Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)
2015-01-08 / 5. szám, csütörtök
10 Hasznos tanács ÚJ SZÓ 2015. JANUÁR 8. www.ujszo.com Már a Szociális Biztosító értesít a változásról Újra emelkedtek a vállalkozók járulékterhei A Szociális Biztosító több szolgáltatást biztoít majd ügyfeleinek (SITA-felvétel) Tavaly nem emelkedett a létminimum, ezért a legtöbb támogatás összege nem változott Kisebb januári változások ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A Szociális Biztosító minden évben július 1-jei (bizonyos esetekben október 1-jei) dátummal bírálja felül, hogy az egyéni vállalkozóknak mekkora társadalombiztosítási járulékot kell fizetniük. Ekkortól mégszűnik egyesek járulékbiztosítási kötelezettsége, másoknak viszont keletkezik - a legfontosabb szempont az előző éves bruttó összbevétel. A járulékfizetési kötelezettség alapján a vállalkozókat 4 csoportba sorolhatjuk: egyeseknek júliustól létrejön, másoknak megszűnik a járulékfizetési kötelezettségük; a harmadik csoportba azok tartoznak, akiknek nem kell felvenniük a kapcsolatot a biztosítóval, mert nagyon kicsi volt a bevételük; a negyedik csoportba tartozók azok, aki már fizetik a biztosítást, viszont át kell számolniuk a fizetendő összeget. A kiindulópont az előző évre vonatkozó adóbevallás, melyet általában március végégig szoktak benyújtani az adóhivatalba. Az elszámolásból kiderül, az előző évben kinek mekkora volt a bruttó bevétele. Noha a biztosító csak júliusban bírálja felül a járulékfizetési kötelezettséget, ettől függetlenül a járulékok összege év elején szokott változni. 10 vállalkozóból 9 a minimális kivetési ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. A társadalombiztosítási törvény októberben elfogadott módosításával függnek össze a táppénzzel kapcsolatos változások is: 2015. január 1-jétől a táppénz összegét új szabályok alapján állapítják meg - így próbálnak gátat vetni a betegbiztosítási rendszerrel való esetleges visszaéléseknek. Korábban ugyanis előfordult, hogy néhány munkaadó csak azért, hogy az alkalmazottja számára minél magasabb táppénzt biztosítson, mindössze pár nappal a naptári év befejeződése előtt jelentette be őt a Szociális Biztosítóba, s ezért a pár napért magas kivetési alapból fizetett utána biztosítáalapból fizeti a biztosítási díjat, s mivel januártól nőtt a minimális kivetési alap, a biztosítóba is többet kell elvezetni. Tavaly a minimális kivetési alap 402,50 euró volt, januártól eléri a 412 eurót. Ez azt jelenti, hogy a lehető legalacsonyabb társadalombiztosítási díj a tavalyi 133,42 euróról 136,57 euróra emelkedett. A maximális kivetési alap a tavalyi 4025 euróról 4120 euróra nőtt, vagyis a legmagasabb biztosítási díj a korábbi 1334,28 euró helyett januártól 1365,78 euró. A járulékok összegét év elején azoknak kell módosítaniuk, akik idáig 136,57 eurónál kevesebbet vezettek el a Szociális Biztosítóba (SP). Az új összeget - a januárra vonatkozó biztosítási díjat - február 8-áig kell először a Szociális Biztosító számlájára átutalni. Aki elmulasztja, megbüntethetik. A vállalkozóknak nem csak rossz híreket tartogatott az új év. A szociális ügyi minisztérium egy pozitív változásra hívta fel a figyelmet. „2015. január 1-jétől megszűnik az önálló kereső tevékenységet folytató személyek ki- és bejelentési kötelezettsége a Szociális Biztosítóval szemben. Ezentúl a biztosító dolga tájékoztatni a vállalkozókat arról, hogy járulékfizetési kötelezettségük keletkezett, és a biztosítási díj összegét is közli” - olvasható a szaktárca közleményében, (sza) si díjat, amivel lehetővé tette, hogy alkalmazottja magas összegű táppénzt meríthessen. Utána viszont mindjárt a következő év elején a munkaadó csökkentette az alkalmazott kivetési alapját, mert abban az évben azt már nem vették figyelembe a táppénz kiszámításakor. Természetesen a munkaadó így kevesebb járulékot is fizetett. A rendszerrel való visszaélések megakadályozásáért 2015. január 1-jétől változik a táppénz megállapítása szempontjából figyelembe vett ún. meghatározó időszak akkor, ha az alkalmazottnak ugyan volt társadalombiztosítása a táppénz folyósítására való ok, például az ideiglenes munkaképtelenség kialakulása előtt 90 nappal, viszont a betegbiztosítása még az előző naptári évben jött létre. 2014. december 31-éig az ún. meghatározó időszak az előző naptári év egy része volt. 2015. január 1-jétől viszont a meghatározó időszak meghosszabbodik azzal a hónappal, amelyik megelőzi azt a hónapot, amikor az ideiglenes munkaképtelenség kialakul, részletezte a biztosító. Ezzel a táppénz meghatározásakor már figyelembe veszik az alacsonyabb kivetési alapot is, így alacsonyabb lesz az összege, (sza) Évente j anuárban emelik több állami segély összegét. Tavaly azonban a létminimum nem emelkedett, így a legtöbb segély összege nem változott. Néhány szociális változás azonban év elejétől életbe lépett - összeállításunkban ezekkel, valamint a 2015. január 1-jétől érvényes családsegítő támogatásokkal foglalkozunk. ÖSSZEFOGLALÓ Minden évben január 1-jétől módosul több, a szülőknek folyósítható állami támogatás összege, és bár általában csak néhány eurós valorizációról van szó, az is jól jön a rászorulóknak. Idén azonban emelésre nem lehet számítani. A valorizáció ugyanis a létminimumhoz kapcsolódik - ha az emelkedik, automatikusan emelkedik több támogatás is, ha az változatlan, a segélyekhez sem nyúlnak. A létminimum összegétjúlius 1-jével módosítják az előző év gazdasági mutatói alapján. Tavaly nyáron azonban a kormány csak szinten tartotta ezt az összeget - egy törvénymódosítás segítségével -, mivel a szlovák gazdaság 2014 első felében olyan jól teljesített, hogy a gazdasági mutatók alapján tavaly nyáron nem emelni, hanem némileg csökkenteni kellett volna a létminimumot. A Szakszervezetek Szövetsége pozitívan értékelte az intézkedést, ugyanis a létminimumtól számos segély összege függ. Ha abból lecsippentettek volna, már tavaly júliustól csökken az adóbónusz és az adóalap nem adóköteles része, valamint az egészségkárosodottaknak jóváhagyható támogatásokból is lefaragtak volna. Most januártól pedig megkurtították volna a gyest és a családi pótlékot. Szociális ösztöndíj Ugyancsak a létminimum alapján számolják ki a minimális tartásdíjat és a szociális ösztöndíjat, s mivel a létminimum nem módosult, 2015 júliusáig ezek a támogatások is biztosan a tavaly júliusban kiszámított szinten maradnak. A létminia társadalombiztosítási változások műm jelenleg 198,07 euró, s ennek megfelelően a szociális ügyi hivatalok januártól továbbra is 203,2 euró gyest és 23,52 euró családi pótlékot folyósítanak. A gyest a gyermek 3 éves koráig (egészségkárosodott gyermek 6 éves koráig) fizetik. A szülő a gyermek 25 éves koráig jogosult családi pótlékra, és a család anyagi helyzetétől függetlenül mindenkinek egyformán folyósítják. Azok, akik nem érvényesíthetik az adóbónuszt, vagy az adóhivatal nem hagyta jóvá, kaphatnak 11,03 euró kiegészítő támogatást a családi pótlékhoz. Az adóalap nem adóköteles része a mindenkori létminimum 19,2-szerese, vagyis marad a 3 803,33 euró. Előnyös idénymunka A szülőktől eltérően a munkát vállaló diákok januártól a korábbinál nagyobb bevételre számíthatnak. A diákokra 2014 végéig is kivétel vonatkozott - eszerint ha a 18 évesnél fiatalabb diák havonta nem keresett többet 66 eurónál, nem kellett járulékokat fizetnie, csak a munkaadó térített bizonyos százalékpontnyi baleset- és garanciabiztosítást. A18. életévét betöltött középiskolásra és a 26 évesnél fiatalabb főiskolásra ugyanaz vonatkozott, mint fiatalabb társaikra - azzal a különbséggel, hogy ők többet kereshettek, ők havi 155 euró bruttó bevételig nem fizettekjá- rulékokat. Ha a havi jövedelmük túllépte ezt az összeget, a diák alkalmazott már fizetett 7 százalék- pontnyi társadalombiztosítást, ebből 4% az öregségi, 3% a rokkantsági járulék volt. 2014 októberében a parlament jóváhagyta a szociális biztosításról szóló törvény módosítását, melynek értelmében még előnyösebbé vált a diákok idénymunkája. Idén januártól már nem tesznek különbséget a közép- és főiskolások keresete között, a járulékmentes összeget pedig 200 euróra emelték. Ez azt jelenti, hogy ha egy diák - korra való tekintet nélkül - havonta legfeljebb 200 eurót keres, nem fizet járulékot, csak a munkaadó vezet el a Szociális Biztosítóba bizonyos összeget (a kivetési alap 1,05%-át). Az is előny számukra, hogy nem kell beteg- és egészségbiztosítást fizetniük, így a munkavállalónak 6,4, a munkaadónak pedig 12,6 százalékponttal alacsonyabb járulékot kell fizetnie. Ha a diák havi keresete meghaldja a 200 eurót, abból ezentúl is fizetnie kell 7 százalékpontnyi társadalombiztosítást (4% öregségi + 3% rokkantsági járulékot). Automatikus nyugdíjemelés A szociális biztosításról szóló új törvény értelmében a Szociális Biztosító ezentúl „saját magától”, automatikusan átszámolja azoknak a nyugdíjasoknak a járandóságát, akik nyugdíjaztatásuk után is dolgoznak. „2015. január 1-jétől változnak a nyugdíjemelés feltételei azoknak az öregségi nyugdíjasoknak, akiknek nyugállományba vonulásuk után is van társadalombiztosításuk, vagyis alkalmazottak, megbízási szerződésre dolgoznak vagy vállalkoznak” - tájékoztatott a Szociális Biztosító. 2015-től abiztosí- tási időszak alapján jóváhagyható emelést már nem kötik a társadalombiztosítás megszűnéséhez. A dolgozó nyugdíjasok járandóságát akkor is átszámolják majd, ha még tart a munkaviszonyuk, (sza) Megváltozott a figyelembe vett időszak Szigorodnak a táppénzszámítás szabályai Visszaszorítanák a visszaélést (SITA-felvétel)
