Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)

2015-02-03 / 27. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. FEBRUÁR 3. Vélemény És háttér 7 Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke: az új görög kormány tegye félre verbális fegyvereit Nem segít a németek szidása A németellenes retorika és Angela Merkel kancel­lár támadása nem segít Görögországon - figyel­meztette a görög kor­mányt Martin Schulz, az Európai Parlament német elnöke. Athén szerint hiba volna a görög „családi ékszereket” újabb privati­zációkkal elkótyavetyélni. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Martin Schulz, aki az EU ve­zetői közül elsőként tárgyalt Athénban az új miniszterelnök­kel, Alekszisz Ciprasszal, a Welt am Sonntag című német lapban megjelent interjújában elmond­ta, hogy az új görög kormány igen kevéssé tapasztalt, és Cip- rasznak is még tájékozódnia kell arról, hogy miként zajlik a kormányzati munka. Egyelőre az sem látszik teljes egészében, hogy mi az új athéni vezetés koncepciója, ez azonban esély is arra, hogy az együttműködés fe­lé induljunk el - mondta a szo­ciáldemokrata politikus. Hoz­zátette, hogy megbeszélése Ciprasszal „nem volt egyszerű”, mert a miniszterelnök még „a választási kampány retorikáját” használta. Ezért a „lelkére kö­töttem, hogy tegye félre a verbá­lis fegyvereket”, hiszen a néme­tek szidalmazása és Angela Merkel támadása ugyan „egye­seknél jó fogadtatásra találhat”, de nem segít Görögország vál­ságának kezelésében. „Nem­csak a németek, hanem az egész EU kételkedve szemléli az athé­ni fejleményeket” - mondta az EP elnöke. Hangsúlyozta, Ciprasz téved, ha azt gondolja, hogy elküldhe­ti a hitelező trojka - a Nemzet­közi Valutaalap (IMF), az Euró­pai Központi Bank (EKB) és az Európai Bizottság - képviselőit, és az európaiak mégis finanszí­rozzák majd a választási ígére­teit. Szerinte inkább arról kel­lene gondolkodni, hogy miként lehet munkahelyteremtő és a gazdasági növekedést élénkítő beruházásokat végrehajtani Görögországban. Felvetette, az államháztartás terheinek csök­kentése céljából önrész befize­tése nélkül lehetne folytatni az uniós forrással támogatott fej­lesztéseket. Az egy hete hiva­talba lépett görög kormány az államadósság egy újabb részé­nek elengedését kívánja elérni a hitelezőknél, köztük az euró­övezeti társállamoknál, amit Berlin elutasít. A német lakos­ság többsége osztja a kormány álláspontját, ezt mutatja a Bild am Sonntag vasárnapi lapban ismertetett felmérés, amely sze­rint a németek 62%-a támogat­ja Görögország euróövezeti tagságát, de 68%-uk ellenzi a tartozás újabb részének leírá­sát. Legutóbb 2012-ben enged­ték el a görög adósság egy ré­szét, akkor az ország magánhi­telezői - köztük bankok, bizto­sítók, befektetési alapok - a ke­zükben lévő 200 milliárd euró- nyi görög állampapírok nomi­nális értékének 53,5%-át (107 milliárd euró) írták le. A görög adósság 2014 végén ennek el­lenére 320 milliárd euró volt. Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter szerint nem lenne túl okos a görög „családi ékszereket” újabb privatizáci­ókkal elkótyavetyélni, de a már befejezett privatizációkon a kormány nem kíván változtatni. „Bölcsebb az állami vagyont fej­leszteni, növelni az értékét okos pénzügyi eszközök igénybevé­telével a gazdaságunk megerő­sítése érdekében” - fogalmazott a privatizációkat érintő kérdés­re Varufakisz a Le Monde fran­cia napilapban tegnap megje­lent interjúban. A tárcavezető ugyanakkor kizárta, hogy a már befejezett privatizációkon vál­toztatni kíván a kormány. „Nem lenne bölcs a befejezett privati­zációkat megváltoztatni és újraállamosítani” - hangsúlyoz­ta a pénzügyminiszter. Ciprasz miniszterelnök múlt szerdán je­lentette be, hogy a kormány szeretné leállítani a legjelentő­sebb görögországi kikötő, a pi­reuszi, privatizációját, amely­nek két terminálját már meg­szerezte a Cosco kínai konglo­merátum. LOVESZAROK Negyedszer is megnyitják a 2. nyugdíjpillért NEMETH GABRIELLA Egyre intenzívebb vita folyik a 2. nyugdíjpillérből kifizetett nyugdíjak alacsony összegéről. A kormányzó baloldali és a rendszert elindító jobboldali politikusok igyekeznek egy­másra hárítani a felelősséget. Borítékolható volt a kormány döntése a 2. pillér megnyitásá­ról annak ellenére, hogy a kormányfő más megoldást is lebegtetett. Mára tudjuk, ez csupán porhintés volt: egy­értelműen a 2. pillérben lévő 6,5 milliárd euróra fáj a foga. A kormányfő elhallgatja, hogy a kialakult helyzetért el­sősorban az ő kormányait ter­heli a felelősség, mivel a rend­szert többször is módosították. Az elmúlt években háromszor igyekeztek rábírni a tagokat, hogy lépjenek ki a rendszerből. Az utolsó intézkedés, amellyel 9%-ról 4%-ra csökkentette a befizetések összegét, szintén negatívan érintette a majdan kifizetésre kerülő nyugdíjakat. Tény az is, hogy a Fico-kor- mány 2014-ben elfogadott tör­vénymódosításával megfosz­tották a takarékoskodókat a le­hetőségtől, hogy maguk ren­delkezzenek befizetett megta­karításaikkal. Ezt csupán azok tehetik meg, akik a törvényi be­fizetésen felüli összeggel is nö­velték megtakarításaikat. Ezzel szemben a kormány a biztosí­tók számára nem szabott korlá­tokat, egységes szabályokat, ennek következtében pl. az Unionnál 15%-kal magasabbak lehetnek a kifizetések, mint a másik két biztosítónál. A 2. pillér negyedszeri meg­nyitása kapcsán a kormányol­dalról szított negatív kampány a takarékoskodók elbizonyta­lanítását szolgálja, és a pillérből való kilépésre ösztönzi őket. Minél többen hagyják el a 2. pil­lért, annál több pénz kerül az ál­lamkasszába. Nyilvánvaló, hogy a kormány akkor lenne elégedett, ha a 2. pillért teljesen felszámolhatná. Jól jönne a Smer-SD-nek a szociális cso­magok finanszírozására a pénz­tárban lévő mintegy 6,5 milli­árd euró, ami egyben a 2016-os választások előtti populista kampányukat is segítené. Ez a valódi célja a 2. pillér el­leni támadásnak: pénz kell a második szociális csomag fi­nanszírozására. Elegánsabban ugyan, mint a szomszédos or­szágokban, de a Fico-kormány is államosítani akarja a megta­karításokat, hogy a választási évben tudjon miből költekezni. A kilépést mindenkinek ma­gának kell megfontolnia, de egy valami biztos: az állami nyugdíjrendszer fenntartása mai állapotában hosszú távon lehetetlen. Csak az ebből járó nyugdíjra számítani felelőtlen­ség, hiszen már most több mint 1 milliárd euróval támogatja az állam a nyugdíjalapot, és a de­mográfiai mutatók vüágosan jelzik, hogy a helyzet csak rom­lani fog. A kormánynak sürgő­sen kell a pénz, hiszen gyorsí­tott eljárásban tárgyalja a par­lament a 2. pillér megnyitását, amelyre szinte biztosan nem­zeti ünnepünkön, március 15-én kerül sor. A szerző az MKP szociális-, családpolitikai és egészség- ügyi alelnöke KOMMENTAR Esély a tiltakozásra TOKÁRGÉZA Miközben az ország a családvédelmi népsza­vazás lázában ég, a kelleténél sokkal kisebb fi­gyelmet kapott egy olyan aktuális fejlemény, amely új lehetőségeket nyithat meg az állam- polgári aktivitás, a helyi ügyek hatékonyabb megoldása előtt. Egyben a szlovákiai magyar ügyek helyi és országos képviselete is új eszkö­zöket kapott. A parlament múlt heti döntésének értelmében ugyanis szabályozták és hivatalosították az elektronikus petí­ciók intézményét. Elméletileg közelebb kerülhet egymáshoz az állampolgár, az állam és az önkormányzatok, a gyakorlat­ban pedig sokkal egyszerűbben lehet majd szervezett akció­kat megvalósítani, helyi és országos szinten egyaránt. A petíciók intézményét korábban is szabályozta az állam, azonban a hatóságok nem nagyon tudtak mit kezdeni a vir­tuális formában létező ívekkel - azzal az esettel, mikor valaki álnevet kanyarintott oda egy internetes tiltakozás listája alá. Az új szabályok értelmében az aláírók egy e-mailes vissza­igazolással megerősíthetik a személyazonosságukat, a petí­ciók pedig előbb a központi közigazgatási portálon, majd idővel más portálokon is feltűnhetnek, hogy szabadon ter­jeszthessük azokat és megtaláljuk az ügyek támogatóit. Ha egy országos kezdeményezéshez tízezren, egy helyi petí­cióhoz pedig ezren csatlakoznak, vagy az adott település la­kosainak nyolc százaléka írja alá, az érintett hivataloknak le kell ülniük tárgyalni a kezdeményezőkkel. Eleget tenni vi­szont nem kötelesek a követeléseknek - eddig a változtatá- soklényege. Na de mi a gyakorlati haszna? Az elektronikus petíciókról szóló törvény nagyon fontos a közügyek intézése és a problémafelvetés szempontjából. Például új lehetőséget és platformot teremt a problémák bemutatására, megfogalmazására. Különösen fontos az in­ternetre való kilépés az új generációs aktivizmus esetében, sok esetben az elektronikus csatornákat kihasználva haté­konyabban, nagyobb figyelmet felkeltve lehet kampányolni. Míg korábban az öncélú internetes petíciók mellett csak fizi­kai aláírásgyűjtéssel, aktivisták terepen való mozgósításával lehetett tiltakozni, radikálisan csökkennek a belépési költsé­gek. Az interneten való módszeres előkészítés arra jó, hogy kevesebb befektetett energiával, kevesebb pénzből lehet megfogalmazni a közösségek problémáit mind országos, mind helyi szinten. A hivatalokkal való találkozás ráadásul biztosít egyfajta automatikus sikerélményt. Ennek a jelentő­ségét nem kell magyarázni, különösen egy olyan környezet­ben, mikor a kisebbségi kezdeményezések gyakran már az első lépcsőfokon elbuknak. Az érintett hivatalok egy, a for­mai követelményeket teljesítő petícióval találkozva - legyen szó bármilyen témáról - kötelesek egyeztetni a kezdemé­nyezőkkel. Természetesen ahhoz, hogy a dolgok érdemben változzanak, továbbra is szükség van az aktivitásra, helyet­tünk senki nem fog petíciókat indítani. Saját magunk viszont minden eddiginél könnyebben megtehetjük. FIGYELŐ Ezrével mennek el Koszovóból A Budapestről Bécsbe tartó vonaton tegnap 249 koszovói állampolgárságú határsértőt fogtak el Győrben. A határ­sértők mindegyike érvényes iratok nélkül akart Ausztriá­ba, illetve Münchenbe utaz­ni. Ez a hír is jelzi, óriási mértékű az elvándorlás Ko­szovóból, amint arról tegnap a Koha Ditore pristinai lap számolt be. Értesülése sze­rint havonta kb. 20 ezren hagyják el Koszovót. A cikk szerint a csalódott koszovói­ak a jobb élet reményében indulnak útnak. Többször is előfordult, hogy csak Pristi- nából egy nap folyamán tíz busz is indult Nyugat-Euró- pába a kivándorolni vágyók­kal. Nincsenek hivatalos ada­tok arról, hogy ténylegesen hányán indulnak útnak, az il­letékesek azonban elismer­ték, nőtt a kivándorlók szá­ma. A koszovóiak leginkább nehéz gazdasági helyzetük­kel magyarázzák távozásu­kat. Európában Koszovóban a legnagyobb arányú a munka­nélküliség, a teljes munkaké­pes korú lakosság körében 35%-os, míg a fiatalok köré­ben a 70%-ot is eléri - írta a Koha Ditore. Az 1,8 milliós balkáni országban mintegy félmillióan tengődnek a sze­génységi küszöb alatt, azaz legfeljebb napi 1,72 euróból kell megélniük. Mivel a ko­szovói polgárok csak vízum­mal tudnak az EU országaiba jutni, sokan attól sem retten­nek el, hogy illegálisan kelje­nek át a határon. Rájuk egész embercsempész-hálózat é- pült. A szervezők a célor­szágba juttatásért fejenként több ezer eurót is elkérnek. Akik átjutnak, az uniós orszá­gokban menekültstátusért fo­lyamodnak. A Koha Ditore szerint azonban a nyugat-eu­rópai országok sokszor eluta­sítják kérelmüket. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents