Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)
2015-02-20 / 42. szám, péntek
2 Közélet ÚJ SZÓ 2015. FEBRUÁR 20. www.ujszo.com Egyelőre nem lesz minisztercsere Papírforma: nem tudták leváltani Pavlist ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Nyolc órán keresztül tárgyalt a parlament Pavol Pavlis (Smer) gazdasági miniszter visszahívásáról. A jelenlevő 128 képviselő közül mindössze 50 képviselő szavazott a leváltása mellett. Pavlis egykori cége közel 60 millió euró kártérítést követel az államtól, mert 2002-ben a Nemzeti Vagyonalap (FNM) jogtalanul kizárta a Szlovák Hajózási és Kikötővállalat privatizációjából. Pavlis a vagyonalap felügyelő bizottságának tagja volt, közben pedig 22 ezer eurót adott kölcsön a perköltségekre a cégnek. Az ellenzék szerint, a tárcavezető ügye az összeférhetetlenség iskolapéldája. A miniszternek azt is felrótták, hogy 58 millió euró állami támogatást kapott a vágsellyei Duslo cég, melynek tulajdonosa Andrej Babiš, cseh pénzügyminiszter. Igor Matovič (OĽaNO) szerint, ez az eset komoly károkat okozhat az országnak. Babišt pedig a Smer egyik fő szponzo- ránaknevezte. Pavol Pavlis tárcavezető nevetségesnek minősítette a vádakat. Robert Fico kormányfő szerint, az ellenzék zaklatja a tárcavezetőt. Eriky Jurinová (OĽaNO) úgy fogalmazott, a politikai erkölcs válsága lepraként terjed. A Híd szerint, a Smer csak úgy tudná lemosni magáról a korrupció gyanúját, ha menesztené a gazdasági minisztert, (ie, TASR) Kevesen akarnak feljelentést tenni Focus: nagy a korrupció az egészségügyben ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Még mindig az egészségügyet tartja a legkor- ruptabb ágazatnak a lakosság, ennek ellenére a megkérdezettek 69 százaléka azt állítja, hogy ő nem adott kenőpénzt az elmúlt két évben. A Transparency International Slovensko (TIS) számára készített felmérés alapján a megkérdezettek 2,5 százaléka állította azt, hogy azért fizetett az orvosnak, mert az kérte tőle a kenőpénzt. Ennél sokkal többen voltak azonban, akik maguktól adtak hálapénzt. A megkérdezettek 15 százaléka fizetett azért, mert elégedett volt a kezeléssel, további 9,1 százalék pedig azért, mert „ezt így szokták, illetve mert az ismerőseik ezt tanácsolták”. A Focus közvélemény-kutató ügynökség által készített felmérés alapján a kenőpénzzel az emberek 50,5 százaléka szeretne jobb ellátást biztosítani magának, 30,1 százalék pedig a műtét, kezelés gyorsabb elvégzését szeretné elérni. 16,1 százalék azért fizetett, hogy az általa kiválasztott orvos kezelje őt. Az emberek a legtöbbször a háziorvosoknak fizetnek, az esetek 32,1 százalékában ők kapták a borítékot, a második helyen a sebészek állnak 24,8 százalékkal, majd a belgyógyászok 19,3 százalékkal. A páciensek a leggyakrabban 25 euró alatti összeget adnak az orvosnak, ez tette ki az összes kenőpénz 40 százalékát. Az emberek negyede mondta azt, hogy 25 eurónál ugyan többet, de 100 eurónál kevesebbet tettek a borítékba, egy- tizedük 100-500 euró közti összeget adott. 500 euró feletti kenőpénzt csak 200 esetből egyszer kapnak az orvosok. Az elterjedt korrupció ellenére az emberek nem hajlandóak feljelentést tenni. Mindössze 20 százalék jelezte, hogy a rendőrséghez fordulna, ha korrupciót tapasztalna, (lpj) RÖVIDEN Štefanec távozik az SDKÚ-ból Pozsony. Távozik az SDKÚ-ból Ivan Štefanec, a párt európai parlamenti képviselője. „Nem volt egyszerű döntés, sokat gondolkodtam rajta. Az SDKÚ-ban egy évtizedet töltöttem el, amely nagyon érdekes volt. Örülök, hogy tagja lehettem annak a pártnak, amely megreformálta az országot, és bevezette az euroatlanti struktúrákba” - mondta Štefanec. Figyelmeztetett, az SDKÚ-nak öt hónapja nincsenek alelnökei, kilenc hónapja nem ülésezett a központi tanács, és az alapszervezeteknek nincs hol tanácskozniuk. Egyelőre nem tervezi, hogy belép más pártba, az Európai Parlamentben továbbra is a néppárti frakcióban kíván ténykedni. (SITA) Kiska is rábólintott a nyitásra Pozsony. Aláírta a második nyugdíjpillért megnyitó jogszabályt Andrej Kiska köztársasági elnök. Ugyan nem teljesen ért egyet a törvénnyel, de nem akarta feleslegesen húzni az időt, úgy látja ugyanis, hogy a smeres többség újra meg megszavazná azt. A jogszabály március 15-e és június 15-e között megnyitja a második pillért, a Smer szerint ugyanis sok pénztártagnak hátrányos a kétpilléres rendszer. (SITA) Szigorúbb feltételekhez kötik a hatástalanított, ám könnyen visszaélesíthető fegyverek árusítását Percek alatt vehet bárki fegyvert Pozsony. Nem nagy gond az országban olyan hatástalanított fegyverhez jutni, amely némi szaktudással aránylag rövid idő alatt működőképes lőfegyverré alakítható. Mindezt legálisan, a szlovákjogszabályok ugyanis engedélyezik ezeknek a fegyvereknek az árusítását. A belügyminiszter azt ígéri, hamarosan elkészül a törvény szigorítása. DEMECS PÉTER A héten derült ki, hogy a párizsi terroristáknak, akik január elején 17 embert gyilkoltak meg a Charlie Hebdo francia szatirikus hetilap szerkesztőségében és egy kóser élelmiszerboltban, Szlovákiából származó lőfegyvereik lehettek. A francia rendőrség jutott erre a következtetésre s időközben kiderült, hogy már kérték a fegyverek azonosítását a szlovák hatóságoktól. A botrányra elsőként a Nový čas bulvárlap figyelmeztetett. Kalasnyikov legálisan A jelenleg hatályos törvények szerint ahhoz, hogy valaki gépfegyverhez jusson, nem kell feltétlenül fegyvertartási engedéllyel rendelkeznie. Elég, ha olyan hatástalanított fegyvert vesz, amelyet a fegyverekről és lőszerekről szóló törvény a D-kategóriába sorol. Ezek a gázpisztolyok mellett például olyan, korábban működőképes lőfegyverek, melyeket úgy hatástalanítottak, hogy már csak vaktöltények kilövésére alkalmasak. Ilyen fegyverből több százat találni az interneten - nemcsak egyszerű pisztolyokból, hanem Kalasnyikov-gép- pisztolyokból is több tucat van. A hatástalanított lőfegyverek árusítója a törvény szerint csak azt köteles leellenőrizni, hogy a vásárló betöltötte-e a 18. életévét, s személyazonossági igazolványának a számát be kell jegyeznie egy nyilvántartásba - erre a célra elég egy egyszerű füzet is, tehát nem hivatalos bejegyzésről van szó. Az, hogy mi történik a fegyverrel, hogy azt később eladja-e vagy sem, senkit nem érdekel. S épp ez a törvény legnagyobb hibája, ugyanis mint kiderült, a szlovákiai szabályok szerint hatástalanított fegyverek kevés munkával visszaélesíthetők. „Ez az oka annak, miért kerülnek Szlovákiából külföldre a hatástalanított fegyverek” - mondta a Nový čas bulvárlapnak Ľudovít Miklánek, a Legis Telum Polgári Társulás képviselője. Az egyik illegális fegyverkereskedéssel kapcsolatos ügyet 2012-ben zárta le a rendőrség azzal, hogy letartóztatott három vágbesztercei férfit, akik éles lőfegyverré átalakított, korábban hatástalanított fegyvereket próbáltak eladni az alvilágnak, darabját 500 euróért. A hatóságok által akkor lefoglalt lőfegyverek közt volt Sa vz. 58-as típusú géppisztoly is, pontosan ilyennel gyilkolt az egyik párizsi terrorista. A módosítás készül Magyarországon is olyan enyhe szabályozás volt érvényes éveken át, mint Szlovákiában, ám ott a móri mészárlás után szigorították a törvényeket. A jelenlegi szabályozás szerint hatástalanításkor gyakorlatilag teljességgel használhatatlanná teszik a fegyvereket, amelyek így még dísznek sem igazán alkalmasak. A fegyverbarátok szerint olyannyira barbár munkáról van szó, hogy nem is érdemes elvégeztetni, mert egy tönkretett roncs lesz a szép fegyverből. Ugyanilyen szigorú előírás érvényes Csehországban, ahol csak olyan hatástalanított fegyvert lehet eladni, amelyből már vaktöltényt sem lehet kilőni. Több szakértő jelezte, az európai országok közül épp Szlovákiában szabályozzák a törvények a legenyhébben a hatástalanított fegyverek értékesítését. Ki a hibás? Robert Kaliňák belügyminiszter a héten az előző kormányt bírálta, amiért a fegyvertörvény módosításával engedélyezte a hatástalanított lőfegyverek árusítását. „Ezek a lőfegyverek mindig kockázatot jelentettek, s az első dolog, amit meg kell akadályozni, az interneten való árusításuk” - mondta a miniszter. Azt, hogy mikorra készülhet el a módosítás, egyelőre nem tudni, a miniszter szerint bonyolult kérdésről van szó, a vonatkozó törvény módosítása pedig nehéz folyamat. ,A javaslatot viszont belátható időn belül előterjesztjük. Azt is el tudjuk képzelni, hogy gyorsított eljárásban fogjuk elfogadni” - pontosított Kaliňák. Ha valaki engedély nélkül az ukrán hadseregbe lépne be, évekre börtönbe dugnák Büntetlenül lehet az oroszok pártján harcolni Csak „szakadárkodni" lehet legálisan (SITA/AP-felvétel Pozsony. Csak azok ellen lehet bűnvádi eljárást kezdeményezni, akik más ország hivatalos hadseregéhez csatlakoznak. Az Ukrajna keleti régióiban harcoló szakadár seregek nem számítanak ilyen hivatalos haderőnek, így a hozzájuk csatlakozott szlovák állampolgárok minden bizonnyal elkerülik a bűnvádi eljárást. A Szlovákiában hatályos büntetőjogi törvénykönyv egyértelműen kimondja, hogy az „az állampolgár, aki engedély nélkül szolgál idegen hadseregben, kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztésre számíthat.” A paragrafus szerint tehát csak azokat lehet elítélni, akik az államfő engedélye nélkül állnak be külföldi hadseregbe. Azokat, akik a szeparatistákkal harcolnak Ukrajnában, vagy akik például az Iszlám Állam seregeihez csatlakoznának, eszerint a paragrafus szerint nem lehetne elítélni. Ezt igazolta a védelmi tárca szóvivője, Martina Balleková is. „Idegen hadseregnek egy más ország hivatalos fegyveres erői számítanak, nem pedig akármilyen fegyveresek” - mondta a szóvivő. Eszerint csak az-követne el bűncselekményt, aki az ukrán hadsereghez csatlakozna, hogy a szakadárok ellen harcoljon. Azt, hogy a szeparatisták oldalán harcolnak szlovákok, a belügyminisztérium már korábban elismerte. A tárca szóvivője, Ivan Netík arról nyilatkozott, hogy több állampolgár ment el az országból Ukrajnába harcolni, bővebb részleteket viszont nem tudott elárulni. „Az illetőkről a sajtóban is megjelentek információk, számuk viszont egyjegyű”-közölte Netík. A problémával már Andrej Kiska államfő is találkozott, a Denník N napilap szerint egy állampolgár hivatalos engedélyt kért tőle az orosz szaka- dárokhoz való csatlakozáshoz; természetesen elutasító választ kapott. S bár tény, hogy a szeparatisták oldalán harcoló szlovákok nem sértik a szlovákiai jogszabályokat, bizonyos idő elteltével és esetleges hazatérésük után a hatóságok mégis eljárást indíthatnának ellenük, ha bebizonyosodna, hogy szélsőséges szervezetek nézeteit vallották és terjesztették. (dem) Szétszedjük, összerakjuk és ismét lövünk vele
