Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)
2015-02-24 / 45. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. FEBRUÁR 24. Közélet-hirdetés 3 Veszprémi időközi választás: szavazóinak több mint a fele otthagyta a kormánypártot Már nincs fideszes kétharmad 370 millió euróba kerülhet a felvásárlás Telekbiznisz a D4-es és az R7-es nyomvonalán Veszprém/Budapest. Vasárnap után már nincs alkotmányos többsége a magyar Országgyűlésben a Fidesznek. A kormánypárt az időközi képviselő-választáson nem tudta megtartani veszprémi egyéni mandátumát. A tavaly áprilisi eredményhez képest nagyon kikaptak. A vereségnek inkább lélektani, mintsem közjogi hatásai lehetnek - figyelmeztetnek az elemzők. ÖSSZEFOGLALÓ Ritkán szokott időközi országgyűlési választás ilyen izgalmakat és országos felhajtást okozni, mint a hétvégi veszprémi voksolás. A magyar Országgyűlés képviselőinek több mint fele egyéni választó- kerületben nyer mandátumot, pótválasztásra akkor kerül sor, ha egy ilyen honatya távozik a Házból. Veszprémben Navra- csics Tibor megüresedett helyéért - uniós biztos lett - folyt a küzdelem, a tét, ami miatt kiemelten fontos lett a választás, a kétharmad sorsa. A Fidesz ugyanis tavaly épphogy megszerezte az alkotmányos többséget, így egy képviselői hely elvesztése is azt jelenti, hogy „csak” sima többsége lesz a parlamentben. Ez pedig vasárnaptól igaz is. Mivel a fideszes Némedi Lajos csak második lett, megszűnt a 2010 májusa óta tartó állapot: a kormánypárt nem írhat át minden szabályt úgy, ahogy akar. Komoly bukta A győztes Kész Zoltán 13 871 szavazatot szerzett, fideszes ellenfele csak 10 939-et. Tavaly áprilisban a baloldal közös jelöltje 13 ezer szavazattal második lett, míg Navra- csics 22 ezer voksot szerzett. Ezek a számok is azt mutatják, hogy elsősorban nem a baloldal kapott erőre, hanem a kormánypárt vesztett nagyon sokat: ebben, a hagyományosan jobboldalinak mondható kerületben konkrétan a választóinak felét. A részvétel viszonylag magas, 45%-os volt. ,A elégedetlen fideszesek egy része úgy gondolhatta, az időközi választáson figyelmeztetheti pártját” - véli Török Gábor politikai elemző. Szerinte az eredmény a Fidesz veresége, ám nem sokat fog tudni profitálni mindebből a baloldal, amely saját erős jelölt híján beállt az egyébként megnyilatkozásai alapján inkább jobboldali, Európa-pártinak mondható független jelölt mögé. Kész Zoltán egyébként a kampányban nem kért a pártlogókból, s többször is hangsúlyozta, hogy egyenlő távolságot akar tartani a baloldali pártoktól is. A parlamentben függetlenként fog tevékenykedni, ám elemzők szerint idő kérdése, hogy mikor alakít saját pártot. Nem kell a kétharmad A Fidesz veresége inkább szimbolikus, mintsem közjogi jellegű. Kormányozni kétharmados többség nélkül is lehet - eddig csak két kormánynak volt ilyen többsége -, ráadásul a sarkalatos törvények többséA 41 éves Kész Zoltán angoltanár, civil aktivista. 2004-ben rövid ideig tagja a Fidesznek, ekkor a Fide- litas helyi elnöke volt.- Magát konzervatívnak, ugyanakkor radikálisnak is tartja, libertariánus nézeteket vall, és elkötelezett Nyugat-párti. géhez nem kell az összes képviselő kétharmadának támogatása, elég a jelen lévők alkotmányos többsége. Ez azt jelenti, hogy ha az ellenzéki padsorokból hiányzik egy-két képviselő, már átmehet egy kétharmados módosítás is - erre tavaly ősszel is volt példa. Nem változtathatja viszont meg a Fidesz egymaga a választási törvényt. „Rosszkor jött ez a vereség a Fidesznek. Az eredmény azt fogja erősíteni, hogy válságban van a párt” - mutatott rá Török Gábor. Krekó Péter politológus szerint a független Kész Zoltán sikere lökést adhat a kormány- ellenes civil kezdeményezéseknek. A kormánypárt első reakcióiban igyekezett bagatellizálni a vereséget („nem fontos a kétharmad”), ám az Index információi szerint tegnap délben Orbán Viktor vezetésével összeült a Fidesz elnöksége. ,A Fidesznek új stratégia kell” - mondta Navracsics Tibor. (MSz) DEMECS PÉTER Pozsony. A szántóföld értéke abban a pillanatban ugrik meg radikálisan, amikor egy tervezett állami beruházás, építkezés miatt építési telekké nyilvánítják a parcellát. Ilyenkor sem éri el a telek ára az építési beltelkek értékét, ám megközelíti azt. A tervezett D4-es alatt egy négyzetméter szántóföld ára 45-48 cent között mozog, az építési telek értéke ebben a régióban akár a 180 eurót is eléheti négyzetméterenként. Dénesd környékén, amerre az R7-es gyorsforgalmi út tervezett, pozsonyi szakasza húzódik majd, egy négyzetméter építési telek 60 euróba kerül. A felvásárlás lebonyolításáért felelős Nemzeti Autópálya Társaság (NDS) a tulajdonosoknak 30 eurót kínál egy négyzetméterért. A tulajdonosokkal az eladásról március 25-én fognak tárgyalni hivatalosan az NDS képviselői. A szóban forgó, elmúlt évek egyik legnagyobb közlekedési projektje, a telekfelvásárláson kívül, körülbelül négymilliárd euróba fog kerülni. A telekeladáson az gazdagodhatott meg igazán, aki figyelte a projekttel kapcsolatos, szabadon hozzáférhető információkat, és még tavaly, centekért felvásárolta a parcellákat olyan tulajdonosoktól, akik nem is sejtették, hogy telkük iránt az állam is érdeklődni fog. Érdekesség egyébként, hogy a tavaly elfogadott állami költségvetésben jelenleg nincs pénz elkülönítve a telekfelvásárlásra. Pontosabban erre a célra a büdzsében összesen 40 millió eurót tette félre, ám a D4-es és az R7-es alatti telkekre körülbelül 370 millióra lesz szükség. Viktor Stromček, a közlekedési minisztérium államtitkára néhány héttel ezelőtt azt állította, hogy a pénzügyminisztériumtól már ígéretet kaptak az összeg biztosítására, végleges egyezség viszont még nem született. A telekfelvásárlás folyamata, minimum a tulajdonosok megszólítása szintjén már megkezdődött, s az illetékesek abban bíznak, hogy a tulajdonjogi vitát még idén sikerül lezárni, így a projekt kivitelezése az építési engedély kiadása és a kivitelező cég vagy konzorcium kiválasztása után már 2016-ban kezdetét vehetné. Egy, a D4-es tervezett csomópontjai közül. Tavaly még centekért lehetett földet venni. (Képarchívum) Az európai uniós taasáa előnyei Szlovákia tavaly ünnepelte az Európai Unióba való belépésének 10. évfordulóját. Ez alatt az időszak alatt az ország nagyot változott. Egyes változások első látásra szembetűnnek, mások talán már mindennapossá váltak és életünk részét képezik, így gyakran már nem is tudatosítjuk, hogy ezeket is az uniós tagságunknak köszönhetjük. Mi mindent köszönhetünk az európai uniós tagságunknak? A felmérések alapján Szlovákia lakossága az uniós jogok közül a szabad mozgás jogát tartja a legtöbbre. A 28 tagország bármelyikében szabadon letelepedhetünk, dolgozhatunk, tanulhatunk és vállalkozhatunk. A múltban elképzelni sem tudtunk olyan forgatókönyvet, hogy valaki Magyarországon lakik, Szlovákiában dolgozik, és rendszeresen Ausztriában vásárol vagy tankol. Szlovákia határai mentén sokan élnek így, ezeket a lehetőségeket az EU-nak köszönhetjük. A schengeni övezetbe tartozunk, ahol nincsenek belső határok, ezért a szomszéd országokba nem kell útlevél, meg sem kell állni a határon. Minden szlovák állampolgárnak jogában áll külföldön munkát vállalnia, ezt nem nehezíti semmilyen felesleges adminisztratív teher. Ugyanolyan feltételekkel dolgozhatnak külföldön, mint a helyi lakosok, sőt az ott ledolgozott évek alapján nyugdíjat is kapnak a befogadó országtól. A külföldi munkakeresési lehetőségekkel részletesebben foglalkozunk rovatunk következő kiadásaiban. Az Erasmus európai mobilitási programnak köszönhetően több ezer szlovákiai diák tanulhatott külföldi egyetemeken, vagy szerezhetett értékes tapasztalatokat külföldi vállalatokban végzett szakmai gyakorlatokon. A program segítségével mintegy 17 ezer diák és több mint 6000 tanár utazhatott külföldre. Szlovákia lakossága továbbra is értékeli a közös pénznemet. Az euró támogatottsága a felmérések alapján tartós trend. Már hat éve a közös pénznemmel fizetünk, része életünknek, sokunknak megkönnyíti az utazást, nem kell foglalkoznunk az előnyös árfolyamok keresésével, és könnyebben össze tudjuk hasonlítani a szlovákiai árakat a külföldiekkel. A közös pénznemet dicsérik a vállalkozók, akik az Európai Unióban kereskednek, de előnyös az unión kívüli üzletkötéseknél is. Az euró az unió központjába, az eurózóna erős tagállamai közé sorolta Szlovákiát. Emellett ránk is vonatkozik az összes uniós szabály a fogyasztóvédelemben, de a diszkriminációellenes szabályok is, ami azt jelenti, hogy a 28 tagállam mindegyikében ugyanúgy kell bánniuk velünk, mint a saját állampolgáraikkal. Az uniós tagság vitathatatlanul stabilitást és nagyobb biztonságot eredményezett. Az ország gazdasága szempontjából is előnyös, hiszen éppen a belépés után következett Szlovákia leggyorsabb fejlődési szakasza. Amikor 2004-ben beléptünk az Európai Unióba, a gazdasági teljesítményünk az európai átlag 57%-án állt, mára elértük a 76%-os szintet. Azok közé a tagállamok közé tartozunk, amelyek a válság ellenére is fejlődni tudtak, tudnak, így fokozatosan utolérjük a fejlettebb országokat. Ebben az is segít bennünket, hogy tagjai vagyunk az egységes piacnak, ami lehetővé teszi termékeink egyszerűbb exportját. Ezzel párhuzamosan vonzó célpontot jelentünk a külföldi befektetőknek. Amikor az uniós tagság előnyeiről beszélünk, nem szabad megfeledkezni az uniós alapok jelentette támogatásról. Szlovákia térképén nincs olyan hely, ahol ne valósult volna meg valamilyen projekt uniós támogatással. Új utak épültek, új vonatszerelvények érkeztek, vízvezetékek épültek, korszerűsítettük iskoláinkat és kórházainkat, tudományos projektek valósultak meg ezekből a forrásokból, vállalkozások befektetéseit, a fiatalok elhelyezkedését támogattuk. 2004-től több mint 100 km autópálya épült, és még további szakaszok épülnek. Mindez javítja az emberek mindennapi életének minőségét. Az uniós alapoknak köszönhetően emberi életeket tudunk megmenteni, például a csúcsszínvonalú orvosi műszerekkel vagy az árvízvédelmi rendszerekkel. 2004 és 2013 között az uniós alapokból 12,86 milliárd euró érkezett Szlovákiába. Az uniós források teszik ki a szlovákiai közberuházások csaknem 80 százalékát. A következő 7 évben Szlovákia 13,5 milliárd eurót kap az európai uniós alapokból. Ezen a területen még mindig az úgynevezett nettó haszon- élvezők közé tartozunk, ami azt jelenti, hogy az uniós költségvetésből többet kapunk vissza, mint amennyit befizetünk. Ezeknek az anyagi forrásoknak köszönhetően Szlovákia lehetőséget kap újabb projektek megvalósítására, amelyek hozzájárulnak az emberek életének javításához. A felmérések alapján sokan fontosnak tartják a békét mint az uniós integráció egyik pozitívumát. Szlovákia lakosságának több mint fele úgy véli, hogy az EU segít megvédeni polgárait. Végeredményben az Európai Unió egy békeprojekt, melynek kezdetét a Schuman-nyilatkozat jelentette, amely 1950-ben, mindösz- sze 5 évvel a második világháború befejezése után elindította az európai integráció folyamatát. Ennek célja a korábbi ellenségek egyesítése volt, ami sikerült is: az egyesült Európa már csaknem 70 éve békében él. MP150101 Kész Zoltán - a független győztes
