Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)
2015-02-09 / 32. szám, hétfő
2 Közélet ÚJ SZÓ 201 5. FEBRUÁR 9. www.ujszo.com REAKCIÓK Andrej Kiska köztársasági elnök: Az emberek élve alkotmányos jogaikkal megszervezték a népszavazást. Elszomorított és meglepett, amit ez a referendum az országunkban eredményezett. Robert Fico kormányfő: A Smer tiszteletben tartja a referendum intézményét, respektálja azokat a polgárokat, akik éltek szavazati jogukkal, ugyanúgy, mint azokat, akik nem járultak az urnákhoz. Nem lát azonban okot arra, hogy kommentálja ezt a polgári kezdeményezést. Bugár Béla, a Híd párt elnöke: A szlovák társadalom számára fontosak a családdal kapcsolatos kérdések, ugyanakkor a társadalom nagy része a tényleges problémákat és veszélyeket nem abban látja, amelyeket a referendum kérdéseiben megfogalmaztak. Berényi József, az MKP elnöke: Azért volt viszonylag alacsony a részvételi arány, mivel a választók tudták, hogy a referendum első két kérdésére adott igen válaszukkal csak megerősítenék a jelenlegi jogállapotot, aminek viszont nem volt elégséges mozgósító ereje. Richard Sulik, az SAS elnöke: A szombati népszavazás eredményei egyértelműen a szervezők vereségét mutatják. Volt azonban több pozitív tanulsága is: a nép el tudja dönteni, miről érdemes szavazni, s mitől jobb távol maradni; a magyar kisebbség többé-kevésbé teljesen figyelmen kívül hagyta a népszavazást, ahogyan Szlovákia elitje is; a referendum megmutatta, hogy a katolikus egyház hatása sokkal gyöngébb, mint azt gondolni lehetett. A Szlovák Püspöki Konferencia: Elgondolkodtató az a tény, hogy a népszavazáson nem vett részt legalább a választópolgárok 50 százaléka, ezért érvénytelen lett, ezt a helyzetet elemezni kell. Bízunk benne, hogy a családról való gondoskodás továbbra is fontos, meghatározó téma marad a társadalomban Ján Fígeľ, a KDH elnöke: A népszavazásnak köszönhetően a család a társadalmi párbeszéd és a figyelem középpontjába került. A melegjogi szervezetek képviselői elégedettek a népszavazás eredményével, elemzők szerint a fiaskóról az AZR tehet A lakosság nem tart a melegektől Pozsony. A család védelméről szóló népszavazás épp ellenkező hatást váltott ki, mint amit az ezt kezdeményező Szövetség a Családért (AZR) el szeretett volna érni - állítja Ján Baránek politológus. Egyes pártok máris az állam és az egyház szétválasztásáról beszélnek, a melegjogi szervezetek szerint pedig megérett a helyzet a melegek jogainak elismerésére. ÖSSZEFOGLALÓ , A népszavazás is bebizonyította, hogy a lakosság nem tekinti veszélyforrásnak a melegeket - nyilatkozta Martin Macko, a Iniciatíva Inakosť vezetője, aki szerint az ország megérett a melegek jogairól szóló vitára. - Most már a politikusokon a sor, hogy megoldást találjanak a problémára. Az alkotmány módosítása után, amely a házasságot egy férfi és egy nő egyedi kötelékeként definiálja, az egyedüli járAnton Chromík. A családvédők arcáról lefagyott a mosoly. A társadalom nem fogadta melegen kezdeményezésüket. (TASR-felvétel) ható út a regisztrált partnerség bevezetése” - tette hozzá. ,A népszavazás egyik legfontosabb üzenete, hogy a lakosság szerint a családalapításra és az örökbefogadásra mindenkinek egyforma jogának kellene lennie” - nyilatkozta Jana Malovičová, az Amnesty International Slovensko igazgatója. Szerinte most olyan törvényalkotói munkára lenne szükség, amely nem lesz ellentétben a nemzetközi joggal és az Európai Unió emberjogi szabályozásával. Martin Poliačik, a Szabadság és Szolidaritás (SaS) parlamenti képviselője szerint újra kellene tárgyalni a Vatikánnal kötött szerződést, és le kell választani az egyházat az államról. „Legalábbis szűkíteni kellene a katolikus egyháznak megítélt előjogokat, hogy egy világnézet és annak gyakorlata ne álljon a többi felett” - jelentette be Poliačik. Richard Sulik, az SaS elnöke szerint a referendum megmutatta, hogy a katolikus egyház hatása sokkal gyöngébb, mint gondoltuk. Hogy a referendum fiaskóval végződött, az Michal Horský politológus szerint a Szövetség a Családért által elkövetett durva hibákkal magyarázható. Az egyik legszembeötlőbb hibának ő is a katolikus egyház átláthatatlan támogatását tartja. A Szlovák Püspöki Konferencia (KBS), amely teljes mellszélességgel kiállt a népszavazás mellett, tegnap kiadott nyilatkozatában jelezte: az alacsony részvétel okait „elemzik és elgondolkodnak” rajta. (SITA, TASR) Abból, hogy sokan nem mentek el szavazni, kiolvasható, hogy sokak számára a demokrácia nem csupán üres fogalom Janka Debrecéniová: nem ijedtünk meg felelősségünktől B. SZENTGÁL1 ANIKÓ Janka Debrecéniová emberjogi aktivista, a Polgár, Demokrácia és Felelősség Alapítvány igazgatóhelyettese a népszavazás előtt aktívan részt vett több vitafórumon, ahol a népszavazás veszélyeire hívta fel a figyelmet. Hogyan értékeli a népszavazás eredményét? G. B. Shaw azt mondta, hogy a szabadság felelősségvállalást jelent, ezért a legtöbb ember fél tőle. A szombati referendum megmutatta, hogy nem ijedJanka Debrecéniová (Krošlók-fotó) tünk meg a saját szabadságunktól és felelősségünktől. Nem éltünk vissza a hatalmunkkal, azaz e hatalmunkat nem használtuk fel arra, hogy az egyik kisebbséget, amelyikkel ezzel az országban együtt élünk, kirekesszük a társadalomból, noha a jelenlegi jogviszonyokra való tekintettel egyébként is csak jelképesen tehettük volna meg. A kezünkben levő hatalmat inkább úgy használtuk, mint a fogkefét, melyhez szükség szerint nyúlunk. Mi a véleménye a részvételi arányról? Egyértelműen nem állíthatjuk, hogy mindenki, aki szombaton nem járult az urnákhoz, az elvből elutasította a referendumot, vagyis azért maradt távol, mert nem értett egyet annak nem demokratikus jellegével és a kezdeményezők indíttatásaival. Abból azonban, hogy a referendumra sokan nem mentek el, részvételükkel nem legitimizálták a szombati voksolást, mindenképpen kiolvasható, hogy sokak számára a demokrácia nem csupán üres fogalom. Ez nagy potenciált jelent, és erre lehet építeni. Most, hogy véget ért a kampány, hogyan tovább? Az a kérdés, hogy azok az emberek, akik felelősek az állam igazgatásáért, mihez kezdenek ezzel a potenciállal. Ha tudomásul veszik, ha észre akarják venni, akkor sokat meríthetnek belőle, és felhasználhatják számos kérdés megoldásánál, amelyeket a mostani referendum oly könyörtelenül leleplezett. Ha elfordítják a fejüket, becsukják a szemüket, akkor el kell gondolkodnunk azon, kitől is kapták a hatalmukat. Mert azt, tudniillik, egyáltalán nem kell közvetlenül gyakorolni. Csak azt tartották volna kudarcnak, ha a népszavazáson kevesebben vettek volna részt, mint ahányan aláírták a petíciót Anna Verešová: sikeresnek tartjuk a népszavazást MOLNÁR IVÁN Pozsony. A család védelméről szóló népszavazás gyakorlatilag teljes érdektelenségbe fulladt. Hogy hogyan értékeli ezt a népszavazást kezdeményező Szövetség a Családért (AZR) polgári kezdeményezés, arról az AZR egyik szóvivőjével, Anna Verešovával beszélgettünk. Hogyan értékeli, hogy a választók alig ötödé tartotta fontosnak a feltett kérdéseket? Részünkről sikeresnek tartjuk a népszavazást, hiszen ezen több mint 900 ezren vettek részt. A részvételi arány ugyan lehetett volna nagyobb is, de ezzel számoltunk. Fontos megjegyezni azt is, hogy azok, akik nem vettek részt a szavazáson, nem feltétlenül a másik félnek adnak igazat. Polgári kezdeményezésként számunkra az volt az elsőrendű cél, hogy egy olyan családvédelmi mozgalmat hozzunk létre, amely felhívja a figyelmet a családokat érintő szociális és gazdasági kérdésekre. Önök sikerként könyvelik el a népszavazást. Volt egyáltalán valamilyen kitűzött céljuk, amit ha nem sikerült volna elérniük, őszintén bevallották volna, hogy csődöt mondtak? Talán, ha kevesebben vettek volna részt a referendumon, mint amennyi aláírást sikerült összegyűjtenünk a referendum Anna Verešová (SITA-fotó) kiírásához. Az általunk szervezett családvédelmi tüntetéseken kezdetben 10 ezer, később 80 ezer ember vett részt. A népszavazás kiírásához 420 ezer aláírást sikerült összegyűjtenünk, a szavazáson pedig több mint 900 ezer ember vett részt, vagyis egyértelműen növekedésről beszélhetünk. A referendum eredményének ismeretében mik a terveik? Hogyan szeretnék elérni azokat a céljaikat, amelyekért a szavazást kezdeményezték? A népszavazáson keresztül nem dönthettünk a családot érintő fontos szociális és gazdasági kérdésekről. Mindenképpen szeretnénk folytatni az ezekkel kapcsolatos aktivitásainkat. Olyan javaslatokat szeretnénk tenni, amelyekkel a gyermekes családokon segíthetnénk. A politikai pártokkal is egyeztetni kívánunk, hogy a következő parlamenti választókon már ezek a témák is a politikai vita tárgyát képezzék. Hogyan értékelik a népszavazást megelőző kampányt, amely sokak szerint rendkívül durvára sikeredett? A hétvégi referendum nem irányult mások emberi jogai ellen. Arról szavaztunk, hogy milyen országot szeretnénk, egy olyan párbeszédet kezdeményezve, amely már hosszú évek óta hiányzott Szlovákiából. A népszavazást megelőző kampány arra is jó volt, hogy minden érintett csoport megfogalmazhassa a követeléseit, és azt széles körben bemutathassa a nagy nyilvánosságnak. Egyébként polgári kezdeményezésünk képviselői is kaptak fenyegető leveleket, amelyeket továbbítottunk a rendőrségnek.
