Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)

2015-02-11 / 34. szám, szerda

6 Kultúra-hirdetés ÚJ SZÓ 2015. FEBRUÁR 11. www.ujszo.com Leonardo-kép egy banki széfben? Leonardo da Vincinek tulajdonított festményt foglaltak le Svájcban. A hatóságok szerint egy évszázadok óta elveszettnek hitt, felbecsülhetetlen értékű olajfestményről van szó. A 61-szer 46,5 centiméteres kép címe Ritratto di Isabella d'Este (Isabella d'Este portréja). Eredetiségét azt követően fogják megerősíteni, hogy visszakerült Olaszországba. A képet hétfőn egy luganói bank széfjében foglalták le. A Leonardónak tulaj­donított alkotás korának egyik leghíresebb asszonyát, a kultu­rális és politikai életkiemelkedőalakjátábrázolja. (MTI) A Különös házasság alkotóit kérdezhetik Közönségtalálkozó a Jókai Színházban PROGRAMAJÁNLÓ Komárom. Február 22-én 15 órakor látható a Különös házas­ság című előadás, Závada Pál színpadi adaptációja Mikszáth Kálmán művéből, Valló Péter rendezésében. A magyar re­gényirodalom egyik gyöngy­szemének cselekményét min­denki ismeri: Buttler János gró­fot Dőry báró arra kényszeríti, hogy vegye feleségül a helyi plébánostól megesett lányát, így leplezve a család becsületén esett foltot. És elkezdődik Butt­ler János sokéves harca házas­sága érvénytelenítéséért és sze­relméért, Piroskáért. Závada Pál bő egy évtizeddel ezelőtt a budapesti József Attila Színház számára írta át szín­padra a Különös házasságot, és érezhetően élvezetet talál a gazdag mikszáthi nyelvben - a párbeszédeket szinte tisztán a regényből emelte át. Ezzel együtt eredményesen küzdött meg az alapanyaggal: elkerülve a nagyepika, a nagy elbeszélés csapdáit, színházi helyzeteket teremt, rövid jelenetekre tördeli a cselekményt. Valló Péter ren­dező a gyors, pergő váltásokhoz a forgószínpadban találta meg a megfelelő formát. A sötét, mi­nimalista játéktérben ez a for­gószínpad érzékelteti nemcsak a helyszínek változását, hanem az idő előre haladását is. A sze­replőknek pedig egy-két perc alatt kell helyzetet és jellemet teremteniük, majd továbblép­niük egy másik, másfajta érzel­mi kondíciókat igénylő szituá­cióba. Buttler grófot Tóth Károly egyetemi hallgató, Dőry Máriát Bárdos Judit alakítja, Dőry sze­repében Fabó Tibor, Szucsinka plébános szerepében Mokos At­tila látható. A komáromi produkció szüle­téséről az előadás után megren­dezett közönségtalálkozón az alkotókat és a szereplőket kér­dezhetik az érdeklődők. (as) Bárdos Judit és Tóth Károly (Kiss Gibbó Gábor felvétele) A sotnorjai zsinagóga terében elhelyezett leletek a háborúk és a történelmi emlékezet kapcsolatáról üzennek (Somogyi Tibor felvétele) Monika és Bohuš Kubinskí Deposit Front Line című kiállítása március 30-ig látható Somorján Megszólalnak a betonbunkerek A Somorjai zsinagógá­ban látható Monika és Bohuš Kubinskí Deposit Front Line című kiállítá­sa, mely a háborúk és a történelmi emlékezet kapcsolatáról szól. Az At Home Galleryben elhe­lyezett, monumentális erővel ható installáció alapját autentikus „egyszemélyes” beton­bunkerek alkotják, me­lyek a második világhá­borúban a németek által kialakított védelmi sánc elemei voltak. TALLÓS1 BÉLA A művészházaspár ezekre a nagyméretű, nyitott betonbur­kokra egy bozótosban bukkant rá a szeredi cukorgyár közelé­ben. Előbb úgy vélték, egykor a gyárhoz tartozhattak, és eset­leg raktározási vagy egyéb, a gyártással összefüggő célokat szolgálhattak. Később egy helyi illetőségű idősebb férfitól hal­lották, hogy ezek a - nyílással ellátott, betonból, drótháló kö­ré öntött - gömbök védelmi cé­lú építmények, ún. egyszemé­lyes gömbbunkerek voltak. Monika és Bohuš Kubinskí, miután több ilyen gömbobjek­tumot feltártak - hét darabból alkották meg a somorjai kortárs művészeti galériában látható installációjukat -, a művész szemével előbb (funkciójuktól elvonatkoztatva) vonzó, külön­leges esztétikát hordozó alakza­tokat láttak bennük. Akár vala­miféle szobrászi megnyilatko­zásnak is tulajdonítható, szép formát hordoztak magukban. S ha a „szép szobrászati formá­hoz” hozzárendeljük a nyitott burkok eredeti funkcióját, vagy­is hogy ezek az történelmi lele­tek milyen borzalmas célokat szolgáltak, beszédes művészi médiumként kezelhetők. Mo­nika és Bohuš Kubinskí a nyitott betongömbök ilyenfajta kezel­hetőségét használta ki, amikor azokat - a szépség és a borza­lom kontrasztjára építve - a zsi­nagógában, festménynapló-la- pokkal kiegészítve, művészi al­kotássá transzformálta. A hely szellemiségvei felerő­södve maga az objekt és az az­zal összefüggő festmények (a projekt születéséhez kapcsoló­dó vizuális napló lapjai) a tör­ténelmi emlékezetet több síkon aktiválják. A kiállítás átélését segíheti a személyes és a kol­lektív emlékezet, de mélyíthe­tik a megélt tapasztalatok vagy a hallott-tanult ismeretek is. Monika és Bohuš Kubinskí somorjai zsinagógabeli kiállí­tása szabad folytatása, tovább­gondolása egy korábbi pro­jektnek, melyet tavaly nyáron Prágában, a DOX kortárs művészeti központban mutat­tak be. Annak alapja is a beton­bunkerek voltak, ott viszont egy más háborús valóságra utaltak. Akkor a kortárs térben - az első világháború évfordu­lójának évében - háttérként tömött homokzsákokból alaki" toriak ki olyan erődítményimi­tációt, mely a verduni védelmi rendszert jelképezte. Az akkori és a mostani kiállí­A kiállítás átélését segí­heti a személyes és a kol­lektív emlékezet, és mé­lyíthetik a tanulással szerzett ismeretek is. tás együttesen egyebek mellett azt üzeni, hogy 1914-ben meg­kezdődött a nagy háború... de 1918-cal nem ért véget. E mos­tanihoz, az At Home Gallery­ben látható installációhoz nem is kellett háborús kulisszát épí­teni külön művészi objekt for­májában, hiszen a bunkerek­hez „keretet szolgáló” falak, a zsinagóga belső tere olyan kö­zeg, mely minden további be­avatkozás nélkül aktiválja a történelmi emlékezetet. A kiállítás látogatója azon­ban nem csak passzív, távolról figyelő szemlélő lehet a bunke­rek művészeti médiummá ala­kított világában, amely elgon­dolkodásra, történelmi és mai események, viszonyok összeve­tésére, értékelésre késztet. A megszólító egységgé installált különféle színű betongömbök­kel ugyanis nem csak szellemi, hanem érzelmi átélést is kínál­nak a kiállító művészek. A fel­tárt leletként épen maradt vagy más-más mértékben megron­gálódott bunkerépítményekbe vasállványok kerültek, ame­lyek egy zenélő szerkezetet tar­tanak. E konstrukciók miniatűr hajtókarral szólaltathatók meg, s finom melódiával töltik meg a betonüreget. Ez pedig hang érzet síkon vált ki hatást. Az üregben megszólaló finom belső hang (a konkrét megszó­lalás) és a betonfalra kívülről rázúduló durva háborús zajok (elképzelt hanghatások) olyan érzelmi helyzetbe képesek hozni a beleélő képsességgel megáldott nézőt, amely állás- foglalásra késztet. Érdemes beállni a somorjai kiállítás szellemi-érzelmi vib­rációt kiváltó közegébe: át­érezni a pusztítás leleteinek máig kiható, nyomasztó súlyát. • Milyen szempontok alapján válasszuk ki a középiskolát? • Mennyire szólhat bele a gyerek döntésébe a szülő? Válaszok fčbľlláľ 12-éľl az Új Szó mellékletében! Keresse az újságárusoknál! ÚJ SZÓ

Next

/
Thumbnails
Contents