Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)
2015-02-18 / 40. szám, szerda
2 Közélet ÚJ SZÓ 2015. FEBRUÁR 18. www.ujszo.com A 91 éves Štrougal 10 évet kaphatna Börtönt kérnek a volt kormányfőre Fontos, hogy milyen indoklással nyújtják be a beadványt az emberjogi bírósághoz Öngól lehet Strasbourgba vinni Tamás Ilona ügyét Az Alkotmánybíróság szeptemberben elutasította a képviselők beadványát. Elegendő indok lesz ez? (TASR-fotó) ÖSSZEFOGLALÓ “ Prága. A bársonyos forradalom után egyetlen volt kommunista kormányfőt és minisztert sem ültettek börtönbe a hatóságok, a Mladá fronta Dnes című cseh lap információi szerint most megtörhet a jég. Ľubomír Štrougal egykori csehszlovák miniszterelnököt (1970-88) könnyen lehet, hogy bíróság elé állítják. Az ok: Štrougal még belügyminiszterként (1961-65) nem tartotta be az akkori normákat, ami miatt közel 100 ember vesztette életét a csehszlovák-osztrák, valamint a csehszlovák-NSZK határon menekülés közben. A kommunizmus vétkeit kutató cseh intézet kutatása alapján a határon lévő szögesdrótban folyó áram feszültsége sokkal nagyobb volt, mint amit az akkori csehszlovák normák megengedtek. Štrougal egyedül arra hivatkozhatna, hogy 1965-ben, az ő minisztersége idején kapcsolták ki az áramot a határon, ám történészek szerint ezt nem emberiességből tette, hanem azért, mert túl költséges - és kevéssé hatékony - volt ez a típusú „védekezés”. Ha az idén 91 éves Štrougalt sikerül megvádolni, 10 éves börtönbüntetésre számíthatna. Csehszlovákia nyugati határain 1948-1989 között 246-an haltak meg menekülés közben, 91-et a magasfeszültség csapott agyon. (MSz) Pozsony. A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bíróságán folytatódik a 103 éves, szlovák állampolgárságától akarata ellenére megfosztott rimaszombati Tamás Ilona ügye. Kérdéses ugyanakkor, hogy van-e esély a győzelemre. ÖSSZEFOGLALÓ A beadvány legfőbb jogi érve: azzal, hogy nem döntött az Alkotmánybíróság, Szlovákia megszegte azt az Európai Emberi Jogi Egyezményben foglalt szabályt, amely szerint bármilyen jog megvonása esetén jogorvoslati lehetőséget kell biztosítani az ügyfélnek. A beadványt Lomnici Zoltán, a magyarországi Emberi Méltóság Tanácsának (EMT) elnöke készítette el. Rossz indokkal csengetnek Fiala-Butora János, a Kerékasztal szakértője szerint az indoklás problematikus, Tamás Ilona ugyanis nem volt „ügyfél” az AB előtti eljárásban. „Azt 30 parlamenti képviselő indította, az »ügyfelek« ők voltak. Tudtommal a néni semmilyen módon nem lépett be ebbe az eljárásba, úgyhogy jogilag semmi köze hozzá - nyilván érdekelt az eredményében, de ez más kérdés. Úgyhogy ő ezzel semmiképp sem tud Strasbourghoz fordulni, csak akkor, ha ő külön indít eljárást, amiben az AB nem dönt vagy rosszul dönt” - fejtette ki a szakértő, aki emberi jogokra szakosodott jogászként több ügyben sikerrel járt el nemzetközi fórumok előtt. Fiala-Butora János szerint az sem igaz, hogy „minden jog elvonása esetén jogorvoslati lehetőséget kell biztosítani” - ez a lehetőség csak és kifejezetten az emberi jogi egyezmény által védett emberi jogokra vonatkozik. „Ami tág kategória, de az állampolgárság, mint tudjuk, és mint Fehér Istvánék ügyéből bebizonyosodott, nem az egyezmény által védett emberijog” - tette hozzá a jogász, aki szerint akkor járhatnának sikerrel, ha egy az állampolgárság elvétele miatt más jogsérelem érné az alperest (egészségügyi ellátás, nyugdíj, tartózkodásijog), s ebben az ügyben nem döntene a hazai bíróság az AB-ra hivatkozva. A 103 éves rimaszombati hölgy ügyében szintén eljáró Gál Gábor hidas képviselő szerint lényeges változás az is, hogy év elején egy belügyminiszteri rendelet következtében visszaszerezhető az állam- polgárság - igaz, nem mindenki számára. Csak azok kapják vissza, akiknek állandó lakhelyük van az adott országban. Kaliňák nem oszt, nem szoroz Fiala-Butora János szerint ebben az ügyben nem tudnak hivatkozni Robert Kaliňák rendeletére, mert Tamás Ilona jogsérelmének semmi köze ehhez. .Ahhoz először kérelmeznie kellene újra a szlovák állam- polgárságot, a belügyi szerveknek el kellene utasítaniuk őt a rendelet alapján, és ezt bíróság előtt meg kellene támadnia. így jönne képbe a rendelet” - tette hozzá a szakértő. Az ügyben a beadvány beterjesztői soron kívüli elbírálást kértek a néni korára hivatkozva. Ha ennek eleget tesz a bíróság, hónapok vagy akár hetek múlva is dönthet. „Egyébként 4-5 évig tartana érdemi vizsgálat esetén, és legalább két év érdemi vizsgálat nélküli elutasítás esetében” - tette hozzá Fiala-Butora János. Abban az esetben, ha az eljárás közben a panaszos elhalálozik, egy közeli rokona (például az unokája) folytathatja a nevében az eljárást. „Nem biztos, hogy ezt automatikusan megengedné a bíróság, de valószínű, ha sikerre esélyesnek gondolnák az ügyet” - fejtette ki Harvard Egyetem doktorandusza. Visszafelé sülhet el ,A szlovák ellentörvény nacionalista logikájú jogkorlátozó intézkedés, ami ellen igenis helyes fellépni. A problémám az, hogy Lomniciék ezt olyan módon teszik, aminek garantált kudarc a vége - ezt pedig károsnak tartom” - véli Fiala- Butora János. Szerinte ugyanis ezzel nem oldják meg a problémát, sőt, éppen a szlovák kormánynak szolgáltatnak ellenérveket, ha a strasbourgi bíróság kijelenti, hogy nem korlátoz emberi jogokat a szlovák ellentörvény. „Másrészt pedig rombolják az emberek jogtudatát és a nemzetközi szervezetekbe vetett bizalmát, azt a látszatot keltve, mintha magyarellenes összeesküvés vagy politikai alku miatt nem lehetett volna sikeres a beadványuk, egybemosva politikai - Európai Parlament - és jogi - strasbourgi bíróság - szerveket” - tette hozzá a jogász. (MSz) RÖVIDEN Ma tárgyalnak Pavlisról Pozsony. Ma déltől tárgyal a parlament Pavol Pavlis (Smer) gazdasági miniszter visszahívásáról. A tárcavezető leváltását az OĽaNO, a KDH, az SaS és a NOVA képviselői kezdeményezték. Úgy vélik, Pavlis a Nemzeti Vagyonalap felügyelő bizottságának tagjaként összeférhetetlenségbe került, mert egy olyan cégben is érdekelt, amely pert indított az állam ellen. A miniszter 600 ezer eurót adott kölcsön a cégnek a perköltségekre. Ha az állam elveszíti a pert, a kártérítés összegét az adófizetők térítik meg. (TASR, ie) ítélet a Transpetrol-ügyben Pozsony. Csalás vádjában bűnösnek találta a bazini Speciális Bíróság Ignác I. és Ján H. jogászokat, akik azt a látszatot keltették, hogy az állami Transpetrol vállalat vezetői. Ignác I. az igazgató tanács elnökének, Ján H. pedig a tanács tagjának adta ki magát. Az előbbit tizenegy, az utóbbit pedig öt év letöltendő fegyházbüntetésre ítélte a bíróság. A két férfi több mint 13 millió euró nem létező tartozást ismert el két cseh vállalatnak. E miatt zárolták a Transpetrol számláit, három per indult az ügyben, ebből kettőt már megnyert a vállalat, a harmadikban a cseh Legfelsőbb Bíróság döntésére várnak. (TASR, ie) A munkahelyi zaklatásnak számos formája van, leggyakrabban az iskolaigazgatók vagy a fenntartók élnek vissza pozíciójukkal „Félelemgyűjtőbe” küldhetik a tanárok a panaszaikat Sokszor a tanároknak is van mitől tartaniuk (Képarchívum' ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Pszichikai terror, megfélemlítés, zaklatás vagyis a mobbing és a bossing fogalmakat a pedagógus társadalom mintegy ötödé rendszeresen saját bőrén is megtapasztalja. A Szlovák Pedagóguskamara a Félelemgyűjtő (Zber strachu) névre keresztelt projektjén keresztül szeretné feltérképezni, milyen formában esnek áldozatául a pedagógusok a munkahelyi mobbingnak, a bossing- nak és a zaklatásnak. Egy 2010-es felmérés alapján a 139 megkérdezett pedagógus fele rendszeresen ki van téve a munkahelyi zaklatás valamilyen formájának. Harminckilenc százalékuk vélte úgy, hogy az iskolákban a mindennapok részét képezi a megfélemlítés. A felmérés szerint az óvodákban 19, a középiskolákban 18, az alapiskola alsó tagozatán négy, a felső tagozaton pedig a pedagógusok kilenc százaléka van kitéve a mobbing és a bossing valamilyen formájának. A mobbing, a bossing és a zaklatás A mobbing kifejezés alatt munkahelyi pszichikai terrort értünk, melynek gyakran része a nem etikus kommunikáció, melyet egy vagy több személy gyakorol egy másik kollégával szemben. A bossing szó megfélemlítést, a beosztott megalázását jelenti, az ilyen típusú bántalmazásnak lelki, erkölcsi, szociális és fizikai hatásai is lehetnek. A zaklatás szintén a mobbing jegyeit hordja magán, viszont négyszemközt történik. A munkahelyi zaklatásnak számos formája van. Leggyakrabban az iskolaigazgatók vagy a fenntartók élnek vissza pozíciójukkal. Ide soroljuk a túlórákkal való visszaélést, és azt is, ha a kötelező óraszámok mellett az iskola vezetése egyéb feladatokat kényszerít a pedagógusokra. Nem ritka az sem, hogy alapkövetelmény a pedagógusok folyamatos továbbképzése, viszont az ezért járó magasabb fizetést már nem kapják meg. Ha ez érintettek tiltakoznak a bánásmód ellen, elbocsátással fenyegetik őket. Nem egyértelműek a vonatkozó jogszabályok sem, ezért a fenntartók és az igazgatók gyakran önkényesen értelmezik őket. Egyre több visszaélésre derül fény Egy kassai tanárt azért bocsátottak el, mert rámutatott az iskola nem gazdaságos működtetésére. Az oroszvári alapiskola testneveléstanára azt követően veszítette el munkáját, miután felhívta a figyelmet arra, hogy az iskola felújítására vonatkozó szerződésben egy olyan bank szerepelt, amely akkor még nem létezett. Jókai Tibor, a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke úgy fogalmazott, eddig sem a pedagógusok, sem pedig az iskolaigazgatók nem fordultak ilyen problémával az SZMPSZ-hez. „Ez természetesen nem zárja ki, hogy a magyar iskolákban is előfordulnak ilyen esetek” - jegyezte meg Jókai Tibor. Vladimír Crmoman, a Szlovák Pedagóguskamara alelnöke azt mondta, több olyan esetről is tudnak, amikor a zaklatás már súrolta a fizikai erőszak határait. Ezért döntöttek úgy, hogy a Fair-play Szövetséggel közösen elindítanak egy olyan honlapot, amelyen összegyűjtik a pedagógusok tapasztalatait. Az adatokat szociológusok, pszichológusok és jogászok bevonásával összegzik, és továbbítják az oktatási szervezeteknek. Azok a pedagógusok, akik készek megosztani tapasztalataikat, megtehetik ezt a zberstrachu.sk oldalon, vagy a komorauci- telov@gmail.com címen. A kamara csak akkor hozza nyilvánosságra a hozzájuk eljutatott eseteket, ha az érintett hozzájárul. Azt remélik, a kampánynak köszönhetően javulnak a pedagógusok munka- körülményei. Szeretnék, ha kialakítanának egy, a pedagógusok érdekvédelmével foglalkozó ombudsmani hivatalt. Jogszabályba foglalnák a mobbing és a bossing tilalmát. Elvárják, hogy az oktatási tárca a vonatkozó jogszabályok módosításakor ezeket a problémákat is orvosolja, (ie)
