Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)

2015-01-07 / 4. szám, szerda

www.ujszo.com ÚJ SZÓ 2015. JANUÁR 7. Vélemény És háttér 5 Mi mással kezdődhetne az év az eurózónában, mint egy előrehozott görög választással Újra kísért a Grexit Minden korábbinál na­gyobbra nőtt az esélye, hogy Görögország elhagy­ja a monetáris uniót. Leg­alábbis a befutónak számí­tó Sziriza vezetősége ezzel blöfföl, mert az adósságok elengedését szeretné ki­zsarolni. Csakhogy ezúttal a németek csuklóból visszablöfföltek. GÁL ZSOLT Közhely, hogy a görögöknek tele van a hócipőjük a megszorí­tásokkal, az eurózóna többi tag­országának meg azzal, hogy Gö­rögország adósságai rendszere­sen visszatérő problémát jelen­tenek, amitől képtelenek szaba­dulni. Meg azzal, hogy a görög elit rendre visszaél zsarolópozí­ciójával, képtelenebbnél képte­lenebb ötletekkel áll elő (külö­nösen az igencsak gyakori vá­lasztások előtt), és újabbnál újabb engedményeket akar ki­csikarni. Ezt fejlesztette tökélyre az Alekszisz Ciprasz vezette Sziri­za párt, az előrehozott választá­sok legnagyobb favoritja. A szél­sőbalos populista mozgalom programja minden elemi gaz­dasági racionalitás megcáfolá­sa. Kétszer kettő az öt, meg hu­szonöt, meg hetvenöt. Illetve mind a három egyszerre. De ha úgy akarjuk, egyik sem. Min­denesetre biztos, hogy nem négy. Nagyjából ígyjellemezhe­tő a program mögötti logika. Ciprasz olyan szédítő magassá­gokba emelte a populizmust - a felelőtlen és megalapozatlan ígérethegy felér nagyjából Ze­usz lábáig - hogy a közép-euró­pai, egyébként populizmuson és demagógián. rendesen meg­edződött újságolvasó is hanyatt vágja magát programja halla­tán. Lesz étel, áram, lakhatás és egészségügyi ellátás ingyen a rá­szorulóknak, brutális bér- és nyugdíjemelés, adócsökkentés és kiadásnövelés (így együtt) és főleg adósságfizetési moratóri­um a lakosságnak, meg adós­ságelengedés az országnak. No, ez utóbbi rögtön kiverte a biztosítékot a Görögországot hitelező többi uniós tagállam­ban, mindenekelőtt a kassza fe­lett őrködő Németországban. Berlin leegyszerűsítve azt üzen­te Athénba: ha menni akartok, hát menjetek, többé nem zsa­rolhatjátok azzal az uniót, hogy kilépésetek láncreakciót indít el, amely az egész eurózónának egzisztenciális veszélyt jelent Ezt látszik igazolni az is, hogy míg a politikai bizonytalanság miatt a görög államkötvények kamatai újra elszálltak, addig a többi problémás országban ez nem történt meg. Persze nem biztos, hogy a Szi­riza nyer, az sem, hogy egyedül képes kormányt alakítani. Tud­juk azt is, hogy egy dolog a kam­pány, más a reális hatalomgya­korlás. Mégis, minden korábbi­nál közelebb kerültünk a Gre- xithez (Greek exit, vagyis görög kilépés). A hitelező államok, fő­leg Németország alighanem úgy értékeli a helyzetet, hogy a gö­rög távozás az eurózónából (meg az ezzel járó biztos állam­csőd) kisebb rizikó annál, mint­ha a zsarolásnak meghajolva el­engednék a görög adósság nagy részét. Azért, mert az utóbbi példa az EU-n belül ragadós le­het, ezt pedig el kell kerülni. A szerző a Comenius Egyetem politológia tanszékének okta­tója és a Híd frakcióvezetőjé­nek gazdasági tanácsadója KOMMENTAR Az erősebb Jogán” - orosz módra MARIÁN LES KO Időnként más országok államfőinek újévi be­szédei is olyan szórakoztatóak, mint azt a szlo­vák államfőktől eddig megszoktuk. Vlagyimir Putyin például azt üzente földijeinek, hogy „2015 olyan lesz, ahogy magunk alakítjuk”. Miközben az oroszok idei éve pontosan olyan lesz, ahogy Putyin alakítja. A kínai elnök beje­lentette, hogy „tovább fokozzuk a korrupció elleni harcot”, és minden esetet keményen megbüntetnek. Mintha a kínai mo­dell nem úgy lenne felépítve, hogy a korrupció az egyik leglé­nyegesebb eleme. Az ilyen szópuffogtatások mellett persze komoly újévi bejelentések is elhangzottak. Az egyiket Angela Merkel tette, aki azt mondta, „Oroszországgal együtt, és nem Oroszország ellen akarunk biztonságot Európában”, és hozzáfűzte, az is kétségen felül áll, hogy „Európa nem fogad­hatja és nem is fogadja el egy, a nemzetközi jogot figyelmen kívül hagyó erősebb fél állítólagos jogát”. Ebben a témakörben egy alapvető dolgot a szlovák államfő is megfogalmazott. Emlékezetett, hogy nemrég mi is megéltük azt, amit most Ukrajna. A mi területünket is idegen seregek szállták meg, a Kreml minket is a saját befolyási övezete ré­szének tekintett, és mi sem dönthettünk magunk ajövőnkről. „A saját érdekünk, hogy Szlovákia tettekkel is hozzájáruljon az egységes európai álláspont kialakulásához” - mondta And­rej Kiska. Közvetve Robert Fico kormányfővel szállt ezzel vi­tába, aki ugyan azt már nem mondja, hogy az orosz kormány elleni szankciók értelmetlenek, de arról győzködi a nyilvános­ságot, hogy semmit sem lehet elérni velük. Szerinte az uniós kormányfők a legutóbbi EU-csúcson egyetértettek abban, hogy a szankciók nem változtatták meg Oroszország állás­pontját. Csakhogy abból, hogy Putyin nem változtatott az ál­láspontján, még egyáltalán nem az következik, hogy a szank­ciók hatástalanok, és meg kell őket szüntetni. Nemrég Alekszej Kudrin cikket írt a szankciók hatásáról az orosz gazdaságra, és így közvetve az orosz politikára. Kudrin elismert közgazdász, tíz évig volt Putyin pénzügyminisztere, majd öt évig miniszterelnök-helyettes. Leszögezte, hogy a szankcióknak komoly hatásukvan az orosz gazdaságra, leg­alább olyan mértékben gyengítették a rubelt, mint az ala­csony kőolajárak. Putyin közvetlen környezete továbbra is kutyahűséggel győzködi az elnököt saját politikája helyessé­géről, ezzel szemben Kudrin kijelentette: „Ha csökkenteni akarjuk a károkat, akkor fel kell fognunk a szankciók beveze­tésének valódi okát, ahelyett, hogy továbbra is hazudunk önmagunknak”. Az a politikus, aki nemrég még tagja volt az orosz csúcsvezetésnek, most attól óvja az országot, nehogy „a Szovjetunió iránt érzett nosztalgia miatt a civilizációs szakí­tást válassza a Nyugattal”. Megengedhetetlen, hogy a Moszk­vából érkező józan hangokat egyes uniós politikusok igyekez­zenek elnyomni. Például azzal, hogy elismerik az „erősebb jogát”, amit Oroszország büntetlenül alkalmazhat olyan or­szágokkal szemben, amelyeknek megvan az a pechjük, hogy a szomszédai, és nem csak a szomszédainak a szomszédai. Aszerzőaz Állítsuk Mega Korrupciót Alapítvány munkatársa Az ügyészség kisebb kudarcai is egyre azt bizonyítják, mennyire abszurd a vád Hedvig apró győzelme TOKÁR GÉZA A tavalyi év egyik utolsó jelen­tős híre volt, hogy a Nyitrai Já­rásbíróság elutasította a Zsák- Malina Hedvig ellen benyújtott főügyészségi vádindítványt. Nem azért, mert nem találta megalapozottnak, hanem mert hiányzott az irat magyar nyelvű fordítása, ehhez pedig a vád­lottnak a nemzetisége és a ko­rábbi kérései alapján joga lett volna. A vádemelés lényegét tekintve ez a fejlemény nem je­lent semmit, csak további csú­szást okoz az ügymenetben, vi­szont minden egyes halasztás és részsiker rámutat arra, mennyire abszurd is a hatósá­gok eljárása. Az idő már nem az ügyészséget szorítja, hanem a védelemnek dolgozik. A decemberi döntés közvet­len előzménye, hogy az ügyész­ség novemberre rakta össze a Hedvig elleni vádiratot. Az akta horribilis méretűre dagadt, öt­ezer oldalt tesz ki, s ennek lefor­dítását szorgalmazta az időköz­ben magyar állampolgárságot felvevő Maiina Hedvig védő­ügyvédje, Roman Kvasnica - ennek valószínűleg csak a flekk­díjra dolgozó profi fordítók örül­tek a belügyminisztériumban, az ügyészekjóval kevésbé voltak lelkesek. Az összerakott vádirat minő­ségére jellemző, hogy a koráb­ban kommunikáltakhoz képest megváltozott az ügyészség ál­láspontja. A hatóságok a nyo­mozás során arra jutottak, egyszerűbb lesz azzal vádolni Hedviget, hogy egyáltalán meg sem verték, nem pedig tartani magukat az évekig hangoztatott verzióhoz, azaz ahhoz, hogy a támadás másként zajlott, mint ahogy elmondta. Nehéz lesz vi­szont hitelt érdemlően bebizo­nyítaniuk, hogy a hamis tanúzás bűncselekményét mégis miként merítik ki Hedvig korábbi állítá­sai. A huzavona egy ideig a ma­gyar fordítás indokoltáságáról szól majd a kerületi bíróságon, miközben kevés szó esik a lé­nyegről: arról, hogy mi történt Nyitrán, illetve miért nem tör­tént meg a támadás az ügyészség szerint. De ez nem feltétlenül probléma. Most már minden egyes részsiker azt a benyomást erősíti, amely egyre általáno­sabb az ügy kapcsán: a szlovák állam teljesen fölöslegesen és diszkriminatív módon zaklatja egy (immár volt) állampolgárát. Míg korábban az ügy elhúzó­dása elsősorban az ügyészség­nek, valamint azon politikusok­nak állt érdekében, akik nyilvá­nosan nekiestek Hedvignek és rászabadították a hatóságokat, ez a felállás már nem érvényes. Az ügyészség sokéves előkészí­tés után összerakta a maga anyagát, apró kudarcai pedig egyre azt bizonyítják, mennyire abszurd is a vád: újra meg újra emlékeztetik a nyilvánosságot arra, hogy majdnem egy évtize­de húzódó eljárást produkál a szlovák igazságszolgáltatási rendszer. És még csak arra sincs esély, hogy az ügyet középtávon lezárják, legfeljebb úgy, ha az ügyészség és a Smer vezető poli­tikusai visszatáncolnak. FIGYELŐ Putyin bevonul Budapestre Márciusban Budapestre érkezik az orosz elnök, nem sokkal Angela Merkel után - értesült több forrásból a Nép­szava. Vlagyimir Putyin láto­gatásának pontos időpontját jelenleg egyezteti a Minisz­terelnökség. Putyin legutóbb az első Gyurcsány-kormány idején, 2006-ban járt Ma­gyarországon, az üzleti kap­csolatok erősítése volt a cél. Orbán Viktor tavaly év elején járt legutóbb Moszkvában, akkor köttetett a paksi bőví- tésrőlszóló szerződés. A Jobbik üdvözli Putyin lá­togatását, a párt közleménye szerint stratégiai partnerként tekint Oroszországra, mind gazdasági, mind energetikai, mind politikai téren, s az uk­rán válság még fontosabbá te­szi a kétoldalú geostratégiai egyeztetést. A Jobbik szerint Magyarországnak még a nyu­gati szövetségeseivel is vállal­nia kellene a konfliktust, és egyedi álláspontot kialakíta­nia Moszkvával kapcsolatban. Az LMP arra szólítja fel Orbán Viktort, hogy a látogatásakor bontsa fel a paksi bővítésről szóló paktumot. A párt emlé­keztet: Putyin 2006-os ma­gyarországi fogadását Orbán Viktor hazaárulásnak nevez­te. Az Együtt azt követeli, hogy a kormány vonja be a parlamenti pártokat a találko­zó előkészítésébe. A PM közös demonstrációt kezdeményez az ellenzéki pártokkal a láto­gatás ellen. (ú)

Next

/
Thumbnails
Contents