Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)

2015-02-03 / 27. szám, kedd

Kultúra-hirdetés 13 www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. FEBRUÁR 3. Écsi Gyöngyi a reneszánszot idéző meseszép bábokkal (A szerző felvétele) Szőlő Kálmán győzelme a tabletek, a házimozik, a 3D-s filmek korában Mégis van varázslat Akkor működik igazán jól egy színházi előadás, ha a néző fel sem fogja, mennyi idő telt el a kez­dés és a szereplők meg­hajlása közt, ha végigiz­gulja az egészet, druk­kolva a főhősöknek, örülve a szépnek, a jó­nak. Az ilyen élmény rit­kaságszámba megy. Ajándék. Ahogy ajándék Écsi Gyöngyi és Kováts Marcell Szőlő Kálmán című meseelőadása is. SZÁSZl ZOLTÁN Rimaszombatban a produk­ciót kétszáznál is több, egészen apró gyerek izgulta, játszotta végig, s közben észre sem vették az időt, mert megtörtént a va­rázslat. A népes közönséget és a meseelőadást most recenzeálót is magával ragadta az előadás ereje, tisztasága, az egyedi képi és zenei világ, a szépséges bá­bok, a csodás énekhang és a mesteri zene, a színészi játék gondos megkomponáltsága, a kiváló dramaturgia, a követke­zetes figyelés a nézőre, a gyere­kek bevonása a játékba. Csupa szuperlatívusz, s nem is lehet mást használni ennél az elő­adásnál. Mégis, mi a titka? Ezen töprengtem, hiszen a tabletek, a házimozik, a háromdimenziós filmek, az űrtechnológiához közelítő mobiltelefonok korá­ban - s ilyen készülékekkel fel­szerelkezett ma már a tíz év kö­rüli gyerekek nagyobb része - egyre nehezebb látványban, élményben túlszárnyalni ezeket a kütyüket. Ha sikerül, akkor vi­szont mi a titok? Talán nincs is titok. Vagyis ha van, akkor a gondos munka, az odafigyelés, a kellő vagy azon is túli energiaráfordítás lehet az. A Szőlő Kálmán című darab iga­zi ősforrásokból merített mese­kompozíció. A néhai Busa Vik­tor gömöri, rimaszécsi cigány mesemondó B. Kovács István ál­tal az utolsó pillanatban rögzí­tett és megmentett hősmese- kincsének egyik legszebb da­rabját, a Szőlőszült Kálmán című mese elemeit ötvözte Écsi Gyöngyi a Duna Isten keresztfia című csallóközi mese legszebb elemeivel, s ebből igazi színpadi csoda született. Amiben a ter­mészetes anyagokból készített díszletek (vászon, szőlőprés, ágak), a régi idők használati tárgyaiból átalakított kellékek (ortó kapa, lopótök, kékfestő vászon) és a mesterien meg­formált, reneszánsz kort idéző bábok (Mézes Árpád munkája), valamint a tucatnyi hangszeren megszólaltatott autentikus népzene (Kováts Marcell elő­adóművészt dicsérve) lenyűgö­ző harmóniát alkot Écsi Gyön­gyi vásári színjátékos előadás­módjával és sokak által ismert, léleküdítő énekhangjával. így születik a színpadon olyan re­mek, amely győzedelmeskedik az elektronikus kütyükfelett. A Szőlő Kálmán bemutatóját bő másfél éves próbafolyamat, díszletkészítés, kellékkeresés előzte meg. Tehát munka! Va­lódi térben, reális időben elvég­zett munka. Talán ez a titok. Meg a tisztaság. Az alkotói, em­beri tisztaság. Hogy a jónak győzedelmeskednie kell, s hogy a rossz elnyeri méltó bünteté­sét. Azok a gyerekek, akik Szőlő Kálmánként vagy annak szép­séges párjaként néhány percre szereplővé váltak, bizonyára sokáig élményként őrzik ma­gukban ezt a játékot. Az igazi, önfeledt, időtlen játékot, amire csak kevesen képesek. Écsi Gyöngyi és Kováts Marcell e ke­vesek közé tartozik. Elhunyt Bitskey Tibor, a nemzet színésze Elment a filmre alkalma­zott Jókai-regények legendás figurája; a mozgóképen meg­jelenített magyar romantika nagy alakja. Életének 86. évében elhunyt Bitskey Tibor Kossuth-díjas, kétszeres Já­szai Mari-díjas színművész, a nemzet színésze. A nemzeti és az egyéni szabadságért és felemelkedé­sért vívott harc történelmi hőseinek megformálójaként ismertük meg. Úgy viselte a katonai egyenruhát, s olyan lefegyverzően elegáns volt bármiféle mundérban, hogy a 60-70-es évek nagy amorózó- jává vált. Vonzó megjelenése, tiszteletet parancsoló orgá­numa szinte azonosította őt a szilárd erkölcsű, kemény kiál­lású (történelmi) hősökkel. Ilyen figura bőrében-egyen- ruhájában robbant be a köz­tudatba; első nagy, átütő filmszerepében, Bán Frigyes 1953-ban forgatott filmjé­ben, a Rákóczi hadnagyában, amelynek címszerepében Bornemissza János kuruc hadnagyot alakította, még fő­iskolásként. E szerep orszá­gos hírű színésszé tette. Előtte azonban már a szín­padot is meghódította. Szin­tén főiskolásként került a Víg­színházhoz (akkor - 1951-től 60-ig - a Magyar Néphadsereg Színház ának hívták). IttTrisz- tán szerepében alapozta meg az elismertségét. Átütő erejű, nagy szerepek egész sorát ját­Bitskey Tibor (1929-2015) szotta el színpadon: előbb a Vígben, később a Nemzetiben, majd újra a Vígszínházban, a 70-es évek közepétől a Tháliá- ban, legutóbb pedig a szolnoki Szigligeti Színházban. Fiata­lon magára ölthette a magyar drámairodalom emblemati- kus szerepeit: Ádámot, Cson­gort, Bánkot. Vígszínházi di­rektorának köszönhetően utolérték azok a hősszerepek is, amelyeket nemzedékek so­ra ismer, s a mai napig meg­megjelennek a képernyőn. A filmtörténeti kincset képviselő Várkonyi-féle Jókai-filmekről van szó, amelyeknek Bitskey Tibor elmaradhatatlan alakja volt a kor legnagyobb színész­egyéniségeinek társaságában. Játszott A kőszívű ember fiai­ban (1964), az Egy magyar nábobban (1966) és a Kárpá- thy Zoltánban (1966) is. Már a Jókai-korszakot megelőzően és utána is a legnagyobb ren­dezők foglalkoztatták. Korának katonahősét is je­lesül, példaadón formálta meg Máriássy Félix klassziku­sában, az Egy pikoló világos szerelmi történetében Ruttkai Éva oldalán. Játszott Fábri Zoltánnál, a Sarkadi Imre műve alapján forgatott, és a téeszesítés idejében játszódó Dúvadban, Bacsó Péternél a Banánhéjkeringőben, Szine- tár Miklós filmes képzeletbeli államában, Az erődben, Makk Károly Szerelem című drámá­jában - és hosszan folytathat­nánk a sort. Alakja nélkül sze­gényebbek lettek volna olyan örökzöld televíziós produkci­ók, mint az Egri csillagok (r.: Várkonyi Zoltán) vagy A feke­te város (r.: Zsurzs Éva). De a nagy sikerű ifjúsági filmben, a török időkben játszódó Rab ember fiaiban is maga mellé tudta állítani a nézőt. A legki­sebbek is élvezhették - és él­vezhetik még sokáig - össze­téveszthetetlen hangját: ő a Mesélője Dargay Attila nagy sikerű rajzfilmjének, a Vuk- nak. Bitskey Tibornak élete vé­géig megmaradt az az aurája, amivel egész életében, min­den szerepében, még a legki­sebben is magára vonta a fi­gyelmet, lefegyverezte nézőit és kollégáit. Ä nagy magyar filmremekben a legnagyob­bak közt lett halhatatlanná. Tallósi Béla Új elmélet a Shakespeare-szonettekhez írt ajánlás titkának megfejtésére Ki lehetett a rejtélyes W. H. úr? MTl-ÖSSZEFOGLALÓ London. Új elmélettel állt elő egy amerikai kutató, azt állítva, sikerült megfejtenie a William Shakespeare szonettjeihez írt kiadói ajánlás rejtélyét. Shakespeare Szonettek című versciklusát 1609-ben adták ki először, a kötetet bizonyos W. H. úrnak ajánlva, akinek kilété­ről azóta számos elmélet szüle­tett. A friss felvetés szerint W. H. úr nem egy korabeli angol nemes volt - ahogy azt sokan gondolják -, hanem a kötetet kiadó Thomas Thorpe nem sok­kal korábban elhunyt kollégája és barátja, ami magyarázatot adna az ajánlás furcsamód gyá­szos hangnemére. Geoffrey Caveney amerikai kutató szerint a monogram Wil­liam Holme-ra utal, aki jó vi­szonyban volt Thorpe-pal. Mindketten előkelő chesteri családból származtak, kiadói gyakornokok voltak az 1580-as évek Londonjában, és szoros kapcsolatban álltak a színhá­zakkal olyan kiemelkedő drá­maírók munkáinak megjelente­tése révén, mint Ben Jonson és George Chapman. A Szonettek dedikációjában Thorpe válasz­tékos stílusban mondott köszö­netét a versek „életre hívójá­nak”, W. H. úrnak. Caveney úgy véli, hogy az ajánlás a római sír­emlékeken szereplő feliratokat idézi, egyfajta tisztelgésként Holme emléke előtt. A szakem­ber kiderítette, hogy Holme 1607-ben, két évvel a Szonettek megjelenése előtt halt meg. Ca­veney úgy véli, hogy Thorpe néhai kollégája és barátja hol­mija közt találhatta meg a köl­temények kéziratait, ezért utalt Holme-ra az ajánlásban. (A szonettek valószínűleg „kalóz­kiadásában”, vagyis a költő tud­ta nélkül jelentek meg annak idején.) ľ! ^ ■ A\ « j JmgSm * miiui ni«*»“1/” KÖNYVBEMUTATÓ - meghívó TARJÁNYI PÉTER & D0SEK RITA E: FELEJTÉS jjŰNE * 2015. február 5. (csütörtök), 18:00 óra EURÓPA REST & BAR Béke utca 6259/2C, Dunaszerdahely Szervezők FIIT polgári társulás Dunaszerdahelyi Zsidó Hitközség Tarjányi Péter rendőrségi szakértő és szerző Több évtizedes nemzetbiztonsági, rendőrségi tapasztalatának köszönhetően rendszeresen megszólaltatják szakértőként a mértékadó médiumok. Az utóbbi években nem volt olyan a politika, a titkosszolgálatok és a rendfenntartó szervek összefonódását érintő botrány, amelyben ne kérdezték volna meg a véleményét az okokról, a háttérben lezajló játszmákról és a lehetséges kimenetelekről. MP150069

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents