Új Szó, 2015. február (68. évfolyam, 26-49. szám)

2015-02-07 / 31. szám, szombat

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. FEBRUÁR 7. Vélemény És háttér 7 A népszavazás kezdeményezői ott keresték a problémát, ahol nincs Megelőző csapás Most került a mozikba a Kódjátszma (The Imitati­on Game) című film, Alan Turing II. világháborús brit kódfejtő történetét dolgozza fel, a valóságot csak kicsit felturbózva. RAVASZ ÁBEL A történet számomra érdekes része az, hogy Turing minden eredménye ellenére (a legfonto­sabb ezek közül még csak nem is az Enigma német katonai kód megfejtése, hanem a modern számítógépes ipar megalapozá­sa volt) is csúfosan végezte: 1952-ben homoszexuális von­zalmai miatt egy bíróság kémiai kasztrálásra ítélte. 1954-ben, mindössze 41 évesen halt meg, ciánmérgezésben, a legvalószí­nűbb, hogy öngyilkos lett. Bár az egybeesés véletlen, a film története tanulságos lehet a mai népszavazás szempontjából is. Ugyan ma már nincs szó a homoszexuálisok kasztrálásá­ról, az alapkonfliktus nem válto­zott. A társadalom egyes cso­portjai (az általában kitalált) ha­gyományok nevében erőszako­san fellépnek más embertársaik ellen pusztán azért, mert más­nak születtek és máshogy sze­retnek, mint ők. Mert erről van szó: a homoszexuálisok üldözé­se vagy jogaik visszaszorítása azért büntet embereket, mert mernek szeretni, csak éppen máshogy és másokat tudnak. Mindeközben ez is egy olyan téma, mint a bevándorlás, amit megannyi kelet-európai ország­ban vettek elő a franciaországi terrortámadások után. Azaz nem olyan ügyről van szó, amely nagyobb társadalmi érdeklődés­re tartana számot, viszont egye­sek meglátják benne a politikai pontszerzés, sőt a társadalmi mérnökösködés lehetőségét. A hosszú távú nemzetközi és hazai trendek is afelé mutatnak, hogy egyre többen vagyunk egy­re több módon egyenlőek. Én középosztálybeli, heteroszexuá­lis, fehér bőrű férfiként sokaknál rendelkezem jobb és több lehe­tőséggel - de a különbség csök­ken. A szavazói jog már teljes körű és egyenlő, a bőrszín, élet­kor, nemzetiség alapján történő diszkrimináció lehetősége is egyre kisebb. Az akadályok a szexuális kisebbségek elől is fo­kozatosan elgördülnek. A brit homoszexualitásellenes tör­vény is több mint egy évszázadig riogatta az ország ártatlan lako­sait - Oscar Wilde-tól az egysze­rű életet élők tömegéig - míg végre 1967-ben sikerült tőle megszabadulni. Most Angliában már fel sem merül ilyesmi. Szlovákiában ma nem kell tartani olyan boszorkányüldö­zéstől, ami Nagy-Britannia egyik legnagyobb háborús hősé­nek még az életébe került. De a mostani népszavazás mégis szembe megy az egyenlő jogok kiharcolásának trendjével, oda tesz akadályokat, ahonnan vi­lágszerte fokozatosan elhárul­nak, ott keres gondot, ahol nincs. Megelőző csapás, amely- lyel a magukat hagyománytisz­telőnek nevezők, egyébként a szexuális kirekesztést támoga­tók utolsó népesebb generációja próbál akadályt tenni a szexuális kisebbségek egyenlő jogai elé, mielőtt a most felnövő generáci­ók végleg a történelem süllyesz­tőjébe küldik a homofóbiát, a rasszizmus, a szexizmus és a többi mellé, a „méltó” helyére. Remélem, hogy a szlovákiai tár­sadalom megtalálja magában az erőt, hogy a történelem kereké­nek erőltetett visszafelé forgatá­sa helyett a felebaráti szeretetet helyezze a központba. A részem­ről ezt azzal támogatom, hogy ma nem megyek szavazni. M BVSIAVA2Á& WMSM IPJiiwSr- És most 6 millió euróért megvédjük az összes családot! (Peter Gossónyi rajza) JEGYZET Párizst helyettesíteni JUHÁSZ KATALIN ...bizony, nem könnyű. Márpe­dig a filmesekre egy ideig ez vár. A húsz halottat követelő terror- támadások után ugyanis Párizs utcáin betiltot­ták az akciófilmek forgatását. Tilos a katonasággal vagy biz­tonsági szolgálattal biztosított külső helyszíni forgatás is. A rendőrség szerint az egyenru­hás színészek terroristák cél­pontjaivá válhatnak, a jelene­tek forgatása pedig összeza­varhatja a járókelőket ebben az érzékeny időszakban. Nem tudni, meddig tart a tila­lom, de még mindig nagy a fe­szültség Párizsban, fegyveres rendőrök és katonák őrködnek a város több pontján, például a zsinagógáknál, médiaközpon­toknál és a nagy bevásárlóköz­pontoknál. Párizs több híres akciófilm helyszíne volt, különösen sok üldözési jelenetet forgattak a városban. Luc Besson Lucy című futurisztikus filmjében a Louvre körül zajlik az üldözés, ez az új szabályok miatt már lehetetlen lenne. ATom Cruise és Emily Blunt főszereplésével készült, A holnap határa című monstre produkció sem forog­hatna már a párizsi helyszíne­ken, és Matt Damon sem szá­guldozhatna Mini Cooperrel a város utcáin, ahogy A Boume- rejtélyben tette. Az új szabá­lyozás miatt több produkció forgatásával meghatározatlan időre le kellett állni. Ráadásul pont ajövő héten rendezikPá- rizsban a Film Set Fair nevű filmes vásárt, amelynek célja éppen az, hogy új filmes pro­dukciókat vonzzon a francia fővárosba. Csak a tavalyi év­ben több mint 1100 film külső forgatását engedélyezték Pá­rizsban, amiből szépen profi­tált a város, hiszen a helyszí­nek bérleti díja igen magas. Az is szóba jöhet ilyenkor, hogy a stábok más nagyváro­sokba költöznek, ahol hason­lóak a „kulisszák”. Az amerikai néző ritkán veszi észre az ilyen csalást, az európaiakkal meg nem igazán foglalkoznak a hollywoodi producerek, akiket elsősorban a film költségveté­se érdekel. Emlékezzünk csak arra, amikor Budapestből Bu­enos Aires lett (Evita) vagy Moszkva (Drágább, mint az életed), Pozsonyból pedig Bécs (Peacemaker). A legdurvább „lopás” stílsze­rűen A lopás művészete című akcióvígjátékban látható, amikor esti légi felvételt mu­tatnak a gyönyörű Budapest­ről, könnyen beazonosítható a Lánchíd és a parlament, a kép­ernyő alján pedig a „Varsó” felirat látható. Persze igazuk van, Varsó a legkevésbé sem nyújt látványos panorámát, de ekkora szemtelenséget mégsem hagyhattam szó nél­kül. Egyáltalán nem lennék meglepve, ha a mostani pári­zsi tilalom miatt a filmesek máris nézelődnének Európa nagyvárosaiban. Vagy akár Kínában. Hiszen az Eiffel-to- rony hű mása a kínai Hang- csouban, egy luxuslakópark­ban áll... KOMMENTAR Egy kattintásnyira a halál SERES LÁSZLÓ Össztűz zúdul napok óta egyik kedvenc ameri­kai csatornámra, a konzervatív Fox News-ra, amiért honlapján - egyedüli amerikai adóként - elérhetővé tette aj ordániai pilóta elhíresült, borzalmas kínhalálát. Ha valaki a „Figyelem, különösen drasztikus videó, az Iszlám Állam élő túszt éget el” cím megemésztése után úgy dönt, ráklikkel a linkre, valóban megnézheti az iszlamisták profivideósánakhúszperces felvételét, amely a végén jól rá­közelít a 26 éves Muaz al-Kaszaszbe kínhalálára. A helyzet az, hogy csatlakozom a bírálókhoz. Nem egyszerűen hiba, hanem súlyos morális tévedés volt a Fox részéről kirakni ezt a videót. Ezt onnan tudom, hogy végignéztem. Soha nem szántam rá magam, hogy megnézzem az ún. Iszlám Állam lefejezős videóit. Amúgy is hajlok az iszlamofóbiára, gyűlölöm ezt a vallásra telepedő fasiszta ideológiát, lenézem azokat a nyugati vezetőket, mint Obama elnök, akik félnek nevén nevezni, mi ellen is kell harcolni (radikális iszlámnak hívjuk), ehelyett a keresztes hadjáratokkal meg az inkvizíció­val jönnek, mindegy, nem akartam tovább hergelni magam. Külpolitikai héjaként sem tudom, hol és hogyan lehetne végső katonai csapást mérni ezekre. Csak azt tudom, hogyamelyve- zető lebecsüli ezt a problémát, azt félre kell söpörni. Mindig elolvasom az Iszlám Állam dzsihádjáról szóló híreket (gyerekeket feszítenek keresztre vagy temetnek el élve, egész tömegeket fejeztek már le stb.), de amióta gyerekeim vannak, nagyon felgyorsítom, vagy átugrom a gyerekekről szóló részt, nálam ez a határ, azzal áltatom magam, hogy ha kihagyom, nem emészt fel a hírről szóló tudás. De, valójában felemészt. Nemtudoktúljutni rajta. Ahogy azonsem, hogy élve elégettek egy kalitkába zárt embert. A Fox indoklása szerint az online olvasókra akarta bízni an­nak eldöntését, megnéznek-e egy ilyen „zavaró” videót. A helyzet azonban az, hogy bár nem cenzúráznék, azért direkt elérhetővé se tenném ezt a felvételt, csak nagyon bonyolult beléptetési procedúra után (már csak az ide kattintó gyerekek miatt is). És nemcsak azért, mert ép erkölcsi érzékkel rendel­kező ember nem tud együtt élni ezzel a látvánnyal, ez egyéni szocprobléma, hanem azért, mert ezzel az Iszlám Állam tet­testársaivá válunk. Voyeurök, rémültek és tettestársak. Szíriában, Irakban óriáskivetítőkön vetítik újra és újra a felvé­telt az Iszlám Állam hívei, erőt és magabiztosságot nyernek ebből, lám, miket tudunk. A Spiegel beszámolója szerint egy tízéves fiú közli, hogy ő maga is bizony a saját kezével égette volna el azt a pilótát. Itt, Nyugaton pedig ülünk a laptop előtt, és a borzalomtól szétmállik az öntudatunk, leblokkol a gon­dolkodásunk, kicsit megtörünk: ha ez lehetséges, akkor min­den az, elhisszük, hogy ez a II. világháború óta legszervezet­tebb fasiszta egylet előbb-utóbb ránk tudj a kényszeríteni az akaratát. Deha ezt elhisszük, akkormáris feladtuk. És akkorvégünkvan. A szerző a hvg.hu publicistája FIGYELŐ Dzsihád nőknek és kislányoknak Nőknek szóló dzsihádista kiáltvány bukkant fel Nagy- Britanniában, például azt tar­talmazza, hogy a lányokat már 9 éves korukban férjhez lehet adni. Az útmutatónak szánt iromány az Iszlám Ál­lam terrorszervezet nőkből ál­ló osztagának tulajdonítható. Az írás tárgyszerűen ismer­teti a lányok, nők, feleségek kötelmeit, életútját az iszlám vallás szigorú értelmezése alapján. Kitér arra, hogy 15 évesen véget ér a lányok isko­lai oktatása, hogy hét- és ki­lencéves koruk között meg kell tanulniuk a Koránt. A 10-12 év közöttiek iszlám jo­got hallgathatnak, nevezete­sen a saría törvényeit a házas­ságról, válásról. Gyakorlati foglalkozásként kötni tanul­nak és főzni. Az asszonyok te­vékenységét egyértelműen a háztartás-vezetői szerepre korlátozza. Egy feleség csak akkor mehet el otthonról, ha hittant tanulni indul, ha ő ma­ga orvos vagy tanár, vagy ha azt a parancsot kapta, hogy menjen harcolni a szent hábo­rúba, a dzsihádba. Ha kilép otthonról, egész testét tetőtől talpig ruhának kell fednie, arcát fátyolnak ta­karnia. Messzire el kell kerül­nie a divatos ruhákat árusító butikokat, a szépségszalono­kat, mert azok az ördög művei - áll a kiáltványban, amely ér­tésre adja, hogy a kalandok és izgalmak világa a férfiak biro­dalma. Harasz Rafik, egy brit terrorellenes alapítvány igaz­gatója a kiáltvánnyal kapcso­latban megjegyezte: „Sok a ta­lálgatás arról, hogy mi a sze­repük az Iszlám Államhoz csatlakozó, dzsihádista fele­ségként emlegetett nőknek. Ez a kiáltvány most bepillan­tást enged gondolkodás­ukba”. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents