Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)
2015-02-19 / 41. szám, csütörtök
IKERT ES UDVAR 2015. február • www.ujszo.com AUatfarm - hirdetés A legtöbb sertés-egészségügyi probléma az optimális termelési feltételek hiányosságaiból ered. A téli időszakban viszont a nedves hideg hatására nő a fázás okozta megbetegedés. A lehűlés huzattal társulva bélhurutot, kötőhártya gyulladást, orrhurutot, tüdő- és mellhártyagyulladást idézhet elő. TORZÍTÓ O R RCYU L LAD AS A betegség lényege, hogy a fej arcorri részén, elsősorban az orrkagylókban, fokozatosan sorvadás lép fel, majd később az orr körvonala is eltorzul. A lassan kifejlődő, fertő- zéses eredetű bántalom légzési és táplálkozási zavarokhoz vezet. A gazdasági károk a rossz takarmányértékesítésből j és a fejlődésbeni visszamaradásból származnak, j A súlyos fokú torzító orrgyulladás hajlamosít a tüdőgyulladásra is. A betegséget a toxin termelő Bordetella bronchiseptica és Pasteurella múltoddá törzsek váltják ki. Az említett két kórokozó mellett a tartási higiéniának, a zsúfoltságnak, a poros környezetnek és a rossz szellőzésnek, illetve a magas pára- tartalomnak van szerepe abban, hogy a betegség mennyire súlyos. A torzító orrgyulladás iránt bizonyos fajták érzékenyebbek. Az állományokba a baktériumokat elsősorban a tünetmentes, fertőzött állatokkal hurcolják be, de más állatfajok is bevihetik, pl. rágcsálók, kérődzők, de a kutya és a macska is. A betegség változó lappan- gási idejű és lefolyású. A gyakorlatban legkorábban az 1-4 hetes malacokban jelentkezik. Tünetek: Kezdetben heveny, savós orrfolyás, gyakori tüsszögés, duzzadt, kipirult túrókarima, utóbb orrvérzés jelentkezik. Ezek néhány hét alatt elmúlnak, majd 3-4 hónapos korban alakulnak ki a Pasteurella múltoddá okozta elváltozások. Ebben az idült szakaszban az orrkagylók sorvadása és az orr-rész eltorzulása a jellemző. Az ilyen állatok láztalanok, szuszognak, takarmányfelvételük nehézkessé válik, és súlygyarapodásuk számottevően romlik. A betegség megállapítása nem nehéz a klinikai és kórbonctani lelet alapján. Kezelése: A klinikai tünetek kialakulása után a betegség már nem gyógyítható. A megelőzésre kell fektetni a hangsúlyt. Fontos a mentes állományok védelme a fertőzés behurcolásától, és nagyon lényeges az optimális tartási-takarmányozási körülmények biztosítása. MYCOPLAZMÁK OKOZTA TÜDŐGYULLADÁS A sertéshizlaldákban észlelhető egyik leggyakoribb és legtöbb kárt okozó betegség. Veszteségek nem annyira az elhullásból adódnak, sokkal inkább a takarmány rossz értékesítéséből, a csökkent testtömeggyarapodásból és a vágóhídi kobzásokból. A vizsgálatok szerint a betegség alapvető, indító kórokozója a világszerte elterjedt Mycoplasma hyopneumo- niae. A betegség alatt a tüdőgyulladás különböző formái követik egymást, attól függően, hogy a társkórokozók közül éppen melyek dominálnak. Tíinetek: A beteg sertések 10-16 nap lappangási idő után, a heveny szakaszban lázasak, bágyadtak és étvágytalanok lesznek, szárazán, fájdalmasan köhögnek, valamint nehezítetten lélegzenek. Idült forma esetén a sertések köhögnek, légzésük nehezített, és a fejlődésben visszamaradnak. A tüdő- gyulladás klinikai vizsgálattal valószínűsíthető, azonban biztos megállapítása csak boncolással lehetséges. Kezelése: Számos an- tibakteriális szer van forgalomban, viszont a gyógyszeres terápia helyett inkább a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt. Fontos betartani az általános járványvédelmi szabályokat. A tünetek észlelésekor az állatorvos segítségét ajánlatos igénybe venni. A tenyésztőnek számolnia kell azzal, hogy a betegségtől teljesen megszabadulni nehéz. (Irodalom: Dr. Karsai E, Dr. Vörös K. - Állatorvosi belgyógyászat II. kötet.) Dr. Pleva László, állatorvos, a Gazda PT elnökségi tagja A betegségektől nehéz megszabadulni, a hangsúlyt a megelőzésre kell fektetni! AZ ÁLLATORVOS TANÁCSOL Pleva László állatorvos .. mmtmmmmmtmmpw tya vesz körül. A petesejt a madár bal oldali petefészkében képződik, a jobb oldali még embrionális korban elsorvad. A petefészekből a petesejt a tüszőrepedést követően a petevezeték első szakaszába, a tölcsérbejut, ahol megtermékenyül. A peteérés és tojásképződés megtermékenyülés nélkül is zavartalanul lezajlik, az étkezési tojás előállításához nincs szükség kakasokra. Tüszőrepedéskor - idősebb tojók esetén - vércsepp juthat a szikhártyára, ilyenkor találunk vérfoltos tojást a fészekben. Hámsejtek is kerülhetnek a tojásfehérjébe, ekkor húsfoltos tojásról beszélünk. Az ilyen tojások keltetésre nem alkalmasak. Duplaszikű tojás olyankor keletkezik, amikor egyszerre két pete érik be, és egyszerre kerül be a petevezető tölcsérbe. Ilyen tojásokkal a tojástermelés 2-6. hetében találkozhatunk. A tojás a madarak petesejtjéből és az azt körülvevő fehérjerétegből, héjhártyából és tojáshéjból épül fel. A petesejt maga a tojás sárgája, melvet vékonv szikhárSzeretném megkérdezni; mi okozza, hogy az egyik tyúkom rendszeresen kétszikű tojást tojik. P. M., Kisujfalu HIRDETÉS AKTUÁLIS KÍNÁLATUNK A BAROMFIUDVARBA: 18 hetes fiatal tyúkok (1-2 héten belültojaSt tojnak) ROS 308-as húshibrid naposcsibék (pestis és bronchygs ellen vakcinázva) TETRA SL napos jércék (pestis, bronchytis és Marek vírus ellen vakcinázva) Előnevelt 6 hetes BIG 6-os húshibrirpulykák Rendelhet személyesen üzletünkben, a Nyárasdi AGROCENTRUM-ban (Topoľníky, okres Dun. Streda, Hviezdna 87.), vagy ügyfélszolgálati telefonunkon: 03155 82 664. RGROCEnTRUm TOPOlnÍHV MP150022 A sertések legzoszervi betegsesrei
