Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)

2015-02-19 / 41. szám, csütörtök

11 |2 I Zöldségeskert 2015. február • www.ujszo.com KERTÉSUDVARi A termesztőberendezések fertőtlenítése KERTES UDVAR Az Új Si6 havi melléklete. Szerkesztőség: üKaretská 12,814 64 Bratislava I, e-mail: kértesudvar#l^a).com, UjS2ö#ujszo.corn, szerkesztők: Ferenczy Éva, kovács Ilona, grafika: Horváth István, reklámmenedzser: Cíigler Mónika, monika.czlglerova#petitpf®Ss.Sk^ telefon: +421 917 735 269. A hirdetések és a fizetett cikkek tartalmáért a szerkesztőség nem vállal felelősséget Nyomja: Petit Press, a. s, Kopftanska 22, Bratislava. A nem jelölt fotók: www.fotoMa.com. A növényház­ban nemcsak a kultúrnövény­nek biztosí­tunk kedvező feltételeket, hanem sok kártevő és kór­okozó fajnak is. Még mi­előtt elültetjük a növényt, el kell kezdeni a védelmi mun­kákat, főleg a hajtatóberen­dezésekben. A berendezések fa­lait, vagy éppen a szaporító edénye­ket is ellephetik a veszélyes kórokozók, ezért már a betakarítás után el kell elvégezni a belső fer­tőtlenítést és a talajfertőtle­Tanácsok A növényeket csak gázmaradványoktól mentes földbe ültessük. A folyékony fertőt­lenítő készítményt 25-30 cm mélységben injektáljuk a talajba úgy, hogy a szegélyek és az oszlopok környéke se maradjon ki a kezelésből. Kezelés után a talajt takarjuk fóliával vagy 10 mm-es permetező öntö­zéssel, iszapoljuk be. i A talajfertőtlenítő szerek hatástartamát nagymértékben befolyásolja a hőmérséklet. Nagyobb hőmérsékleten rövidebb, kisebb hőmérsékleten hosszabb a behatási idő. A talaj szellőztetésével elősegíthető a gázok távozása, viszont az előírt idő csökkentésé­vel a fertőtlenítés hatékonysága is csökken. A gyomnövényeket a termesztő beren­dezések környékén se tűrjük meg, mert azok állandó újrafertőzési veszélyforrást jelentenek. i A talajkezelésekkel védekezhetünk a talajból támadó gombák ellen is, mint a palántadőlés, fehérpenészes rothadás. A vetőmag csávázásával a mag felületén terjedő kórokozókat pusztíthatjuk el. « A fonálférgeken kívül a meztelen csigák, lótetűk, drótférgek és pajorok ellen is véde­kezhetünk, sőt a legtöbb magról kelő gyom ellen is hatnak a talajkezelések. nítést. A falakat, ládákat lemosásszerűen évente le kell permeteznünk olyan speciális fertőtlenítőszer­rel, amely a gombákat, vírusokat is elpusztítja. Legveszélyesebb az, ha a talajban is felszaporod­nak a kórokozók. A fonálférgek az ubor­kát, paradicsomot, pap­rikát, salátát, sárgarépát, zellert, burgonyát sem kímélik. A kártevő ter­jedhet szaporítóanyag­gal, termesztő közeggel, művelő eszközökkel és öntözővízzel is. Néme­lyik kártevőt a fagy télen elpusztítaná, de kérdé­ses, hogy a talaj kellő­képpen áthűl-e hozzá. TALAJ KÁRTEVŐK Fonálférgek: a hengeres- férgek törzsébe tartoznak, kb. 1 mm hosszúságúak. Testük egyik végén van a szájnyílásuk, szájüregük­ben szájszurony talál­ható. Váltivarúak, a hím kisebb mint a nős­tény. Általában tojásokkal szaporod­Tudta? A gabonafélék és a kukorica ún. anta- gonista növények, mivel a férgek nem tudják megtámad­ni őket. Bizonyos gombafajok is pusz­títják a lárváikat. vezzük), miközben az állat elhal. A fonálféreglárvák többszöri vedléssel érik el teljes kifejlettségüket. Gyökérgubacs-fonálfér- gek: melegigényes belső élősködők, melyek guba- csokat alakítanak ki a gyö­kér szövetében. Kezdetben nak, melyeket a növényi részekbe helyeznek el. Némely fajnál a tojások az anyaállat testén belül maradnak. A nőstény teste gömbölyű, ellenálló burok­ká alakul át (cisztának ne­1-2 mm nagyságú gubacsokat képeznek, amelyek akár 1-2 cm-essé is alakulhatnak. Szívogatják a növényt, amely nem tud vizet felvenni és tápanyagot szállítani. A növények lan­kadnak, hervad­nak, fejlődésben visszamaradnak. A peték és lárvák 0°C alatt is képesek át­telelni a talajban. A Meloi- dogyne nembe tartozó fonálférgek elszaporodá­sához a talaj optimális hő­mérséklete 20-25°C. VÉDEKEZÉS talajfertőzés ELLEN • Ha van lehetőségünk a talaj kicserélésére, köny- nyebben megszabadul­hatunk a talajkártevőktől. Azonban ez eléggé költsé­ges eljárás, és 3 évenként ajánlatos elvégezni. • A gőzölés a leghaté­konyabb eljárás, mivel a talajban lévő kórokozókat, kártevőket és gyommagva­kat egyaránt elpusztítja Ez a költséges módszer spe­ciális berendezést igényel. A gőzölés során a talajt 30 percen át 85-90°C-ra fel­hevítve kell tartani, ügyelve arra, hogy a gőz 25-30 cm mély­ségbe jusson a ta­lajba. Gőzölés után a talajt legalább 1-2 hétig pihentessük. • A növényvédő szerekkel történő fertőtlenítés olcsóbb a talajcserénél vagy a gőzölésnél, de hatása kevésbé megbízható. A kezeléshez általá­nos talajfertőtlenítő szereket használjunk, ugyanis ezek gázosod­nak, és a kórokozók, kártevők, csírázó gyommagvak zömét elpusztítják. Ugyan­akkor a növényekre is mérgező hatásúak, ezért csak üres növény­házakban alkalmaz­hatók. A fertőtlenítéshez 5°C-nál magasabb hőmér­sékletre van szükség. Keze­léskor a talaj aprómorzsás és nyirkos legyen, s a fertőt­lenítőt a kiszórás után 15 cm mélyen beledolgozzuk. A hatásidő elteltével a talajt megszellőztetjük, majd gyorsan csírázó salátamaggal próbacsíráz- tatást végzünk. Fucsek Margit kertészmérnök

Next

/
Thumbnails
Contents