Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)
2015-02-21 / 43. szám, szombat
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. FEBRUÁR21. Közélet 3 Tamás Hona ügyében azok miatt a jogsérelmek miatt tennének panaszt a bíróságon, amelyeket a szlovák állampolgárság elvétele vont maga után Strasbourgi panasz: szűk ösvény vagy zsákutca? Mit érhetnek el az állampolgárságuktól megfosztott szlovákiai magyarok a strasbourgi emberjogi bíróságon? Milyen indokokkal érdemes panaszt benyújtani? A kérdés a szakértőket is megosztja. ÖSSZEFOGLALÓ A 103 éves rimaszombati Tamás Ilona a strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordul panasszal, miután az Alkotmánybíróság elküldte a Fico-fé- le állampolgársági ellentörvényt megtámadó képviselőknek a tavaly szeptemberi döntés indoklását. Nem a nyugdíjas tanárnő az első, aki ebben az ügyben Strasbourghoz fordul, de előtte nézzük tömören a tényeket. Az első Fico-kormány 2010-ben elfogadta a kedvezményesen honosítottakat szlovák állampolgárságuktól megfosztó ellentörvényt. A problémát a mai napig nem sikerült politikailag megoldani: a parlament nem módosította a jogszabályt (pedig több párt is kezdeményezte az elmúlt években), az Alkotmánybíróság (AB) pedig három év után hozott alibista döntést: formai okokra hivatkozva utasította el a beadványt. Maradtak tehát a nemzetközi szervek, a strasbourgi bíróság mellett az Európai Parlament szakbizottságaiban is terítékre került a téma. Abban a hazai és a magyarországi politikusok és jogászok is egyetértenek, hogy a Fico-féle ellentörvény kirekesztő és magyar- ellenes, abban viszont már nincs egyetértés, hogy ezt a kérdést a nemzetközi fórumok a magyaroknak kedvezően befolyásolni tudják-e. Két éve már fordultak kettős állampolgárok panasszal Strasbourghoz. 2013 júniusában a bíróság elutasította Fehér István és Dolník Erzsébet beadványát. A testület nem tárt fel jogsértést, az Európai Emberi Jogi Egyezmény ugyanis nem tartalmazza az állampolgársághoz való jogot, ezért a kérdést nem tudta érdemben megvizsgálni a bíróság. AB-döntés után Az aktuális ügyben a Tamás Ilona ügyét vivő csapat az AB indoklásának kézbesítéséig várt (ez az elmúlt hetekben érkezett meg), most fordulnak Strasbourghoz. Fiala-Butora János emberi jogi szakértő szerint, aki ügyvédként számos ügyben járt el a strasbourgi bíróság előtt, erre felesleges volt várni és hivatkozni, ugyanis ebben az ügyben az AB (nem) döntése irreleváns. Azért is, mert Tamás Ilona nem volt - jogi értelemben - ügyfél az AB előtt. „Ilonka néni valóban nem ügyfél, de érintette volna pro vagy kontra a döntés. Ha alkotmányellenesnek minősítik a jogszabályt, akkor kártérítést követelhetett volna. Itt semmilyen jogorvoslati jogot nem biztosítottak. Az AB ebben azért volt fontos, mert a strasbourgi ítélet is kitért arra, hogy az AB dönt arról, hogy a törvény alkotmányos-e vagy sem” - nyilatkozta lapunknak Lomnici Zoltán, aki az Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) vezetőjeként kezeli a 103 éves kárvallott ügyét. Hasonló véleményen van Gál Gábor (Híd) képviselő. ,A Dolník- és a Fehér-ügyben azért nem mondták ki a jogorvoslatra való jog megsértését, mert az Alkotmánybírósághoz fordulhattak, amely tárgyalta is az ügyet. Az EJEB mondta ki azt, hogy ebben az ügyben a hazai jogorvoslati lehetőség adott az Alkotmánybíróságon” - mondta lapunknak a képviselő, aki jogászként aktívan közreműködik az ügyben. ,A bíróság egy szóval nem mondta, hogy az AB előtti eljárás hatékony jogorvoslat lenne. Egyszerűen utalt rá, hogy más szereplők részvételével egy ilyen eljárás is folyamatban van. A konkrét panaszosok vonatkozásában a bíróság világosan kifejtette, hogy az állam nem köteles hatékony jogorvoslatot biztosítani az állampolgárság elvesztése kapcsán, hiszen az nem az egyezmény által védett jog” - véli Fiala-Butora János. Hatásait támadják Abban hozzávetőlegesen egyetértenek a szakértők, hogy Strasbourg előtt nem az állam- polgárság elvételét kell támadni, hanem azokat a jogsérelmeket, amelyek az elvétel miatt léptek fel. Például, ha valaki emiatt nem részesült egészség- ügyi kezelésben. Lomnici Zoltán szerint az aktuális ügyben a jogi indokolást a Fehér-Dolník- ügyben hozott határozatból kiindulva fogalmaztákmeg. ,A bíróság kifejtette, hogy a társadalombiztosítással kapcsolatos panaszok a bíróság hatáskörébe tartozhatnak, mert azt senkitől nem lehet kizárólag az állampolgárság alapján megtagadni. Ilonka néni és a többi jogfosztott esetében ez történt, hiszen Tamás Anikó egy infarktust követően szembesült azzal, hogy noha 40 éven át fizette a szociális biztosítást, a szlovák állampolgárság elvesztése miatt nem jogosult ingyenes gyógykezelésre - fejtette ki Lomnici Zoltán. - Panasz és több hónapos huzavona után az egészségügyi hatóság írásban kért elnézést, így több hónap után a jogfosztottak e jogukat visszakapták.” Az EMT vezetőjének elmondása szerint az ügyben egy „strasbourgi” kötődésű szaktekintély véleményét is kikérték, aki azt mondta: az ösvény valóban nagyon szűk, de járható. „Ha Tamás Ilona mostani beadványa ezeket a járulékos jogfosztásokat kifogásolja, akkor ebben, ahogy már többször is kifejtettem, az ügye sikeres lehet. Számára ez jelenthet részleges elégtételt. Már ha ezzel kapcsolatban kihasználta a hazai jogorvoslatokat, amiről nincs tudomásom, és ez a sajtó- nyilatkozatokból sem derül ki” - mondta Fiala-Butora János. Kaliňák rendelete Gál Gábor javaslatára bekerült Tamás Ilona panaszába az aktuális Kaliúák-féle rendelet, amely visszaadja az elvett szlovák állampolgárságot, ám csak azoknak, akiknek a „célországban” állandó lakhelyük van. „Ez nincs a jogi érvek között. Odaírtuk, hogy egy olyan jogszabály született, amely diszkriminatív állampolgársági alapon. Ezt azért nem fejtettük ki, mert hiába valósít meg állampolgársági diszkriminációt, ám Szlovákia csatlakozott a diszkriminációellenes egyezményhez, de nem ratifikálta. Ezen az alapon Szlovákia nem fogható meg” - mondta Lomnici Zoltán. „Egy nem ratifikált jegyzőkönyvre nem tudnak hivatkozni a panaszosok, ezért ennek semmilyen relevanciája sincs” - fűzte hozzá Fiala-Butora János. Mire lesz ez elég? Abban már megoszlik az általunk megszólított jogászok véleménye, hogy egy kedvező strasbourgi ítélet mire lenne elég. „Magára az állampolgárságtól való megfosztásra ez továbbra sem jelent gyógyírt. Az általam véleményezett sajtó- nyilatkozat, illetve Lomnici úr több megnyilvánulása a két kérdést egybemossa. Az AB (nem) döntésére hivatkozik, azt állítva, hogy az megvonta a jogorvoslati lehetőséget az ügyfelétől, miközben az AB magáról az állampolgárság megvonásáról döntött, egy olyan ügyben, ami nem tartozik a strasbourgi bíróság hatáskörébe, ezért ahhoz az állam nem köteles jogorvoslatot biztosítani. Ez Fehér és Dolník ügyéből már egyértelműen kiderült” - mutat rá Fiala-Butora János. „Természetesen az ügyben elutasító határozat is születhet, de azt láthatják az illetékes hatóságok, hogy nagyon kell figyelniük, mert bármilyen apró hibát elkövetnek, azonnal visszük Strasbourgba vagy Brüsszelbe. Ez egyfajta ernyő, még akkor is, ha néhány ügyet elbukunk” - mondta Lomnici Zoltán. „Ha kihúznak az állampolgárok listájáról, akkor több alapvető emberi jogom sérül. Ezeket támadjuk” - tette hozzá Gál Gábor. „Az alapkérdésben ugyanakkor Strasbourg nem mondhat mást, mint amit már mondott: maga az állampolgárság megvonása nem ütközik az Európai Emberi Jogi Egyezménybe. Ez pedig a szlovák kormány álláspontját legitimálja, ami a kérdés politikai rendezését nehezíti. Számos emberben kelt most hamis reményt az, hogy az ügy Strasbourgba került, hogy aztán annál nagyobb legyen a csalódásuk” - véli Fiala- Butora János. Gál Gábor szerint viszont már nem számít, hogy Ficóék hogyan prezentálják ezt a döntést. „Ez a töltény el lett sütve a Dolník-Fehér- ügy során. Irreleváns, hogy egy esetleges elutasítás miatt lesz egy érv Ficóék kezében. Egy már van, mindegy, hogy egy vagy kettő lesz” - tette hozzá a képviselő. (MSz) A strasbourgi bíróság A bíróság az Európa Tanács szerve, a testületet az 1950-ben aláírt Emberi Jogok Európai Egyezménye betartásának felügyeletére hozták létre. A kérelmeket a tagországok (összesen 47 állam) hivatalos nyelvén lehet benyújtani írásban. A szóbeli meghallgatás rendkívül ritka, az eljárás évekig eltarthat. Feleknek számítanak a kérelmezők (általában természetes személy, de szűk körben jogi személy is lehet), míg másik oldalon az állam áll, akinek egyik szerve a vélt jogsértést elkövette. Utóbbit az ún. kormányképviselő képviseli, (ú) Richter: idén ezer alatt maradhat azok száma, akiket tömeges leépítés miatt bocsátottak el 2015-ben nem várhatók nagy leépítések A magyar pályázatokat márciusban bírálják el Már értékelik a kisebbségek pályázatait ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Nem számít jelentősebb elbocsátásokra, nagyobb cégbezárásokra 2015- ben Ján Richter munkaügyi miniszter. „Míg 2009-ben 26 ezer ember vesztette el állását tömeges elbocsátások, vagyis gyárbezárások, nagyobb volumenű termeléscsökkentés miatt, addig tavaly már csak 1689 embert érintett tömeges elbocsátás” - magyarázta a miniszter. A két legnagyobb elbocsátás néhány száz főt érintett. ,A Korompai járásban a Panasonic bocsátott el 411 embert, a másik leépítés pedig a komáromi Nokia-gyárban volt, itt 360 szlovákiai alkalmazott veszítette el állását” - ismertette a miniszter. A komáromi Nokia- üzem bezárása négy járás, a Komáromi mellett a Galántai, az Érsekújvárt és a Lévai járás lakóit is érintette. A miniszter bízik benne, hogy idén ezer fő alatt marad azok száma, akiket tömeges leépítés miatt bocsátanak el. Ennek ellenére csak a munkanélküliség nagyon enyhe csökkenésében bízik. „Egy év múlva 11,8 százalék alá csökkenhet az állástalanok aránya” - ismételte meg egy korábbi jóslatát. Ez mindössze 0,6 százalékpontos csökkenést jelentene, a legfrissebb adatok szerint ugyanis januárban 12,39 százalékos volt a munkanélküliek aránya. Januárban Besztercebánya és a Trencsén megyében csökkent a munkanélküliség, igaz, csak minimális, 0,1 százalék- pont körüli mértékben, az összes többi megyében emelkedést tapasztalt a munkaügyi hivatal. Richter szerint ez nem váratlan, mivel januárban általában emelkedik a munkanélküliség, hiányzik az idénymunka, és általában decemberben járnak le a határozott időre szóló szerződések is. Idén mintegy 6 ezer fővel emelkedett az állástalanok száma, a korábbi években januárban ez a szám 10 ezer felett volt. Enyhén csökkent a munkanélküliek aránya a legrosszabb helyzetben lévő Rimaszombati, Nagyrő- cei, Késmárki és Rozsnyói járásban is. Upj) ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A kisebb létszámú kisebbségek esetében már befejezték a munkát az értékelő bizottságok, javaslatot tettek a támogatandó kulturális projektekre. A kormányhivatal január 19-ig várta a pályázatokat a Nemzeti kisebbségek kultúrája 2015 felhívásra. Tegnapig a horvát, a német, a szerb, az orosz és a zsidó kisebbségek pályázatait bírálták el, összesen csaknem 272 ezer euró felhasználására tettek javaslatot. Ezeknek a kisebbségeknek a szervezetei átlagosan 10-20 projektre kértek támogatást, így az értékelés nem vett igénybe sok időt. Jövő héten a ruszin kisebbség projektjeinek értékelésével folytatják a munkát. Ruszin szervezetek összesen 168 projektre kértek támogatást. A sort várhatóan a roma és a magyar kisebbség szervezeteinek pályázataival zárja a kormányhivatal, ezeket várhatóan március végéig elbírálják, (lpj) A bíróság épülete. Az ügy akár évekig is elhúzódhat.
