizáció és munkára nevelés

Vörös Bil’ak

Bárkinek lehet szobra

Tizenkilenc meg kettő az huszonegy. Hetente ennyi matekóra lesz a felső tagozaton. (Gabriel Kuchta felv.)

Közel két évig készült, ám a tanárok jelentős része nem elégedett vele. Szűkül az iskolák mozgástere, ám vannak pozitívumai is. A pedagógusok ezekben a napokban ismerkednek az új állami kerettantervekkel, amelyek a szeptemberi tanévkezdettől lesznek hatályosak.

MÓZES SZABOLCS

Állami, saját - sokáig ez utóbbi szinte nem is létezett. A Mikolaj-féle közoktatási reform vezette be a kötelező iskolai programokat. Az SNS-es miniszter és csapata 2008-ban kitalálta (és pár hónap alatt végigverte a rendszeren), hogy az állami kerettanterv mellett minden iskola készítsen saját programot is: a minisztérium az órák kb. 90 százalékát osztotta be, a maradék nagyjából 10 százalékkal az intézmény gazdálkodhatott, saját belátása szerint. Ez évfolyamonként heti 2^\ órát jelentett: valahol több angolt tanítottak, máshol több magyarórát (fogalmazást, nyelvtant), több helyen pedig helytörténetet is hozzáadtak a kötelezőhöz. Vagy többféle órából is egyet-egyet. Az iskolaprogramoknak köszönhetően az intézmények meg tudták különböztetni magukat egymástól.

Szeptembertől minden megváltozik: az iskolák mozgástere jelentősen leszűkül. Több olyan évfolyam is lesz, ahol csak heti egy szabadon választható óra marad, így mindenütt átírhatják az iskolai tanterveket. A változásoknak személyi vonzatai is lehetnek: ha egy iskolában a saját órák többsége humán jellegű volt, a tanárok egy részének csökken majd az óraszáma. Az új állami kerettanterv ugyanis a természettudományi órákból ír elő többet, aki pedig eddig hely- történetet tanított több évfolyamban is, szeptembertől aligha fog biológiát vagy matematikát oktatni.

Nem lett több magyaróra

A tanárok elégedetlenek a változással, a magyar iskolák igazgatói a szűkülő mozgástér mellett azt is fájlalják, hogy a magyar nyelv oktatása nem kapott magasabb dotációt. Míg ugyanis a szlovák tannyelvű intézményekben az alsó tagozaton összesen heti 31 órában tanítják a szlovák nyelvet és irodalmat (mint anyanyelvet - elsőben pl. heti 9 óra áll rendelkezésre), addig a magyar iskolákban ez tízzel kevesebb: összesen heti 21 óra (az elsőben 5, a legtöbb ámásodikban: 6). A felső tagozaton már nincs különbség a két iskolatípus között, ám szakértők szerint a szövegértés szempontjából éppen az a fontos, hogy a kisiskolások kapjanak minél több anyanyelvi órát.

Tény ugyanakkor, hogy sok mozgástér nincs, mivel a magyar iskolákban a szlovák nyelv (mint idegen nyelv) pluszként jelenik meg: így a magyar iskolások átlagosan naponta egy órával tovább vannak bent. „Kilenc év alatt 720 órával többet ülnek az iskolapadban a szlovák társaikkal szemben. Kilenc helyett kilenc és fél évet járnak iskolába” - mondta Jókai Tibor, az SZMPSZ elnöke.

Több biológia

és matematika

Az oktatási minisztérium célja a természettudományi és műszaki tantárgyak oktatásának erősítése volt. Azt még nem látni pontosan, hogy módszertani és tartalmi változások lesznek-e - a többtucat oldalas dokumentumokkal most ismerkednek a tanárok -, ám az már biztos, hogy jelentősen nő az óraszámuk. Ezzel kapcsolatban megoszlanak a vélemények, sokak szerint nem baj, ha több lesz a matematika, a humán tárgyakat oktató pedagógusok viszont - érthető módon - fájlalják, hogy mindez saját tantárgyaik kárára megy. Az SZMPSZ hétvégi gyűlésén egy tanár nonszensznek nevezte, hogy - egy évfolyamot kivéve - csak heti egy történelemóra van. A 90-es évek elején még heti kettő volt.

„Teret vesztenek a humán tantárgyak. Elértünk a gödör aljára, mert meghonosodott Szlovákiában az úgynevezett

egyórás tárgyak rendszere. Számos tantárgyból, földrajzból, történelemből egy-egy óra van hetente. Ennek számos következménye van, innen már nincs lejjebb. Ám ez nem új jelenség” - figyelmeztet Vajda Barnabás egyetemi oktató, aki módszertani szakemberként az Állami Pedagógiai Intézet (ŠPÚ) történelmi tantárgybizottságának tagja. Szerinte a humán tantárgyak jelentőségükből is veszítettek. „Ez egy iskolafilozófiai probléma. Ami pedig a történelmet illeti: az európai átlaghoz képest ez egy szolid szám. Ebből nagyon sok mindent ki lehet hozni” - véli a történész, aki szerint Európában szinte mindenütt csökken a történelem óraszáma, sőt, vannak országok, ahol már elvesztette az önálló tantárgystátuszát. „Szlovákiában még nem is olyan nagyarányú a térvesztés” - tette hozzá Vajda Barnabás.

Idegen nyelvek

Sokan az új kerettanterv egyik pozitívumának tartják a második idegen nyelv kötelező oktatásának megszüntetését. Ezt szintén a Mikolaj-érában vezették be, a Radičová-kor- mány alatt ez azzal egészült ki, hogy az első idegen nyelv kötelezően az angol lett - egyébként szinte mindenütt az is volt.

A második idegen nyelvvel két probléma volt: egyrészt alacsony volt az óraszáma (felső tagozaton heti egy órában), ez szakemberek szerint semmire sem volt elég. Másrészt főként a

kisebb iskolákban gondot okozott a szakképzett pedagógusok biztosítása. A változtatásnak így elsősorban pont a kisebb intézmények örülnek, a nagyvárosi, sokosztályos iskolákban viszont visszalépésnek tartják a változtatást: mivel radikálisan szűkül a választható órák száma (felső tagozaton átlagosan heti egy óra), szinte lehetetlen kigazdálkodni belőle a plusz idegen nyelvet. Tanítani persze - a kötelező óraszámon felül - ezután is lehet, ám költségeit már nem fogja állni az állam.

Műszaki kérdőjelek

A természettudományi tárgyak mellett az új kerettanterv másik nagy „nyertese” a munkára nevelés (technikanéven). Ezt az órát a 89-es változások után gyorsan száműzték a tantervekből - azért is, mert ideológiailag a régi rendszerhez volt köthető s a 90-es évek elején az iskolaműhelyek is megszűntek. Az új kerettanterv a felső tagozaton heti egy órában számol vele.

A nagy kérdés, hogy ki fogja tanítani és hol? Régen volt ilyen szak a pedagógiai karokon, ám az utóbbi húsz évben gyakorlatilag mindenünnen eltűnt - mivel nem volt iránta igény. Még nagyobb problémát jelentenek a hiányzó tantermek - ezek létrehozása nem kis pénzt jelentene az amúgy is alulfinanszírozott oktatásügy számára. A szaktárca felelőseinek korábbi nyilatkozatai alapján úgy tűnik, a következő években a munkára nevelés inkább elméleti tárgy lesz, a fizikaoktatás kibővítése, egyfajta gyakorlati része.

Pozsony. Nincs megfelelően szabályozva a szoborállítás, és nem is lesz egyhamar, így Szlovákiában szinte annak állíthatnak szobrot, akinek csak akarnak. A hétvégi, Vasi! Bü’ak emlékművével kapcsolatos eset legfőképpen erre világított rá.

Biľaknak szülőfalujában, Bátorhegyen (Krajná Bystrá, Eperjes megye) állított a kommunista párt (KSS) emlékművet, amely főként azért vált ismertté, mert két kassai művész az átadás utáni éjszaka vörös festékkel összemázolta az alkotást. A ruszin származású Bilak az 50-es évektől a kommunista állampárt vezetőségében tevékenykedett, a KSČ egyik ideológusa volt. Legfőbb bűne - az 1968 utáni normali- zációban való aktív részvétel mellett - a szovjet csapatok 1968-as behívása. Szerencséjére ezt hivatalosan sosem sikerült rábizonyítani, ugyanis a dokumentum eredetije Moszkvában van, az oroszok pedig nem voltak hajlandók bizonyítékként a Bil’ak elleni perhez átadni. Felelőssége viszont a tanúk vallomásai és a másolat alapján is egyértelmű. Bil’ak már korábban szülőfaluja díszpolgára lett, a helyi vezetőség ezt azzal indokolta, hogy a pártfunkcionárius sokat tett községéért.

Az emlékművet a KSS állíttatta, saját költségén, ám elhelyezéséhez a községnek is engedélyt kellett adnia. Jelenleg gyakorlatilag semmilyen akadálya sincs annak, hogy valaki a totalitárius rendszerek vezető funkcionáriusainak emléket állítson közterületen. Megkérdeztük az igazságügyi tárcát, nem kívánnak-e ezen törvényileg változtatni, ám nem kaptunk választ. Korábban egyébként Jozef Tiso is kapott emléktáblát (pl. nagybiccsei szülőházára), Gustáv Husák pozsony- hidegkúti szülőházára pedig csak azért nem került ki a tábla, mert közben tiltakozások indultak. A probléma nem csak Szlovákiában ismert, Magyar- országon sincs egyértelműen szabályozva, kinek lehet szobrot vagy emlékművet állítani. A közelmúltban az itt-ott megjelenő Horthy-emlékművek osztották meg a kérdésben magyar társadalmat.

A lefestett Biľak-emlék- művet a KSS a közeljövőben felújítja, a rendőrségen pedig már feljelentést tett. A tettesek a pénzbírság mellett börtön- büntetést is kaphatnak. így egy biztos: Szlovákiában jelenleg nem törvénytelen a diktatúra vezetőinek szobrot állítani, ám aki ezt tiltakozásként leönti, könnyen megütheti a bokáját. (MSz)

Változnak az óraszámok

Tantárgy

n

2.

3.

H

együtt

régi

óraszám

5.

6.

B

8.

9.

együtt

régi

óraszám

Magyar nyelv

5

6

5

5

21

21

5

5

4

5

5

24

23

Szlovák nyelv

5

6

5

5

21

21

5

5

5

4

5

24

23

Angol nyelv

3

2

5

6

3

3

3

3

3

15

15

2. idegen nyelv

4

Matematika

I 4

4

4

4

16

14

4

4

4

4

5

21

19

Informatika

1

1

2

3

1

1

1

1

4

2

Természetismeret

1

2

3

3

Természetrajz

1

2

3

Fizika

2

1

2

r~

6

5

Kémia

2

2

1

5

4

Biológia

■ j

2

1

2

1

1

7

5

Honismeret

1

2

3

3

Történelem

1

1

1

1

2

6

6

Földrajz

2

1

1

1

1

6

5

Polgári nevelés

1

1

1

1

4

4

Etika/Hittan

1

1 1

1

1

4

4

'""T

...j

1

1

1

1

5

4

Mu

nkára nevelés

1 “

1

1

2

1

1

Technika

i

T 1

1

1

1

5

1

Rajz

1

1

1

1

4

4

i

i

1

1

1

5

3

Zene

1

1

1

1

4

4

i

i

1

1

4

4

Testnevelés

2

2

2

2

8

8

2

2

2

2

2 ’"

10

10

Kötelező óra

20

23

26

27

96

92

29

30

31

31

30

151

138

Választható óra

3

2

1

0

6

10

2

1

1

1

2

7

20

Összesen

23

25

27

27

102

102

31

31

32

32

32

158

158

» Forrás: Állami Pedagógiai Intézet (ŠPÚ)

U

FOLYTATÓDIK A TIPPELŐK UJ SZO FOCILIG UA

Figyelje az alacsonyabb osztályú bajnokságokat, olvassa a régiófocit, játsszon az Új Szóval!

Február 27-én játékszabály Február 28-án és március 2-án az 1. tavaszi tippszelvény! A tippszelvényt mindig a szombati és a hétfői számban keresse!