Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)
2015-02-16 / 38. szám, hétfő
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. FEBRUÁR 16. Kultúra 13 Különleges színházi esttel ünnepli fennállásának ötvenedik évfordulóját a Činoherní klub A színházi élet Mekkája A rendező titokban forgatott egy autóban Iráni film kapta az Arany Medvét Jin Menzel a Činoherní klub egyik legsikeresebb előadásában, a Nőtlen urak panziójában (Képarchívum) Vehetjük akár a hetvenes, akár a nyolcvanas éveket: a magyar nézőknél oda- adóbb kelet-európai hívei aligha voltak Prága akkori színházi életének. SZABÓ G. LÁSZLÓ Prága színházi életét azonban sokak számára csakis és kizárólag a Činoherní klub jelentette. A cseh kultúra magyar barátainak is ez volt a zarándokhelye. Nem a Semafor és nem is a Divadlo na zábradlí, hanem a Činoherní klub, ahol a hatvanas évek gyorsan híressé cseh filmiskolájának két vezéralakja, Jirí Menzel és Evald Schorm rendezett, és olyan színészek játszottak, akiket Eu- rópa-szerte ismertek és szerettek: Jan Káčer és Petr Čepek (A méhek völgye), Vladimír Pucholt (Egy szöszi szerelmei), Rudolf Hrušínský (Szeszélyes nyár), Josef Somr (Szigorúan ellenőrzött vonatok), František Husák (Bűntény a mulatóban), Jirí Kodét (Játék az almáért), Oldrich Vízner (Sörgyári capriccio), Pavel Landovský, aki innen szerződött át a bécsi Burgtheaterbe, Josef Abrhám és Libuše Šafránková, Menzel szeretett színészházaspárja, de még sokan mások, akik tehetségük legjavával szolgálták az itteni közönséget. A Činoherní klub ma is az egyik legjelesebb színháza Prágának. Ma is - immár 50 éve! Társulata, repertoárja természetesen folyamatosan változik, előadásainak színvonala azonban továbbra is a régi. Csak más időket élünk, és más darabokhoz nyúlnak a rendezők, mint egykor, a prágai tavasz és a bársonyos forradalom közti időszakban. Rögtön azután, hogy 1965-ben megnyílt a színház, három alapító tagja, Ladislav Smoček drámaíró és rendező, Jaroslav Vostrý dramaturg (a társulat első művészeti vezetője) és Jan Káčer színész átlépve a cseh színházi tradíciókat, vállaltan olyan repertoárt dolgoztak ki, amely a nívós szórakoztatásra adott lehetőséget, s ami nem kevésbé fontos: mindenféle kötelező koncepcióktól, politikai irányvállalástól eltekintve. Az orosz klasszikusok (Gogol: Revizor, Dosztojevszkij: Bűn és bűnhődés) mellett műsorra került Voltaire Candide-ja, Harold Pinter Születésnapja, sőt Machiavelli híres Mandragorája is. Ez utóbbit Jirí Menzel vitte színre, aki a következőképpen emlékezik azokra az időkre: „Még rajtam volt a katonai egyenruha, amikor elkezdtük a próbákat. Két rövidfilmet rendeztem csupán ezt megelőzően. Meg is lepett Jaroslav Vostrý meghívása, de szerettem a színházat, és ott voltak a színész barátaim, Čepek, Husák, Abrhám, szerintem ők beszélték rá, hogy kérjen fel rendezni rögtön az indulás évében. Mivel Smoček és Káčer is elkezdték a munkát, nekem azokkal a színészekkel kellett létrehoznom valamit, akik egyikükkel sem próbáltak. Olyan darabot kellett tehát találnom, amelyben mindenkinek szerepet adhattam. Öt férfiben és három nőben kellett gondolkodnom, tehát bármilyen mű került is a kezembe, ha több vagy kevesebb színészt igényelt a darab, le kellett mondanom róla. így jutottam el a Mandragorához, ami mindenkinek megtetszett, s azóta is azt mondom: színészekre kell darabot keresni, és nem ideológiai vagy dramaturgiai tervet teljesíteni. Az előadás olyan jól sikerült, hogy kilenc évig volt műsoron, és még tovább is játszottuk volna, ha a Husák-éra által odatolt igazgató ki nem dobja a rendszerellenes nézeteiről híres Jirí Hrzánt, aki remek színész volt. Volt is rajtam később egy erős nyomás, hogy állítsak be a helyére valaki mást, s akkor megint évekig futhat majd az előadás, de én erre nem voltam hajlandó. Jirí Hrzán pótolhatatlan volt számomra.” A hetvenes évek legelején a társulat több tagja a nem foglalkoztatható művészek listájára került, ami a színház működésében rengeteg gondot okozott. Csaknem tíz évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy Jin' Danék, a Činoherní klub új művészeti vezetője vissza tudja terelni a színházat régi kerékvágásába. Ismét nagyszerű előadások születtek (Hosszú út az éjszakába, Mesél a bécsi erdő, Gyengéd barbár, Ivanov, Ugyanaz hátulról), Ivó Krobot a három Rudolf Hrušínskýval (nagyapa, apa, unoka) Bohumil Hrabal Őfelsége pincére voltam című művét vitte színre, Jin Menzel pedig a Három várandóst, amelynek politikai pikantériája az volt, hogy bár szerzőként is ő szerepelt a színlapon, a vígjátékot azonban a betiltott Jaroslav Vostrý írta. Budapesten később a József Attila Színház is bemutatta, amikor a Činoherní klub már külföldi meghívásoknak tett eleget. Finnországba, Angliába, Spanyolországba, Kanadába, Franciaországba, Jugoszláviába, Magyarországra, a Szovjetunióba utazott a társulat. Jin Menzel, Jaroslav Vostrý és Vladimír Strnisko után 1999-ben a színház irányítását Vladimír Procházka vette át, aki tehetséges fiatal rendezők előtt nyitott ajtót. A kortárs külföldi szerzők között feltűnt egy magyar drámaíró, Egressy Zoltán is, aki a Portugállal lett népszerű a Činoherní klub nézői körében. 2008-ban a rangos Alfred Radok Alapítvány Az év színháza címmel jutalmazta a társulatot, abban az évben, amikor Milan Kundera F...ság című, sokáig elhallgatott darabját is műsorra tűzték. Nehéz lenne megállapítani, mára veszített-e egykori fényéből és rangjából a színház, s ha igen, mennyit, hiszen más időket élünk, más lett a műsorpolitikája és más a társulata is. Az előadások színvonala azonban ma sem ingadozik, s még az is lehet, hogy eljön az idő, amikor újrajátszani fogják Václav Havel legendás Audienciáját. Egy biztos: a Činoherní klub fennállásának 50. évfordulóját ünnepli ezekben a napokban. A jubileum alkalmából az Orloj melletti régi városháza épületében gazdag fotókiállítás várja az érdeklődőket, a színház pedig január 27-én Ladislav Smoček Piknik című darabját kínálja, azt a darabot, amellyel pontosan fél évszázaddal ezelőtt szélesre tárta kapuját. KIKÜLDÖTT MUNKATÁRSUNKTÓL Berlin. Jafar Panahi Taxi című filmje kapta a Berlinale fődíját az év első fontosabb filmfesztiválján. A legjobb rendezésért járó díjat megosztva Radu Jude és Malgorzata Szu- mowska vehette át a hétvégén. Nem okozott nagy meglepetést, hogy a Darren Aronofsky vezette nemzetközi zsűri a Taxinak ítélte oda az Arany Medvét, a filmkritikusok nemzetközi szövetsége, a FIPRESCI is Jafar Panahi munkáját tartotta a legjobbnak. A rendezőnek az iráni kormány megtiltotta a filmkészítést, és az országot sem hagyhatta el, így a filmben is szereplő unokahúga vette át a szobrot. A titokban forgatott Taxi egyetlen autóban játszódik, melyet a rendező vezet; különleges metamozi ez az alkotás szabadságáról egy elnyomó rendszerben. A zsűri különdíját egy merész chüei alkotás, az El Club kapta, amely a katolikus egyház és a pedofília kapcsolatát vizsgálja. A legjobb színészi teljesítményért a 45 Years című film házaspáiját, Charlotte Ramplingot és Tom Courtenayt díjazták. A díjak közül csak a rendezésért járó Ezüst Medve sorsa lehet vitatott, mivel mind a lengyel Malgorzata Szu- mowska, mind a román Radu Jude filmjéről (az a Body és az Aferim!) megoszlottak a vélemények. A filmkészítésben új perspektívák bemutatásért járó Alfred Bauer-különdíjat a sokak által méltatott latin-amerikai Ixcanul kapta. A zsűri több különleges alkotói teljesítmény is kiemelt; díjazta például a kétórás, vágás nélkül forgatott Victoria című német film norvég operatőrét, Sturla Brandth Grovlen, valamint Evgeniy Pri- vint és Sergey Mikhalchukot az Under Electric Clouds fényképezésért. Bár általános vélekedés szerint az idei berlini filmfesztivál kevesebb izgalmat tartogatott, mint a korábbi években, azt mindenképp érdemes kiemelni, hogy feltételezhetően megdől az eddigi nézőcsúcs: alig volt olyan vetítés, amelyen ne tolongtak volna a nemzetközi filmtermésre kíváncsi nézők. (bartald) Jafar Panahinak az iráni kormány megtiltotta a filmkészítést, és az országot sem hagyhatta el, így unokahúga vette át az Arany Medvét Darren Aronofsky zsűrielnöktől. (Fotó: TASR) KULTURMIX Irodalmi est. Az Irodalmi Szemle februárban kortárs költőket hívott segítségül az egy éve elhunyt jelentős magyar költő és író, Borbély Szilárd szellemének megidézéséhez. Egyikük, a kortárs magyar irodalom nyughatatlan, érzékeny és sokoldalú képviselője, Ku- korelly Endre a február 18-i lapszámbemutató vendége lesz. A tervek szerint szó esik a Borbély Szilárdra való emlékezés lehetőségeiről, az összegyűjtött versekről, illetve Kukorelly Endre Országházi divatok című, tavaly napvilágot látott kötetéről is, amelyben a volt ország- gyűlési képviselő parlamenti tapasztalatairól számol be. Az est házigazdái Szalay Zoltán író, az Irodalmi Szemle főszerkesztője és Száz Pál szerkesztő. Helyszín a Pozsonyi Magyar Intézet. Irodaimé Szemle lapszámbemutató, február 18., 18.30, Pozsonyi Magyar Intézet. Fesztivál. Júius 11-én a tren- cséni Pohoda fesztiválon lép fel Björk, korunk egyik legelismertebb szerző-előadója. Ajellegze- tes, hipnodikus hangjáról azonnal felismerhető izlandi énekesnő legújabb, Vulnicura című albumának turnéja során látogat Szlovákiába. Á Vulnicura az idei év egyik legjobban várt, egyben legváratlanabb módon megjelent albuma. Az anyag a hivatalos megjelenés előtt másfél hónappal kiszivárgott az interneten, ezért Björk és kiadója úgy döntöttek, elektronikus formában hivatalosan is hozzáférhetővé teszik az albumot. A hagyományos CD-verzió megjelenésének dátuma nem változott: március 16-án kerül a lemezboltokba. A kritikusok által egekbe emelt Vulnicura Björk zátonyra futott párkapcsolatá- nakzenés dokumentálása. Björk-koncert, Trencsén, Pohoda fesztiváljúlius 11. Könyv. A rajztanárok rajzolni tanulnak, a hegedűművészek hegedülni, a színészhallgatók színészkednek, és ez így van rendjén. Az irodalom is művészet, azonban itt az intézmények elfelejtették az alkotva tanítást. Vissza kell vinnünk az iskolába az írásoktatást, különben lehúzhatjuk a rolót. Ezt állítja Horváth Viktor, aki szerint a magyartanárokat nem képezték ki írásra, írástanításra végképp nem, és az egész terület a szent megközelíthetetlenség ködébe rejti magát. A vers ellenforradalma című kötet verset írni tanít, illetve tanítani tanít. Egymásra épülő feladatokkal újítja fel a hagyományt, és javaslatot tesz egy élhető tantervre: az HORVÁTH VIKTOR VEfe ÍRADALMÁ a versírás és versfordítás tanulása és tanítása alkotáselvű irodalomoktatás programjának kidolgozására. Horváth Viktor: A vers ellenforradalma - A versírás és versfordítás tanulása és tanítása, Magvető Kiadó, 2014. 144 oldal.
