Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)
2015-02-03 / 27. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. FEBRUÁR 3. Vélemény És háttér 7 Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke: az új görög kormány tegye félre verbális fegyvereit Nem segít a németek szidása A németellenes retorika és Angela Merkel kancellár támadása nem segít Görögországon - figyelmeztette a görög kormányt Martin Schulz, az Európai Parlament német elnöke. Athén szerint hiba volna a görög „családi ékszereket” újabb privatizációkkal elkótyavetyélni. MTI-ÖSSZEFOGLALÓ Martin Schulz, aki az EU vezetői közül elsőként tárgyalt Athénban az új miniszterelnökkel, Alekszisz Ciprasszal, a Welt am Sonntag című német lapban megjelent interjújában elmondta, hogy az új görög kormány igen kevéssé tapasztalt, és Cip- rasznak is még tájékozódnia kell arról, hogy miként zajlik a kormányzati munka. Egyelőre az sem látszik teljes egészében, hogy mi az új athéni vezetés koncepciója, ez azonban esély is arra, hogy az együttműködés felé induljunk el - mondta a szociáldemokrata politikus. Hozzátette, hogy megbeszélése Ciprasszal „nem volt egyszerű”, mert a miniszterelnök még „a választási kampány retorikáját” használta. Ezért a „lelkére kötöttem, hogy tegye félre a verbális fegyvereket”, hiszen a németek szidalmazása és Angela Merkel támadása ugyan „egyeseknél jó fogadtatásra találhat”, de nem segít Görögország válságának kezelésében. „Nemcsak a németek, hanem az egész EU kételkedve szemléli az athéni fejleményeket” - mondta az EP elnöke. Hangsúlyozta, Ciprasz téved, ha azt gondolja, hogy elküldheti a hitelező trojka - a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Központi Bank (EKB) és az Európai Bizottság - képviselőit, és az európaiak mégis finanszírozzák majd a választási ígéreteit. Szerinte inkább arról kellene gondolkodni, hogy miként lehet munkahelyteremtő és a gazdasági növekedést élénkítő beruházásokat végrehajtani Görögországban. Felvetette, az államháztartás terheinek csökkentése céljából önrész befizetése nélkül lehetne folytatni az uniós forrással támogatott fejlesztéseket. Az egy hete hivatalba lépett görög kormány az államadósság egy újabb részének elengedését kívánja elérni a hitelezőknél, köztük az euróövezeti társállamoknál, amit Berlin elutasít. A német lakosság többsége osztja a kormány álláspontját, ezt mutatja a Bild am Sonntag vasárnapi lapban ismertetett felmérés, amely szerint a németek 62%-a támogatja Görögország euróövezeti tagságát, de 68%-uk ellenzi a tartozás újabb részének leírását. Legutóbb 2012-ben engedték el a görög adósság egy részét, akkor az ország magánhitelezői - köztük bankok, biztosítók, befektetési alapok - a kezükben lévő 200 milliárd euró- nyi görög állampapírok nominális értékének 53,5%-át (107 milliárd euró) írták le. A görög adósság 2014 végén ennek ellenére 320 milliárd euró volt. Jánisz Varufakisz görög pénzügyminiszter szerint nem lenne túl okos a görög „családi ékszereket” újabb privatizációkkal elkótyavetyélni, de a már befejezett privatizációkon a kormány nem kíván változtatni. „Bölcsebb az állami vagyont fejleszteni, növelni az értékét okos pénzügyi eszközök igénybevételével a gazdaságunk megerősítése érdekében” - fogalmazott a privatizációkat érintő kérdésre Varufakisz a Le Monde francia napilapban tegnap megjelent interjúban. A tárcavezető ugyanakkor kizárta, hogy a már befejezett privatizációkon változtatni kíván a kormány. „Nem lenne bölcs a befejezett privatizációkat megváltoztatni és újraállamosítani” - hangsúlyozta a pénzügyminiszter. Ciprasz miniszterelnök múlt szerdán jelentette be, hogy a kormány szeretné leállítani a legjelentősebb görögországi kikötő, a pireuszi, privatizációját, amelynek két terminálját már megszerezte a Cosco kínai konglomerátum. LOVESZAROK Negyedszer is megnyitják a 2. nyugdíjpillért NEMETH GABRIELLA Egyre intenzívebb vita folyik a 2. nyugdíjpillérből kifizetett nyugdíjak alacsony összegéről. A kormányzó baloldali és a rendszert elindító jobboldali politikusok igyekeznek egymásra hárítani a felelősséget. Borítékolható volt a kormány döntése a 2. pillér megnyitásáról annak ellenére, hogy a kormányfő más megoldást is lebegtetett. Mára tudjuk, ez csupán porhintés volt: egyértelműen a 2. pillérben lévő 6,5 milliárd euróra fáj a foga. A kormányfő elhallgatja, hogy a kialakult helyzetért elsősorban az ő kormányait terheli a felelősség, mivel a rendszert többször is módosították. Az elmúlt években háromszor igyekeztek rábírni a tagokat, hogy lépjenek ki a rendszerből. Az utolsó intézkedés, amellyel 9%-ról 4%-ra csökkentette a befizetések összegét, szintén negatívan érintette a majdan kifizetésre kerülő nyugdíjakat. Tény az is, hogy a Fico-kor- mány 2014-ben elfogadott törvénymódosításával megfosztották a takarékoskodókat a lehetőségtől, hogy maguk rendelkezzenek befizetett megtakarításaikkal. Ezt csupán azok tehetik meg, akik a törvényi befizetésen felüli összeggel is növelték megtakarításaikat. Ezzel szemben a kormány a biztosítók számára nem szabott korlátokat, egységes szabályokat, ennek következtében pl. az Unionnál 15%-kal magasabbak lehetnek a kifizetések, mint a másik két biztosítónál. A 2. pillér negyedszeri megnyitása kapcsán a kormányoldalról szított negatív kampány a takarékoskodók elbizonytalanítását szolgálja, és a pillérből való kilépésre ösztönzi őket. Minél többen hagyják el a 2. pillért, annál több pénz kerül az államkasszába. Nyilvánvaló, hogy a kormány akkor lenne elégedett, ha a 2. pillért teljesen felszámolhatná. Jól jönne a Smer-SD-nek a szociális csomagok finanszírozására a pénztárban lévő mintegy 6,5 milliárd euró, ami egyben a 2016-os választások előtti populista kampányukat is segítené. Ez a valódi célja a 2. pillér elleni támadásnak: pénz kell a második szociális csomag finanszírozására. Elegánsabban ugyan, mint a szomszédos országokban, de a Fico-kormány is államosítani akarja a megtakarításokat, hogy a választási évben tudjon miből költekezni. A kilépést mindenkinek magának kell megfontolnia, de egy valami biztos: az állami nyugdíjrendszer fenntartása mai állapotában hosszú távon lehetetlen. Csak az ebből járó nyugdíjra számítani felelőtlenség, hiszen már most több mint 1 milliárd euróval támogatja az állam a nyugdíjalapot, és a demográfiai mutatók vüágosan jelzik, hogy a helyzet csak romlani fog. A kormánynak sürgősen kell a pénz, hiszen gyorsított eljárásban tárgyalja a parlament a 2. pillér megnyitását, amelyre szinte biztosan nemzeti ünnepünkön, március 15-én kerül sor. A szerző az MKP szociális-, családpolitikai és egészség- ügyi alelnöke KOMMENTAR Esély a tiltakozásra TOKÁRGÉZA Miközben az ország a családvédelmi népszavazás lázában ég, a kelleténél sokkal kisebb figyelmet kapott egy olyan aktuális fejlemény, amely új lehetőségeket nyithat meg az állam- polgári aktivitás, a helyi ügyek hatékonyabb megoldása előtt. Egyben a szlovákiai magyar ügyek helyi és országos képviselete is új eszközöket kapott. A parlament múlt heti döntésének értelmében ugyanis szabályozták és hivatalosították az elektronikus petíciók intézményét. Elméletileg közelebb kerülhet egymáshoz az állampolgár, az állam és az önkormányzatok, a gyakorlatban pedig sokkal egyszerűbben lehet majd szervezett akciókat megvalósítani, helyi és országos szinten egyaránt. A petíciók intézményét korábban is szabályozta az állam, azonban a hatóságok nem nagyon tudtak mit kezdeni a virtuális formában létező ívekkel - azzal az esettel, mikor valaki álnevet kanyarintott oda egy internetes tiltakozás listája alá. Az új szabályok értelmében az aláírók egy e-mailes visszaigazolással megerősíthetik a személyazonosságukat, a petíciók pedig előbb a központi közigazgatási portálon, majd idővel más portálokon is feltűnhetnek, hogy szabadon terjeszthessük azokat és megtaláljuk az ügyek támogatóit. Ha egy országos kezdeményezéshez tízezren, egy helyi petícióhoz pedig ezren csatlakoznak, vagy az adott település lakosainak nyolc százaléka írja alá, az érintett hivataloknak le kell ülniük tárgyalni a kezdeményezőkkel. Eleget tenni viszont nem kötelesek a követeléseknek - eddig a változtatá- soklényege. Na de mi a gyakorlati haszna? Az elektronikus petíciókról szóló törvény nagyon fontos a közügyek intézése és a problémafelvetés szempontjából. Például új lehetőséget és platformot teremt a problémák bemutatására, megfogalmazására. Különösen fontos az internetre való kilépés az új generációs aktivizmus esetében, sok esetben az elektronikus csatornákat kihasználva hatékonyabban, nagyobb figyelmet felkeltve lehet kampányolni. Míg korábban az öncélú internetes petíciók mellett csak fizikai aláírásgyűjtéssel, aktivisták terepen való mozgósításával lehetett tiltakozni, radikálisan csökkennek a belépési költségek. Az interneten való módszeres előkészítés arra jó, hogy kevesebb befektetett energiával, kevesebb pénzből lehet megfogalmazni a közösségek problémáit mind országos, mind helyi szinten. A hivatalokkal való találkozás ráadásul biztosít egyfajta automatikus sikerélményt. Ennek a jelentőségét nem kell magyarázni, különösen egy olyan környezetben, mikor a kisebbségi kezdeményezések gyakran már az első lépcsőfokon elbuknak. Az érintett hivatalok egy, a formai követelményeket teljesítő petícióval találkozva - legyen szó bármilyen témáról - kötelesek egyeztetni a kezdeményezőkkel. Természetesen ahhoz, hogy a dolgok érdemben változzanak, továbbra is szükség van az aktivitásra, helyettünk senki nem fog petíciókat indítani. Saját magunk viszont minden eddiginél könnyebben megtehetjük. FIGYELŐ Ezrével mennek el Koszovóból A Budapestről Bécsbe tartó vonaton tegnap 249 koszovói állampolgárságú határsértőt fogtak el Győrben. A határsértők mindegyike érvényes iratok nélkül akart Ausztriába, illetve Münchenbe utazni. Ez a hír is jelzi, óriási mértékű az elvándorlás Koszovóból, amint arról tegnap a Koha Ditore pristinai lap számolt be. Értesülése szerint havonta kb. 20 ezren hagyják el Koszovót. A cikk szerint a csalódott koszovóiak a jobb élet reményében indulnak útnak. Többször is előfordult, hogy csak Pristi- nából egy nap folyamán tíz busz is indult Nyugat-Euró- pába a kivándorolni vágyókkal. Nincsenek hivatalos adatok arról, hogy ténylegesen hányán indulnak útnak, az illetékesek azonban elismerték, nőtt a kivándorlók száma. A koszovóiak leginkább nehéz gazdasági helyzetükkel magyarázzák távozásukat. Európában Koszovóban a legnagyobb arányú a munkanélküliség, a teljes munkaképes korú lakosság körében 35%-os, míg a fiatalok körében a 70%-ot is eléri - írta a Koha Ditore. Az 1,8 milliós balkáni országban mintegy félmillióan tengődnek a szegénységi küszöb alatt, azaz legfeljebb napi 1,72 euróból kell megélniük. Mivel a koszovói polgárok csak vízummal tudnak az EU országaiba jutni, sokan attól sem rettennek el, hogy illegálisan keljenek át a határon. Rájuk egész embercsempész-hálózat é- pült. A szervezők a célországba juttatásért fejenként több ezer eurót is elkérnek. Akik átjutnak, az uniós országokban menekültstátusért folyamodnak. A Koha Ditore szerint azonban a nyugat-európai országok sokszor elutasítják kérelmüket. (MTI)
