Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)
2015-02-10 / 33. szám, kedd
www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. FEBRUÁR 10. Közélet-hirdetés 3 Megosztó kampány, gyenge mozgósítás, kevésbé érthető téma a többség számára Nyolc ok, amiért sikertelen lett a nyolcadik népszavazás A szombati volt a nyolcadik népszavazás, ebből a hetedik eredménytelen. A 21,4 százalékos részvétel az elemzőket is meglepte. Miért volt sikertelen a népszavazás? ÖSSZEFOGLALÓ A választók fele érdektelen Az emberek harmada sosem választ, fele pedig a parlamentin kívül más választásra nem jár. A választási részvétel pedig az elmúlt 20 évben csökkenő tendenciát mutat. így a népszavazás kezdeményezői - mivel nem sikerült más választással összekötni - eleve csak a szavazók 40-50 százalékát tudták megszólítani. Az ő szűk felük adta le szombaton voksát. Konfrontáció és megbélyegzés Az elmérgesedő (ellen) kampány rontotta a népszavazás esélyeit és elbizonytalanította azokat, akik számára egyébként sem volt fontos a részvétel. „Az értékrendileg középütt elhelyezkedő választók nem szeretik az ideológiailag kiélezett konfrontációt” - magyarázta Martin Slosiarik szociológus. A hatásos ellenkampánynak köszönhetően sokan amiatt is otthon maradhattak, mert úgy vélték, ha részt vesznek a szavazáson, fasisztaként vagy homofóbként bélyegezhetik meg őket. Többségük így inkább otthon maradt. Kevesen mentek el „Úgysem változott volna semmi sem” A referendum első két kérdése - amely körül a legtöbb vita zajlott - nem hozott volna gyakorlatilag semmi újat, az első ráadásul már az alkotmányban is benne van. így az emberek 85 százaléka hiába ért egyet a kérdésben megfogalmazott állításokkal, sokan nem látták értelmét a szavazásnak, ha már egyszer a törvények is ezt tartalmazzák. Nem fontos Az emberek jelentős része nem érezte fontosnak a témát. Nálunk ugyanis ezek a kérdések eddig nem váltottak ki politikai vitát. Franciaországban, amikor a kormányra kerülő baloldal bevezette a melegházasságot, a jobboldali civil és politikai szervezetek milliós tüntetéseket szerveztek. Szlovákiában eddig csak a regisztrált partnerség bevezetésére voltak óvatos próbálkozások - az SaS ezt sem kormánypozícióból, hanem ellenzékből, imidzsépítésként „tesztelte”. „Nem lesz olcsóbb a kenyér” Az értékrendi témákkal nehezebb mozgósítani. Hiába alakult ki nagy vita a kérdésekről a Facebookon és a médiákban, a társadalom jelentős része számára ezek a témák nem fontosak, mivel nincs gazdasági és szociális vetületűk. Lábbal szavazás Azok többsége, akik nemmel akartak voksolni, lábbal szavaztak - vagyis nem mentek el, hogy ne emeljék a részvételi arányt. Számuk ugyanakkor-a korábbi felmérések alapján - nem volt jelentős, 40-45 százalék körüli részvételi aránynál lehetett volna azt mondani, hogy ők döntötték el az eredményt. Nem mozgósítottak a pártok Annak ellenére, hogy úgy tűnik, az emberek kiábrándultak a pártokból, tény, hogy a pártoknak jelentős mozgósító erejük van. Ezúttal viszont egyik sem mozgósított, kivéve a KDH-t, ám az is inkább csak „kényszerből”. Az eddigi népszavazásokat mind politikusok kezdeményezték, ez volt az első olyan szavazás, amelyből a pártok gyakorlatilag kimaradtak. Kimaradt csoportok Egyes társadalmi csoportokat alig sikerült elérniük a szervezőknek. Tökéletes példa erre a magyar választó: a felmérések alapján ugyanúgy gondolkodik az igenekről, mint a szlovák többség, ám sokkal kisebb arányban ment szavazni. Otthon maradtak a romák is, igaz, ők a választások többségét ki szokták hagyni. (MSz) Eltörölni, összekötni, átláthatóbbá tenni Referendum: nekimentek az 50%-os kvórumnak ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Az ellenzéki pártok egy része szerint a szombati sikertelen népszavazás is megmutatta, hogy változtatni kell a szabályokon - főként az újabb formációk vezetői gondolkodnak így. A cél: el kellene érni, hogy a következő népszavazások - témájuktól függetlenül - ne legyenek eredménytelenek. Az Egyszerű Emberek (OĽaNO) egyszerűen eltörölné az 50 százalékos kvórumot. Az EU országainak többségében nincs ilyen szigorú minimális határ, igaz, ezt még a 90-es évek elején írták, amikor 80-90 százalékos részvételi arányok voltak a parlamenti választásokon. Azóta ez 55-60 százalékra csökkent, és még több választás lett (megyei, EP-, közvetlen elnökválasztás), ezek mindegyikén még alacsonyabb a részvétel. Matovičék harmadszor fogják benyújtani ezzel kapcsolatos tervezetüket a parlamentben, tény ugyanakkor, hogy a változtatásban személyesen is érdekeltek: az OĽaNO ugyanis tavasszal indítja aláírásgyűjtő akcióját, amelynek célja egy tízkérdéses „szuperreferendum” kiírása. Ezt várhatóan a 2016-os parlamenti választással kívánják egybekötni. Egyszerre választani Az Új Többség (Nova) is egy korábbi tervezetét fogja benyújtani. Lipšicék ismét azt fogják javasolni, hogy a népszavazásokra mindig a következő parlamenti választással egy időben kerüljön sor. „Ugyanaznap, ugyanabban a helyiségben szavaznának a képviselőkről és a referendumos kérdésekről is” - mondta Dániel Lipšic. Szerinte így megoldódna az 50 százalékos érvényességi küszöb problémája. „Ez standard megoldás, amit több más országban is alkalmaznak” - tette hozzá a Nova elnöke. Az SaS is változtatna a részvételi küszöbön: igaz, az országos népszavazások esetében még meghagyná, ám a községi és megyei szintű referendumoknál eltörölné. Utóbbiakra viszonylag ritkán kerül sor, ilyen volt például a 2012-es peredi népszavazás is, amelyen a helyiek arról dönthettek, hogy Tešedíkovô helyett a község neve szlovákul is Pered legyen-e. Jelenleg a helyi referendumoknál is az 50 százalékos küszöb érvényes. Richard Sulik pártelnök szerint, ha beválnának a módosítások, akkor az országos voksolásra is ki lehetne terjeszteni. „Nem szabad félni a népszavazástól. Arról kellene beszélni, hogyan tegyük hozzáférhetőbbé ezt a választást” - tette hozzá Sulik. Átláthatatlan a kampány finanszírozása Több civil szervezet szerint is változtatni kellene a népszavazásról szóló törvényen. A Fair- Play Szövetség egyebek mellett a referendum kampányszabályain módosítana. Jelenleg ugyanis - a parlamenti választásokkal ellentétben - senki sem felügyeli, hogy a kezdeményezők mennyi pénzt költöttek a kampány során, s milyen forrásokból fedezték mindezt. Nincs kellően szabályozva az sem, hogy az elektronikus médiákban milyen módon lehet kampányolni. (MSz, SITA) Az államfő kész társadalmi vitát nyitni a homoszexuálisok helyzetéről, Ficóék szerint „megfontoltan kell dönteni", nincs ok a rohanásra Andrej Kiska: nőtt a melegekkel szembeni adósságunk ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Senki nem nevezheti saját győzelmének azt, ha a referendum egyik eredménye az összeveszett családok és barátok - nyilatkozta tegnap Andrej Kiska. Az államfő állásfoglalásban reagált a szombati népszavazásra, s főként az azt megelőző kampányra és ellenkampányra. „Természetes, hogy bizonyos témák esetében azonos súlyú etikai kérdések állnak egymással szemben. Kiábrándítónak tartom, hogy bizonyos megnyilatkozások esetében a társadalmi vita átlépte az elementáris tisztelet határait. Sokkal inkább, mint bármely korábbi kampány esetén” - véli a köztársasági elnök. Kiska beszédében utalt rá, hogy nyitott a regisztrált partnerség bevezetésére, ám ezt a kifejezést egyszer sem említette. Az elnök szerint a referendumot megelőző társadalmi vita megmutatta, hogy sokan nem értik a homoszexuális kisebbség gondjait, nem tudják, valójában hogyan élnek és mi a céljuk. „Adósságunk van ezen a téren, és úgy tűnik, hogy a népszavazást megelőző kampányt követően ez csak nőtt” - mondta az államfő. Kiska üdvözölte Robert Fico szavait, aki a parlamentben múlt csütörtökön kijelentette: a kormány kötelessége könnyíteni a homoszexuálisok helyzetén. ,Abban az esetben, ha a kormány és a miniszterelnök hasznosnak fog tartani egy, az államfő által vezetett társadalmi vitát, nyitott vagyok arAndrej Kiska (Képarchívum) ra, hogy segítsem ennek az adósságnak a közös felszámolását” - tette hozzá. A kormányhivatal még tegnap reagált Kiska kijelentéseire: Ficóék szerint nincs hová sietni, a népszavazás eredménye semmire sem kötelezi a kabinetet. „Bármilyen területről is legyen szó, döntéseket csak széles körű vita után és megfontoltan lehet hozni, nem pedig médiában vívott párbajok eredményeként, főként, ha ilyen érzékeny területről van szó” - áll Ficóék nyilatkozatában. Kiska szerint a népszavazás eredménye semmit sem változtatott azon, hogy a házasság egy férfi és egy nő köteléke. „Ha megszabadulunk előítéleteinktől, és nem hozunk szélsőséges döntéseket, akkor olyan megoldásokat tudunk találni, amelyek méltóságteljesek a kisebbségek számára, és amelyeket a többség érteni fog” - véli az államfő. Kiska szombaton részt vett a népszavazáson, ahogy korábban jelezte, az első két kérdésre igennel válaszolt. (MSz, SITA) • Milyen szempontok alapján válasszuk ki a középiskolát? • Mennyire szólhat bele a gyerek döntésébe a szülő? Válaszok február 12-én az Új Szó mellékletében! Keresse az újságárusoknál! LIJ SZÓ
