Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)

2015-02-19 / 41. szám, csütörtök

6 Külföld RÖVIDEN Visszaszorított iszlamisták Abuja. A Boko Haram szélsőséges iszlamista szervezet legalább 300 harcosával végeztek a biz­tonsági erők a hét eleje óta Nigéria északkeleti ré­szén. A hadseregnek az utóbbi napokban 11 tele­pülés felett sikerült átven­nie az ellenőrzést a dzsi- hádista erőktől, egyebek mellett a január 25. óta a Boko Haram kezén lévő, stratégiailag jelentős Monguno városban. A fegyveres erők közlése szerint a művelet folytató­dik a csoport fellegvárának számító Borno szövetségi államban, a megtisztított területeken a hadsereg egységei járőröznek. A ter­rorcsoport már Kamerun­ra és Nigerre is kiterjesz­tette harcát, viszont ezzel párhuzamosan egyre több vereséget kénytelen el­szenvedni. (MTI) Leáll Aleppó bombázása Damaszkusz. Staffan de Mistura, az ENSZ szíriai különmegbízottja szerint a damaszkuszi kormány el­kötelezte magát amellett, hogy hat hétre felfüggeszti az Aleppó nagyváros elleni légi csapásokat, hogy megvalósulhasson a világ- szervezetnek a városban dúló harcok befagyasztá­sára irányuló tervezete. Az Aleppóban és környékén dúló harcokban a kor­mányerők offenzívájának keddi kezdete óta legalább 150 ember vesztette éle­tét. A hadsereg és a vele szövetséges milíciák szá­mos falut visszafoglaltak a város közelében. Az átfogó offenzíva célja az, hogy tel­jesen bekerítsék Aleppót, és elzárják a városból Tö­rökország felé vezető, stra­tégiai fontosságú utat. A 2012 júliusa óta megosz­tott város nyugati részét a hadsereg, a keleti felét pe­dig a kormány megdönté­séért harcoló ellenzékiek ellenőrzik. (MTI) Carter áll a Pentagon élén Washington. Az ame­rikai haderő műszaki és stratégiai fölényének megőrzését ígérte béikta- tási beszédében Ashton Carter új amerikai védelmi miniszter, aki kedden Joe Biden alelnök előtt tette le a hivatali esküt. Barack Obama elnök negyedik védelmi minisztere, aki Chuck Hagelt váltja a Pen­tagon élén, nem szolgált a fegyveres erőknél, ám ve­zető posztokon hosszú időt töltött el a védelmi tárcánál. A 60 éves Carter a Yale-en és Oxfordban fi­zikát tanult. (MTI) ÚJ SZÓ 2015. FEBRUÁR 19. www.ujszo.com Kanada újabb szankciókat fogadott el Oroszország ellen - NATO-főtitkár: a szeparatisták veszélyeztetik a minszki szerződést Kijev feladta a kulcsfontosságú Debalcevét Kivonulnak a hetek óta ostromolt Debalceve városból az ukrán katonák. A kelet-ukrajnai vasúti csomópont elvesztése rendkívül meggyengíti Kijev pozícióját a szeparatistákkal szemben. (SITA/AP) Kijev. Petro Porosenko ukrán elnök tegnap beje­lentette, megkezdődött az ukrán katonák kivo­nása a szakadárok által bekerített és tartósan ostromolt Debalcevéből, állítólag halottak százait követelte a közlekedési gócpont bevétele. MT1-ÖSSZEFOGLALÓ Petro Porosenko ukrán elnök szerint a debalcevei kiszögel- lésben harcoló ukrán hadsereg nyolcvan százaléka - haditech­nikai eszközökkel együtt - már elhagyta a szakadárok által ost­romlott várost, amely Ukrajna egyik legfontosabb vasúti cso­mópontja - ezen keresztül ha­lad a Luhanszkot Donyeckkel összekötő vasútvonal. Az elnök azt hangoztatta, az ukrán kato­nák kivonása arról tanúskodik, hogy Debalceve térségében nem volt „katlan”, vagyis nem helytállóak a szakadárok által terjesztett hírek, amelyek sze­rint körgyűrűbe zárták a várost és környékét. Szemen Szemen- csenko, a Donbassz ukrán ala­kulat parancsnoka szerint a szakadárok harckocsikkal tüzet nyitottak a kivonuló ukrán ka­tonákra. A támadásban többen meghaltak, illetve megsebesül­tek. A szeparatisták szerint mintegy 10 ezer ukrán katonát kerítettek be a városban és tér­ségében, és az elkeseredett har­cok során az ukrán vérveszteség nagysága elérhette akár a 2000-3000 főt is - ezt Kijev nem erősítette meg. Debal- cevénél a szakadárok vasúti és összekötő vonalakat robbantot­tak fel. A városra csak kedden öt ízben nyitottak tüzet a városra nagy szórású Grad rakéta-soro- zatvetőkkel. Emellett kétszer indítottak támadást a megye déli részén, Mariupol környé­kén ukrán állások ellen és a me­gyében összesen öt további te­lepülésre nyitottak tüzet raké- ta-sorozatvetőkkel. Jens Stoltenberg NATO-fő­titkár aggodalmát fejezte ki a Debalceve környékén kialakult helyzet súlyosbodása miatt, és úgy vélte, az oroszbarát szepa­ratisták veszélyeztetik a minsz­ki megállapodást azzal, hogy nem tartják tiszteletben a tűzszünetet. A NATO-főtitkár rámutatott, hogy az orosz erők továbbra is aktívak Ukrajnában. „Felszólítom Oroszországot, hogy a minszki megegyezéssel összhangban hagyjon fel a sza­kadárok támogatásával, és von­ja ki csapatait és hadieszközeit Kelet-Ukrajnából” - mondta. Kanada újabb büntetőintéz­kedéseket fogadott el Oroszor­szággal szemben az ukrán vál­sággal kapcsolatban. A szank­ciók főleg az állami kézben lévő Rosztyeh fegyvervállalatot ve­zető Szergej Csemezovot és a szintén állami tulajdonban lévő Rosznyeft energiavállalatot sújtják. A kanadai lista 37 orosz és ukrán személy ellen léptet életbe gazdasági büntetőintéz­kedéseket és beutazási tilalmat. A szankciók emellett 17 orosz és ukrán céget sújtanak. A Rosz­nyeft és Csemezov mellett az orosz törvényhozás és a hadse­reg egyes tagjai, a legnagyobb orosz motoros klub, az Éjjeli Farkasok elnöke, valamint do- nyecki és luhanszki szakadárok tagjai is felkerültek a listára. A DEBALCEVEERT VÍVOTT HARCOK KISIKLATHATJAK AZ UKRÁN BÉKEFOLYAMATOT Kijev. A minszki tűzszüneti megállapodás nem hozta meg a kelet-ukrajnai konfliktus várva várt enyhülését. A stra­tégiai fontosságú Debalcevé- ért vívott súlyos harcok akár teljesen kisiklathatják az uk­rán békefolyamatot. Debal- cevének - amely a szeparatis­ták fő bázisainak számító két megyeszékhely, Donyeck és Luhanszk között félúton fek­szik, a szakadárok területébe mélyen beékelődő területen - a stratégiai jelentőségét az ad­ja, hogy a város Ukrajna egyik legnagyobb vasúti csomópont­ja. Elfoglalásával a szakadárok területe könnyebben elérhe­tővé válik Oroszország felől, másrészt új utak nyílnak a je­lenleg még a kormányerők ál­tal ellenőrzött Artemivszk és Szlovjanszk városok felé. A múlt héten aláírt minszki megállapodás érvényesülését alapvetően az nehezíti, hogy miközben a kijevi Nyugat-ba­rát vezetés szeretné újra el­lenőrzése alá vonni a szakadá­rok kezén lévő területeket és mindenekelőtt az orosz-ukrán határt, addig az oroszpárti szeparatisták ezután is meg akarják őrizni területeik füg­getlenségét és terveik között újabb települések, köztük az Azovi-tenger partján fekvő Mariupol megkaparintása is szerepel. Ebből adódóan a két fél eltérően értelmezi a tűzszüneti egyezményt. A kü­lönbség tetten érhető például a konfliktusban részt vevő fe­leknek beígért amnesztia és Debalceve kérdésében: a kije­vi vezetés szerint a szeparatis­ták vezetőinek nem jár kegye­lem, az ún. Donyecld Népköz- társaság első embere pedig úgy látja, a számukra stratégi­ai jelentőséggel bíró kelet-uk­rajnai városra nem érvényes a szombaton éjfélkor életbe lé­pett tűzszünet. Debalceve sor­sa kulcsfontosságú az ukrán válság további alakulása szempontjából. Ha feladja a várost (ez tegnap megtör­tént), azt a kijevi keményvo­nalas erők árulásnak tekinthe­tik Petro Porosenko ukrán el­nök részéről, ami belső fe­szültségekhez vezethet. Ha vi­szont Porosenko keménynek mutatkozik és az ígéretéhez híven bevezeti a hadiállapo­tot, a konfliktus várhatóan to­vább mélyül és beláthatatlan következményei lehetnek. Ez esetben Washington ismét fontolóra veheti Ukrajna fel­fegyverzését, amelyet Orosz­ország bizonyosan fenyege­tésnek venne. (MTI) Szervkereskedelemmel vádolta az Iszlám Államot Irak - Szíriába induló boszniai férfiakat fogtak el Állítólag 45 embert elégetett az Iszlám Állam ClA-kínvallatás Varsónak fizetnie kell Menetel az iraki hadsereg egysége. Az alaki kiképzés már megy, már csak harcolni kell megtanulniuk az iszlamisták ellen. (SITA/AP) MTl-ÖSSZEFOGLALÓ Bagdad/Tunisz/Szarajevó. Az Iszlám Államhoz (IÁ) köthe­tő dzsihádista fegyveresek ha­lálra égettek 45 embert az Irak nyugati részén található al- Baghdadi városában. Az áldo­zatok kilétéről egyelőre semmit sem tudni, de az iraki hadsereg ezredese szerint többen a biz­tonsági erők tagjai lehettek. Az IÁ fegyveresei korábban már el­foglalták a város nagy részét az Ain al-Asadi-i amerikai bázis közelében. Kaszim al-Obeidi ezredes szerint a biztonsági erők családjainak lakhelyét most is támadják a terroristák, ezért nemzetközi segítséget kért. Al-Baghdadi városát hó­napok óta tűz alatt tartotta az Iszlám Állam, mielőtt végleg si­került elfoglalnia. A település egyike volt annak a kevés, An- bar tartományban található vá­rosnak, amit még képes volt az iraki hadsereg megvédeni a ter- 'roristáktól és a hozzájuk csatla­kozó szunnita törzsek harcosai­tól. Hosszú idő után tudott újabb területet szerezni az IÁ, ráadásul annak a bázisnak a kö­zelében, ahol 320 amerikai ten­gerészgyalogos próbálja kiké­pezni az irald hadsereg katonáit - alig 8 kilométerre az iszlamis­ták frissen szerzett városától. Szervkereskedelemből fi­nanszírozza tevékenysége egy részét az Iszlám Állam - állítot­ta Irak ENSZ-nagykövete. Mo­hamed Ali Alhakim arra kérte a világszervezet Biztonsági Ta­nácsát, hogy vizsgálja ki az ez­zel kapcsolatos értesüléseket. A diplomata elmondta: az utóbbi hetekben hevenyészett tömeg­sírokban olyan holttesteket ta­láltak, amelyeken műtéti be­avatkozásra utaló nyomok vol­tak, hiányzott a veséjük vagy más testrészük. A nagykövet szerint tucatnyi orvost kivégez­tek Moszulban, mert nem vol­tak hajlandók részt venni a szervek kioperálásában. A szíriai harctérre induló fér­fiakat fogott el a bosznia-herce- govinai rendőrség kedd este, a hat személyt a Damaszkusz fedőnevű akció keretében fog­ták el. A hatóságok szerint az iszlám szélsőséges ágához tar­tozó férfiak Szíriában az Iszlám Államhoz csatlakoztak volna. A gyanú szerint emellett terroris­ta akciókat pénzeltek, terrorista csoportokat szerveztek, vala­mint külföldi harcokban való részvételre buzdítottak és tobo­roztak embereket. A szíriai összecsapásokban bizonyítot­tan több tucat, a nem hivatalos becslések szerint pedig mintegy 200 bosznia-hercegovinai har­col a szélsőséges iszlám szerve- zeteksoraiban. Négy tunéziai katonát öltek meg az al-Kaida terrorszerve­zettel kapcsolatba hozható szélsőséges fegyveresek. A ter­rortámadás az ország észak- nyugati hegyvidéki területén, az algériai határnál fekvő Ka- szeríne városánál történt. Varsó. Lengyelország 230 ezer eurós kártérítést fizet an­nak a terrorizmussal gyanúsí­tott két, szaúdi és palesztin volt fogolynak, akiket 2002 és 2003 között az amerikai CIA titkos lengyel börtönében tartottak fogva - közölte tegnap Grze- gorz Schetyna lengyel külügy­miniszter. Áz Emberi Jogok Eu­rópai Bírósága az előző napon elutasította a lengyel kormány fellebbezését és jogerőre emel­te azon ítéletét, amely szerint Varsó jogsértést követett el a CIA lengyel területen folyó kínvallatásainak lehetővé téte­lével, és emiatt kárpótolnia kell az ügynökség két áldozatát. Ezzel a strasbourgi testület ki­mondta, Varsó bűnrészes volt a CIA által elkövetett kínzások során. 2001-ben, az Egyesült Államokat ért terrortámadások után Varsó egy olyan, „nyugodt hely előteremtéséről” állapo­dott meg Washingtonnal, ahol a CIA „információkat szerezhet meg együttműködésre kész forrásaitól”. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents