Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)

2015-02-03 / 27. szám, kedd

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. FEBRUÁR S. Közélet 3 Évente körülbelül háromszáz menekültet küldünk az USA-ba egy speciális program keretében Nem vesz át menekülteket az USA a befogadott rabokért Néhány menekült hivatalosan juthat az USA-ba (Ján Krošlák felvétele) Egy téma kevés az áttöréshez Pártként sikertelen lenne a családvédő szövetség Pozsony. Félreértelmezte a sajtó Robert Kaliňák belügyminiszter kijelen­tését arról, hogy az Ame­rikai Egyesült Államok (USA) cserébe azért, hogy Szlovákia befogadta a guantánamói börtön rabjait, átveszi tőlünk az itt fogva tartott menekül­teket. Tény azonban, hogy évente körülbelül 300 menekültet továbbí­tunk az USA-ba. DEMECS PÉTER A napokban alakult ki vita Kaliňák és elődje, Dániel Lipšic, a Nova elnöke közt arról, mennyire biztonságos rabokat befogadni a guantánamói bör­tönből. Míg Lipšic azt állítja, ezeket az embereket nem vélet­lenül tartották fogva éveken át az amerikaiak, a belügyminisz­ter szerint egyiküknél sem bi­zonyították, hogy részt vettek volna terrormerényletben. A miniszter szerint ráadásul az országnak előnye is származ­hat abból, ha befogadja őket, ennek köszönhetően ugyanis évente több száz menekültet küldhetünk az USA-ba. ,A me­nekültekről nem tudunk sem­mit. Nem tudjuk, mit csináltak, miben vettek részt korábban és miben nem. Gyakran azt sem tudjuk, mi a nevük és hány évesek” - idézte az aktuálne.sk portál Kaliňákot azzal, hogy szerinte jobb befogadni olya­nokat, jelen esetben börtönben fogva tartott, és terrorizmussal gyanúsított illetőket, akiknek előéletük ismert. Speciális program Ivan Netík, a belügyminisz­térium szóvivője szerint Kaliňák ezen kijelentése nem azt jelenti, hogy az USA cseré­be azért, mert mi rabokat foga­dunk be, tőlünk menekülteket venne át. „Szlovákia egy speci­ális program keretében segít a harmadik világ országaiból ér­kező menekülteknek abban, hogy eljussanak a célállomás­nak számító országba. Erre szolgál a homonnai központ. Ez egy specifikus segítség, úgynevezett humanitárius tranzit, amelyet az Európai Unió tagállamai közül rajtunk kívül csak Románia kínál fel a menekülteknek. Ennek kereté­ben tavaly 269 menekültnek, nagyrészt nőknek, kisgyerme­kes családoknak kínáltuk fel ezt a segítséget” - pontosított Netík. Ez a segítség a szlovák kor­mány, az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) és a Nemzetközi Migrációs Szerve­zet (IOM) közti háromoldalú egyezségen alapul. Azt az UNHCR dönti el, hogy kik ve­hetnek részt a programban. A kiválasztottak túlnyomó több­sége az USA-ba kerül, ott tele­pedik le. Nyolcból hat maradt Ami a guantánamói rabokat illeti, Szlovákia eddig nyolcat fogadott be, közülük viszont már csak hat tartózkodik az or­szágban. „Tanulnak szlovákul, próbálnak beilleszkedni a tár­sadalomba. Feltételezzük, hogy a maradék hat is fokoza­tosan elhagyja az országot” - mondta Netík. Néhány év elteltével, miután úgymond szocializálódtak, szabad mozgásteret kapnak, tehát ha akarják, elköltözhet­nek más uniós tagállamba vagy akár szülőhazájukba is. Azt, hogy hol tartózkodnak, mivel foglalkoznak vagy hova ké­szülnek, a minisztérium biz­tonsági okokból nem árulja el. ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Ha a népszavazás után politikai párttá válna a Szövetség a Családért (AZR) vagy vezetői alakítanának saját pártot, nem sok esélyük lenne bejutni a parlamentbe - derül ki a Focus ügynökség felmérésé­ből, melyet a Sme megrendelé­sére készített. Pártként legfel­jebb 3 százalékot szereznének. A megkérdezettek bő két­harmada ellenzi, hogy az AZR a politikai porondra lépjen. Azok közül, akik szombaton leadják szavazatukat, csak minden harmadik választópolgár tud­ná elfogadni, ha a kezdemé­nyezők politikusi karrierbe kezdenének. A kudarcnak két fő oka lenne: egyrészt a témaszegénység, másrészt a politikai pozíciók foglaltsága. A családdal kapcso­latos kérdések elégségesek egy népszavazáshoz, ám egy párt­nak sokkal több területen kell programot kínálnia ahhoz, hogy sikeres legyen a választá­sokon - mutatnak rá politikai elemzők. Emellett fontos szem­pont az is, hogy a pártok egy ré­sze már dolgozik az AZR témái­val - például a KDH -, vagyis nem légüres térbe lépnének. Ha a referendumot kezde­ményező szövetség vezetői mégis pártot alapítanának, az leginkább a KDH-t veszélyez­tetné. A kereszténydemokraták szimpatizánsainak 40 százalé­ka vallotta azt, hogy biztosan vagy talán rájuk szavaznának. A többi párt esetében ez a valószínűség 25 százalék alatti. Érdekes, hogy míg az MKP vá­lasztói között felülreprezentál­tak a népszavazás céljaival egyetértők, szimpatizánsaik­nak csak 16 százaléka gondol­kodna el azon, hogy egy „csa­ládvédő pártra” szavazzon. A Híd szimpatizánsainál ez az arány 23 százalékos. A Smer­nek sem kellene aggódnia vá­lasztói elvesztése miatt (13%). Az AZR vezetői ugyanakkor kizártnak tartják azt, hogy párt­tá transzformálnák szövetségü­ket. Szerintük erre lehetőségük sem lenne, mivel az AZR egy több mint száz civil szervezetet összefogó szövetség (egyfajta „konzervatív kerekasztal”). „Fel sem merült, hogy politikai párt­ként folytatnánk” - mondta a hétvégén Anna Verešová, a szö­vetség egyik vezetője. Politoló­gusok ugyanakkor nem tartják kizártnak, hogy egyik-másik, ismertté váló arc feltűnjön va­lamelyik párt listáján - például a már említett KDH, vagy az OĽaNO, esetleg a Nova képvise­lőjelöltjei között. Anton Chromík, az AZR legtöbbet sze­replő szóvivője 2002-2006 kö­zött Dániel Lipšic hivatalvezető­je volt az igazságügyi miniszté­riumban. „Kizártnak tartom, hogy feltűnjön a Novában” - mondta a Denník N-nek a múlt héten Lipšic. „Nem megyek a politikába” - mondta Chromík. A szövetség többi vezetőjének nincs politikával kapcsolatos tapasztalata, Verešová egy gyermekekkel foglalkozó civil szervezetet irányít, Peter Kremský pedig a Sme gazdasági újságírója. (MSz, sme) A helyiek abban reménykedtek, hogy a befektetés új munkaheletőségeket teremt számukra, de most már azt hiszik, nem lesz belőle semmi Még mindig üresen áll a Ján Sokol támogatásával épített panzió VRABEC MÁRIA Jácó. A falu neves szülöttje, Ján Sokol által ajándékozott pénzből épülő jácói (Jacovce) luxuspanzióba még mindig nem költözhetnek a lakók. Az építkezési engedélyen 2011 októbere szerepel az átadás dá­tumaként, tavaly úgy tájékoz­tattak bennünket a helyi köz­ségi hivatalban, hogy az első lakók 2014 szeptemberében költözhetnek be. Az érdelődők azonban máig sem tudják még azt sem, hol kellene jelentkez­niük. A luxuspanziót 2008-ban kezdte építeni a Nagytapolcsá- nyi járásban fekvő településen Metropolitánik Polgári Társu­lás, amelyet Sokol érsek unoka­öccse vezetett. Ennek a társu­lásnak küldött Ján Sokol az ér­sekség számlájáról 20 millió ko­ronát (663 ezer eurót), azt állít­va, hogy a pénzt egy gyermekte­len amerikai házaspártól kapta jótékony célokra. Lapunk 2012-ben kiderítette, hogy az ál­lítólag gyermektelen házaspár­nak volt egy lánya - Darina Kre- itschitz, aki ma is Kaliforniában él és elküldte nekünk apja vég­rendeletét. Ebben az áll, hogy az Edward Garba által létrehozott alapítvány hozamait csak jóté­kony célokra, elsősorban bete­gek, tehetetlenek és szenvedők megsegítésére lehet felhasznál­ni és „semmiképp nem ma­gáncélokra”. Drága ellátás A jácói panziónak azonban vajmi kevés köze van a jóté­konysághoz, az ügyfelek 600-1000 eurót fognak fizet­ni. Ennyi pénzért egy- vagy kétágyas szoba áll majd ren­delkezésükre, kb. 1200 euró­ért hálószobából, nappaliból és fürdőszobából álló apart­manban lakhatnak. Az épüle­tet már teljesen berendezték, az ülőgarnitúrákat, ágyakat és tolószékeket külföldi segély- szervezetektől kapták, csak a konyha és a mosoda felszere­lését, valamint a jacuzzit kel­lett megvásárolni. Ezekben a hetekben fejezik be a szökőkutat az elegáns elő­csarnokban és az udvar terep- rendezését. Utóbbival sok dol­guk nem lesz, mert az épület­nek szinte nincs is udvara. Az alapító érsek elképzelése az, hogy a lakók majd a szomszé­dos templomba fognak misére járni. A templomot 2003 óta nem használják, akkor szentel­ték fel a faluban az ugyancsak Nagy és üres Sokol által építtetett új temp­lomot. Ősszeljönnek az első lakók A panzió iránt érdeklődőket a Jácói Községi Hivatalban úgy tájékoztatják, hogy az első la­kókat ez év őszén fogadja az in­tézmény, de a jelentkezéseket egyelőre nem fogadják és azt sem tudták megmondani, hová kell azokat küldeni. „Csak annyit mondhatok, hogy még nem kész és nem is tudjuk, mi­kor lesz kész” - mondta a köz­ség polgármestere, Jozef Bôžik. Ľubomír Bošanský építésvezető kérdésünkre, ki fogja a panziót üzemeltetni, azt mondta, hogy új polgári társulást alapítanak a Metropolitánik helyett. A falu lakói sokáig abban reménykedtek, hogy a nyugdí­jaspanzió új munkahelyeket je­lent majd számukra, de most már azt hiszik, nem lesz belőle (Somogyi Tibor felvételei semmi. „Felépíteni könnyebb volt, mint működtetni, mert ahhoz már nem elég pénzt sze­rezni, törődni is kell vele” - mondta egy helybeli asszony, aki az elsők között jelentkezett a panzióba takarítónőnek. „Hamarabb leszek nyugdíjas, mint hogy ott dolgozzak” - te­szi hozzá az ötvenes hölgy, aki neve elhallgatását kérte, mert „a faluban görbe szemmel néz­nének rá.” A jogszabályok alapján a szociális intézmények üzemel­tetőinek szigorú higiéniai, egészségügyi és személyzeti követelményeknek kell megfe­lelniük. Amint a Nyitra Megyei Önkormányzat szóvivője, Oľga Prekopová tájékoztatott, mos­tanáig semmilyen jogi személy nem kérte a jácói panzió felvé­telét a szociális intézmények jegyzékébe. Folyik a rendőrségi vizsgálat Sokol érsek gazdálkodása a Nagyszombati Egyházmegye élén és az érsekség számláin fo­lyó ügyletek rendőrségi vizsgá­lat tárgyát képezik. A Nagy- szombati Kerületi Ügyészség szóvivője, Mojmír Huna szerint a nyomozó a napokban befejezi a vizsgálatot. Az érsekség könyvelésének meghamisításáért 2012-ben a könyvvizsgáló tett feljelentést, aki több mint nyolcvan nem hi­vatalos számlán több millió el- könyveletlen euró nyomára bukkant, valamint az egyház­megye számára előnytelen bér­leti szerződéseket talált. A könyvelés hamisításáért három és nyolc év közötti szabadság- vesztéssel büntethető az elkö­vető.

Next

/
Thumbnails
Contents