Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)
2015-02-13 / 36. szám, péntek
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. FEBRUÁR 13. Közélet 3 Az uniós referendumot kivéve az összes eddigi népszavazáson az országos átlagnál alacsonyabb volt a részvétel a déli járásokban Miért nem népszavaztak a magyarok? Dercsikai (Dunaszerdahelyi járás) életkép a választás estéjén (Somogyi Tibor felvétele) A múlt szombati népszavazás egyik érdekes jelensége a magyar szavazók viselkedése volt: a déli járásokban nagyon alacsony volt a részvétel, a magyarlakta települések többségében 5-10 százaléknyian voksoltak. Miközben a kutatások szerint a magyaroknak ugyanaz a véleményük a feltett kérdésekről, mint a szlovák többségnek. ÖSSZEFOGLALÓ A cikk címébe nem szerencsés kérdő mondatot tenni, mivel azt sejteti, hogy a szerző sem tudja a választ. Ebben az esetben ez így is van: nemcsak a cikkíró, az általunk megszólaltatott szakértők is csak hipotéziseket tudnak felállítani. Ami egyébként nem meglepő, a pontos válaszhoz ugyanis mélyebb kutatásra lenne szükség. A népszavazás részvételi aránya országosan 21,4 százalék volt, a magyarok által jelentősebb arányban lakott településeken jórészt 5-15 százalék. Csokorba szedtük a jelenség lehetséges magyarázatait. Az alacsony részvételben feltehetően változó súllyal, de több ok is közrejátszott. Nem magyartéma Az egyik magyarázat, amely már a referendum előtt felmerült (a Focus ügynökség 35%-os országos részvétel mellet 27%-os magyar részvételt vetített előre) a magyar választók általános hozzáállása a választásokhoz. Martin Slosiarik, a Focus vezetője szerint a magyarok akkor mennek nagyobb arányban voksolni, ha saját képviseletükről dönthetnek, vagy ha a témának van valamilyen magyar vetülete. Ezúttal nem volt. „Elképzelhető, hogy ez is benne volt a pakliban, de nem hiszem, hogy ez játszhatta a főszerepet” - véli Lampl Zsuzsanna szociológus. Ha ez lett volna az egyik ok, ez azt jelentené, hogy a magyar választók az össztársadalmi kérdésekben nem kívánnak annyira megnyilvánulni. Kisebbség szavaz kisebbségről? A referendumtól való távol- maradást - attól függetlenül, hogy mit gondolnak a kérdések tartalmáról - a sajtóban és a szociális médiákban sokan azzal magyarázták, hogy nem tartják szerencsésnek, ha a többség szavaz egy kisebbségről. „Befolyásolhatta az embereket, hogy a kisebbségi kérdés össze volt mosva” - véli Lampl Zsuzsanna, aki szerint ez az érvelés tarthatta távol az emberek egy részét a szavazóurnáktól. Közte azokat is, akik megfelelőnek tartják a jelenlegi törvényes állapotot (aminek megerősítését kérte a referendum), ám erről nem kívántak egy népszavazáson véleményt mondani. Nem volt, aki mozgósított volna A népszavazás témáját nem volt, aki a magyarok között rendszeresen és „hivatásszerűen” propagálta volna. A témát a Szövetség a Családért (AZR) jelenítette meg a közbeszédben, a magyarok egy részének úgy tűnhetett, egy szlovák szervezet „szlovák akciójáról” van szó, őket külön nem szólította meg senki. Igaz, hogy voltak magyar óriásplakátok és szórólapok is, ám nem volt belőlük sok. Nem rezonált a magyarok között A referendum témája sokkal jelentősebben rezonált a szlovák médiában és a Facebook szlovák használói között, mint a magyaroknál. Ez részben összefügghet az előző ponttal is. Ráadásul a magyar választók jelentős része a magyar médiát is nézi - sőt, sokszor nagyobb arányban, mint a szlovákot -, ott pedig értelemszerűen a referendum nem volt téma. Ezt a hipotézist gyengíti némileg, hogy kutatások szerint a magyarok túlnyomó többsége figyeli a szlovák adók híreit is, tény viszont, hogy nem olyan arányban, mint a szlovák anyanyelvűek. „A homoszexualitás kérdésköre inkább a polgárosodott társadalmi rétegeket fogja meg. A magyarok sokkal nagyobb aránya él falvakban, mint városokban” - tette hozzá Gyurgyík László szociológus. Nem magyar műfaj Ha megnézzük az utóbbi negyedszázad választói viselkedését, azt látjuk, hogy az utóbbi évtizedben az országos átlaghoz mérten csökkent a magyarok szavazókedve. A referendumok pedig egyáltalán nem számítanak „magyar műfajnak”. Ennek egyik oka, hogy egy részüket a HZDS vagy a Smer kezdeményezte, ám 2010-ben is lényegesen alacsonyabb volt a részvétel a déli járásokban, pedig azt a népszavazást a Híd koalíciós partnere, az SaS akarta. A 2003-as, EU-referendumot kivéve az összes népszavazáson - beleértve a mostanit is - sokkal alacsonyabb volt a részvétel a magyar vidéken. Kevesebb a hívő A kampány során az egyházak is az igenre buzdítottak, pásztorlevél is íródott a témában. Az országos adatok alapján arra lehet következtetni, hogy a hitüket gyakorló keresztények (ezen belül elsősorban a katolikusok) nagyobb arányban mentek voksolni, mint az átlag. A magyarok között viszont alacsonyabb a vallásosság aránya, mint a szlovákiai átlag, így ez is hozzájárulhatott a kisebb részvételhez. (MSz) Részvétel a déli városokban Pozsony 16,3% Szene 16,9% Somorja 11,3% Galánta 11,4% Vágsellye 10,3% Dunaszerdahely 6,6% Nagymegyer 4,8% Guta 4,2% Komárom 7,9% Ógyalla 8,9% Léva 14,3% Párkány 8,5% Zselíz 7,9% Ipolyság 10,6% Fülek 5,5% Losonc 9,3% Rimaszombat 7,9% Tornaija 5,0% Szepsi 11,7% Kassa 17,5% Királyhelmec 5,8% Nagykapos 7,1% • Forrás: statisztikai hivatal Az emberek 50%-a bízik az Európai Parlamentben, ám szavazni csak 13% megy el Jobban szeretjük az Európai Uniót ÖSSZEFOGLALÓ / love EU (SITA/AP-felvétel) „Tapintatosan" járt el az Alkotmánybíróság Sikkasztott - kirúgták, de nem tettek feljelentést Pozsony. Bízunk benne, nem tartjuk ellenségnek, ám ha szavazni kell, otthon maradunk - ilyen a véleményünk az Európai Unióról. Az Európai Bizottság Szlovákiai Képviselete tegnap mutatta be felmérését, amellyel azt próbálták kideríteni, milyen az emberek véleménye az unióról. A kutatást évente és minden tagállamban megejtik. Az adatokat tavaly novemberben gyűjtötték. Míg 2013-ban a szlovákiai polgárok 30 százalékának volt pozitív véleménye az unióról, addig arányuk tavaly 39 százalékra nőtt - pont ilyen az uniós átlag is. A legtöbben továbbra is semlegesen ítélik meg - sem jó, sem rossz - az EU-t (42%). A növekedés összuniós trend, gyakorlatilag minden tagállamban szebbnek látták Brüsszelt, mint egy évvel korábban. Az EU-nak a diákok (59%) és a menedzseri pozíciókat betöltők (56%) között van a legjobb imidzse. Bízunk benne, de nem szavazunk Szlovákia azon tagállamok közé tartozik, ahol a lakosság jelentős része (73%) nemcsak szlovák állampolgárnak, hanem uniós polgárnak is tartja magát, vagyis azonosulni tud az unióval. Egyébként ugyanilyen az arány Ausztriában is. Ez az arány Szlovákiában mindig magas volt, ám ennek az önértékelésnek némiképp ellentmond, hogy a tavaly májusi EP-választáson nálunk volt a legalacsonyabb a részvételi arány. A magukat jórészt európai polgárnak érző választók L3 százaléka járult az urnákhoz, míg a hasonló arányban uniópozitív Ausztriában 45 százalék. A gyatra részvételi számok tükrében még érdekesebb, hogy a felmérés alapján az emberek 50 százaléka bízik az Európai Parlamentben, az Európai Bizottságban (ez kvázi az unió kormánya) pedig a megkérdezettek 47 százaléka. A válaszadók 60 százaléka pozitívan látja az unió jövőjét - hogy ez konkrétan mit jelent (még több jogkört Brüsszelnek?, újabb bővítést?) - azt nem mutatja a felmérés. Az emberek közel fele (49%) szerint a gazdasági helyzet a következő egy évben változatlan marad. Brüsszelbe a költségvetést! Ami a válságkezelést illeti: a megkérdezett szlovákiaiak többsége korszerűsítené a munkaerőpiacot (92%), izmosabbá tenné az európai ipart (84%) és erősebb bankfelügyeletet kíván (71%). Az emberek kétharmada bírságolná a költ- ségvetésileg fegyelmezetlen államokat - a tagállamok jelentős része ebbe a kategóriába tartozik, nagyon kevesen tudják most teljesíteni az eredeti költségvetési kritériumokat -, s meglepő módon a megkérdezettek 59 százaléka úgy gondolja, jobb lenne, ha a tagállamok költségvetését Brüsszelnek is jóvá kellene hagynia. A felmérés szerint az emberek nagy része (79%) továbbra is bízik az euróbán. Ennél nagyobb támogatottsága csak Észtországban és Luxemburgban van a közös pénznemnek. (MSz) ÚJ SZÓ-HÍR Kassa. Kirúgták az Alkotmánybíróság elnökének irodavezetőjét, miután belső pénzügyi vizsgálatot tartottak. Az ellenőrzés az Alkotmánybíróság 2012-es, 2013-as és 2014-es költségvetésének merítését vizsgálta meg. A február 5-én lezárt vizsgálat szerint Alena Š. 1244 euró kárt okozott az Alkotmánybíróságnak. Bár a kárt megtérítette, egy nappal később kirúgták. Ivan Mikuš, az Alkotmánybíróság hivatalvezetője azt mondta, mivel elképzelhető, hogy a volt alkalmazott korábban is hibázott, újabb vizsgálatokat rendelt el. Ha beigazolódik, hogy korábban is visszaélt a rábízott pénzekkel, akkor feljelentést tesznek ellene. Erre van esély, ugyanis Alena Š. 2004 óta dolgozik az Alkotmánybíróságon, jelenleg emellett a kassai P. J. Šafárik Egyetemen jogot tanul. Lucia Žitňanská (Híd) korábbi igazságügyi miniszter szerint az intézménynek feljelentést kellett volna tennie, mivel a kár nagyobb is lehet. „Ezt önöktől hallom először, utánanézek az ügynek” - mondta a Denník N riporterének Tibor Gašpar rendőrfőkapitány. (TASR, ie) Macejková nem „reagálta túl" a dolgokat, az AB szerint nem kell feljelentést tenni a sikkasztás miatt (TASR-felvétel)
