Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)

2015-02-19 / 41. szám, csütörtök

2 Közélet ÚJ SZÓ 2015. FEBRUÁR 19. www.ujszo.com Szeptemberben több, mint 3800 elsős lesz Több gyereket írattak magyar alapiskolába MÓZES SZABOLCS Pozsony. Százzal több gye­reket írattak be magyar alapis­kolába, mint tavaly - derül ki az SZMPSZ friss összegzéséből. Ez közel 3 százalékos növek­ményt jelent. Az elmúlt évek­ben mindig 3600 alatt maradt a beíratottak száma, utoljára 2009-ben volt a mostanihoz Magyar iskolába íratottak száma járás elsős nulla­dikos Pozsony 43 0 Szenei 46 0 Dunaszerdahelyi 767 16 Galántai 225 11 Komáromi 626 12 Lévai 177 0 Nyitrai 23 0 Érsekújvári 324 0 Vágsellyei 98 0 Losonci 191 0 Nagyrőcei 99 0 Rimaszombati 424 0 Nagykürtösi 37 0 Kassa 28 0 Kassa-vidéki 135 0 Nagymihályi 90 0 Rozsnyói 107 0 Tőketerebesi 163 10 összesen 3603 49 • Forrás: SZMPSZ hasonló adat, akkor 3661 le­endő elsőst mutattak a szövet­ség statisztikái. Összesen 3652 gyerek kezd­heti szeptemberben a tanévet magyar iskolában, ebből 3603-at elsőbe írattak, 49-et nulladik osztályba. Az SZMPSZ idén először bontotta szét az adatokat, korábban az igazga­tóktól a két szám összegét kap­ták csak meg. A következő hónapokban még további gyerekeket beha­tására lehet számítani, így ez a szám még nőhet. „Akadnak olyan szülők akik figyelmen kí­vül hagyták a kötelező beíratás időpontját, s csak később, a tanügyi hatóságok felszólításá­ra tesznek eleget ennek a köte­lességüknek. Vannak családok, akik tartós külföldi tartózkodá­suk miatt nem tudtak megje­lenni a behatáson iskolaköteles gyermekükkel, sőt olyanok is, akik egyszerre több iskolába íratták be a gyermeküket” - mondta lapunknak Jókai Ti­bor, az SZMPSZ elnöke. Szep­temberben így várhatóan több mint 3800 magyar kiselsős kezdheti meg az évet. Tavaly 3775-en kezdték az elsőt ma­gyar osztályban, az SZMPSZ adatai szerint egy éve 3547 gyereket írattak be. Évi 30 millió euróba kerül az intézkedés Jön a minimálnyugdíj UJ SZO-H1R Pozsony. A kormány tegnap elfogadta a minimálnyugdíj bevezetését lehetővé tevő tör­vénymódosítást. A tervezet szerint a legalább 30 év szolgá­lati idővel rendelkező nyugdí­jasok járadéka júliustól nem lehetne alacsonyabb 269,50 eurónál, pontosabban a létmi­nimum 136 százalékánál. Ha ennél kisebb a nyugdíjuk, ak­kor a Szociális Biztosító kiegé­szíti maj d erre az összegre. ­A minimálnyugdíj a ledolgo­zott évek száma alapján emel­kedik, 39 szolgálati évig évente 2 százalékponttal nő az arány, vagyis aki 39 évet dolgozott le, az a létminimum 154 százalé­kára számíthat. 45 ledolgozott év esetén a minimális járadék már 340 euróra emelkedne. „A jogszabály célja a mini­mális nyugdíj beállítása oly módon, hogy magasabb nyug­díjat kapjanak azok, akik éle­tük során dolgoztak és fizették a járulékokat, habár csak a mi­nimális kivetési alapból, mint azok, akik csak szociális segé­lyen éltek” - indokolja a javas­latot a szociális ügyi miniszté­rium. Ján Richter szociális ügyi miniszter szerint a kormány ezzel a tervezettel teszi ki a pontot a nyugdíjrendszer át­alakítására. Az ellenzék szerint a kormány javaslata csak marketinghúzás. „A Híd elvi alapon nem ellenzi a minimálnyugdíj bevezetését, de a jelen helyzetben ezt korlátolt javaslatnak tartja” - áll a párt nyilatkozatában. A kormány elképzelése sze­rint a nyugdíjak alsó határát minden évbenjanuárban módo­sítanák. Az intézkedés az idei évben-júliustól decemberig- mintegy 16 millió eurót, a kö­vetkező években pedig évente mintegy 30 mülió eurót igényel majd az állami költségvetésből. A tárca adatai szerint júliustól mintegy 75 ezer nyugdíjas szá­míthat járadéka emelésére. A jogszabályt még a parlamentnek is el kell fogadnia, (lpj, SITA) RÖVIDEN Egy év feltételes 5 euró kenőpénzért Palocsa (Plavec). Egyéves feltételes szabadságvesztésre ítélt egy 80 éves nyugdíjast a Besztercebányai Specializált Büntetőbíróság, mert az idős férfi öt euró kenőpénzt adott Orvosának. Az ügyész szerint a férfi így akarta indokolatla­nul meghosszabbíttatni fia betegszabadságát. Az idős férfi azt állítja, soha senkit nem próbált meg lefizetni. Beismerő vallomását szemüveg nélkül írta alá, nem tudta mi állt ben­ne. Az ítélet nem jogerős. A pénzt átvevő orvos ellen további két ügyben folyik eljárás. (SITA, ie) A kormány elfogadta az emberi jogi stratégiát; liberálisok: túl kevés; konzervatívok: túl sok Véget ért a hároméves huzavona Lajták letudta a kötelező kört, és inkább megszabadul az ember­jogi agendától (TASR-felvétel) Pozsony. A kormány teg­nap elfogadta a jobbról és balról sokat kritizált emberi jogi stratégiát. A Szövetség a Családért petíciót indított, a család védelméről szóló kor­mánystratégiát akar. ÖSSZEFOGLALÓ A kabinet több hónapnyi ha­logatás után rábólintott az em­beri jogi stratégiára. Ennek ké­szítése még 2012-ben kezdő­dött, és rendkívül heves vitákat szült. Konzervatív szervezetek szerint az anyag túl liberális, ráadásul az ő véleményüket nem vették figyelembe, liberá­lis szervezetek szerint viszont a dokumentum nagyon óvatosan fogalmaz, ráadásul kérdéses, hogy mit sikerül belőle végre­hajtani. A dokumentum célja az len­ne, hogy Szlovákia megnevez­ze és fokozatosan végrehajtsa azokat az intézkedéseket, ame­lyekre a korábban ratifikált nemzetközi egyezményekben garanciát vállalt a kisebbségi és az emberi jogok terén. A liberá­lis civil szervezetek küldöttei próbáltak valamilyen konkrét feladatokat megszabni a kor­mánynak akciótervek formájá­ban, az állami tisztviselők vi­szont megelégedtek volna az­zal, ha a jelentést megállapítá­sok sora alkotja. Rudolf Chmel (Híd), a Radičová-kormány miniszterelnök-helyettese sze­rint egy általános keretet ha­gyottjóvá a kormány, melynek megvalósítása, illetve a gyakor­latba való átültetése az egyes minisztériumokra hárul. Ki­sebbségi miniszterelnök-he­lyettesi poszt nélkül pedig illu­zórikussá válik a dokumen­tumban foglaltak teljesítése. A stratégia elkészítését fel­ügyelő Miroslav Lajčák szerint az anyag elfogadása nem vál­toztat az eddigi jogálláson. A külügyminiszter úgy véli, a do­kumentum előkészítése rámu­tatott, a szlovák társadalom még nem áll készen arra, hogy az emberi jogokról vitázzon, a társadalomból hiányzik a tole­rancia. „A legnagyobb tanulság az, hogy az emberi jogokkal kapcsolatos nemzetközi do­kumentumokat Szlovákia is el­fogadta, de a benne foglaltakat csak minimális mértékben ülte­ti át a gyakorlatba” - vallotta be Lajčák. A Szlovákiai Püspöki Konfe­rencia sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy egyetlen észrevé­telüket sem dolgozták be a do­kumentumba, ezért azt hiá­nyosnak tartják. Anton Chromík, a Szövetség a Csalá­dért ernyőszervezet tagja sze­rint több mint száz szervezet tiltakozott a dokumentum ki­dolgozása ellene. Szerették volna, ha belekerül például a vallásszabadsághoz való jog, a szülők jogai, az élet védelmére és a lelkiismereti szabadságra vonatkozó jog. A szervezet azzal sem ért egyet, hogy a stratégia egyen­lő jogokat sürget az élettársi viszonyban élőknek. Úgy vé­lik, a regisztrált partneri kap­csolat magával vonja az egynemű párkapcsolatban élők örökbefogadásának lehe­tőségét, ezt szerintük több nemzetközi példa is alátá­masztja. Szerintük elfogadha­tatlan, hogy egy általános emberi jogi stratégia nagy ré­sze csak a melegekkel foglal­kozik, míg más társadalmi csoportokról alig van benne szó. Petíciót indítottak a stra­tégia elfogadása ellen, melyet egy nap alatt több mint 12 ez­ren írtak alá. A Szövetség a Családért azt kéri a kormány­tól, hogy a tegnap jóváha­gyott dokumentum helyett a család védelmében dolgozzon ki stratégiát, (ie, TASR, SITA) A fancia rendőrség feltehetően szlovák segítséget kért a terroristák fegyvereinek azonosításához Szlovák fegyverekkel gyilkoltak Párizsban? ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Szlovákiából származó fegyvereik is lehettek a párizsi terroristáknak, akik január elején meggyilkolták a Charlie Hebdo francia szatiri­kus hetilap újságíróit és egy kó­ser élelmiszerbolt vásárlóit. A francia rendőrség által lefoglalt fegyverek között olyanok is le­hettek, amelyeket Szlovákiá­ban hatástalanítottak, majd új­ra üzembe helyeztek. A Nový čas szerint a francia rendőrség együttműködést kért a szlovák rendőröktől hét gép­fegyver azonosításával kapcso­latban. A kóser üzletben túszo­kat ejtő Amedy Coulibaly, akit a rendőrség a túszmentő akció során megölt, egy videóban a Kalasnyikov-géppisztoly ná­lunk is használt változatával, az úgynevezett Sa vz. 58-cal pózol. A lapnak ezt a hírt megerősítet­ték francia újságírók is. A fran­cia rendőrség hét fegyver azo­nosítását kérte a szlovák rend­őrségtől. Ezeket olyan szlováki­ai boltokban vásárolhatták, amelyek hatástalanított fegyve­reket árulnak, innen Belgium­ba, majd a terroristákhoz kerül­tek. A francia rendőrök szerint a Szlovákiában hatástalanított fegyverek könynyen visszaala­kíthatok éles fegyverré. A lap információit a szlovák rendőrség nem akarta sem megerősíteni, sem cáfolni, a belügyminisztérium csak any- nyit közölt, hogy a szlovák rendőrség több terrorista cse­lekményekkel összefüggő ügy­ben működik együtt külföldi partnereivel. Néhány ilyen fegyvereket értékesítő bolt tu­lajdonosa ugyanakkor megerő­sítette, hogy valóban jártak ná­luk rendőrök. A lap információi szerint ilyen fegyvereket nemcsak a terroristák keresik, hanem a maffiózók is. Ezekhez ugyanis nagyon könnyű hozzájutni, nem kell hozzá semmilyen engedély, csak azt kell igazol­ni, hogy a vásárló 18 évnél idősebb. Az így vásárolt fegy­vereket be sem kell jelenteni a rendőrségen. A hatástalaní­tott fegyverek ugyan csak vaktöltények kilövésére al­kalmasak, de néhány óra munkával helyreállíthatóak, újra alkalmassá tehetőek éles töltény kilövésére is. (lpj) A gazdasági minisztert több mint egy évtizeddel ezelőtti zűrös ügye miatt menesztenék Fico: az ellenzék zaklatja Pavol Pavlist ÖSSZEFOGLALÓ Pozsony. Ellenzéki képvise­lők kezdeményezésére Pavol Pavlis gazdasági miniszter visszahívásáról tárgyalt tegnap a parlament. Már a tanácsko­zás előtt egyértelmű volt, mi­nimális az esélye annak, hogy a miniszter távozik. Pavol Pavlis visszahívásának okai 2002-be, a magánosítás idejére nyúlnak vissza. Egy, a tárcavezetőhöz köthető cég is szerette volna megvásárolni a Szlovák Hajózási és Kikötővál­lalatot. A Nemzeti Vagyonalap (FNM) kizárta a vállalatot a privatizációból, amit 2011-ben a Legfelsőbb Bíróság törvényel­lenesnek minősített. A vállalat pert indított az állam ellen, kö­zel 60 millió euró kártérítést követel. Pavol Pavlis a cégnek 665 ezer koronát (22 ezer eu­ró) adott kölcsön a perköltsé­gekre. A tárcavezető a köl­csönnel kapcsolatban többször is ellentmondásba keveredett. Először azt állította, a pénz az időközben eladott vállalat új tulajdonosától származik, ké­sőbb viszont azt mondta, köny­velési hiba történt. Robert Fico 2002-ben a Nemzeti Vagyon­alap felügyelő bizottságába je­lölte Pavlist, ekkor a cég már perben állt az állammal. Míg az ellenzék szerint az összeférhetetlenség iskolapél­dájáról van szó, addig a tárca­vezető maximálisan élvezi a kormány és a smeres képvise­lők bizalmát. Pavlis azt állítja, az FNM felügyelőbizottságá­nak tagjaként nem tudta befo­lyásolni a vállalat ügyét. Nevet­ségesnek minősítette, hogy több mint tízéves ügy miatt akaiják visszahívni. Robert Fi­co zaklatásnak nevezete az el­lenzék kezdeményezését, a kormányfő nem lát okot a tár­cavezető visszahívására. And­rej Kolesík (Smer) képviselő szerint, az ellenzék nem gon­dolta komolyan a gazdasági miniszter visszahívását, mert a menesztését kezdeményezők közül többen nem voltak jelen a tanácskozás kezdetén. Ľubomír Gaiko (Sas) úgy fo­galmazott, Pavlis az adófizetők pénzén próbálta és a mai napig próbálja megkárosítani őket. Ha ugyanis az állam elveszíti a pert, akkor a kártérítés össze­gét az adófizetők térítik meg. Galko hozzátette, a kormányfő azért nem lép Pavlis ügyében, mert nem a Smer, hanem vala­ki más jelöltje. A Híd szerint, ha Robert Fico nem teszi lehetővé Pavol Pavlis visszahívását, meg kell magya­ráznia, miért nem képes meg­büntetni saját emberei közül azokat, akik törvényt sértenek. Pavlis esete nagyon rossz jelzés mindazok felé, akik a korrup­ció ellenes harcot komolyan gondolják. A vita lapzártánk­kor még javában zajlott. (TASR, ie)

Next

/
Thumbnails
Contents