Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)

2015-01-05 / 3. szám, hétfő

16 Sport ■ Jégkorong TIPSPORT EXTRALIGA, 38. forduló - kedd, 17.00: Košice-Mountfield Martin, Banská Bystrica-Dukla Trenčín, Poprad-Žilina; 17.30: Nitra-Piešfany; 18.00: Skalica-Zvolen. Megelőzte Howe-ot Jaromír Jágr történelmi triplája Newark. Jaromír Jágr, a New Jersey Devils cseh szuper­sztárja lett az észak-amerikai profi jégkorongliga (NHL) tör­ténetének legidősebb játékosa, aki mesterhármast szerzett. A 43. születésnapját február 15-én ünneplő klasszis szom­bat este korábbi csapatának, a Philadelphia Flyersnek ütött három gólt, ezzel letaszította a képzeletbeli trónról a legendás Gordie Howe-ot, aki 1969-ben 41 évesen nyújtott ilyen telje­sítményt. Jágrnek ez volt a 15. mes­terhármasa karrierje során, 2006 óta pedig az első. (MTI) Hatvanhat éves volt Elhunyt Leyrer Richárd MOB-alelnök Budapest. Hatvanhat esz­tendős korában tragikus hirte­lenséggel elhunyt Leyrer Ri­chárd, a Magyar Olimpiai Bi­zottság alelnöke. A sportveze­tő a Nemzetközi Kick-box Szö­vetség (WAKO) alelnöki, a Magyar Kick-Box Szövetség elnöki posztját is ellátta, a MOB-nál a nem olimpiai sportágak versenysportjáért felelős szakmai tagozat első embere volt, korábban a Nem­zeti Sportszövetség alelnöke- ként is dolgozott. (MTI) Megáll a lejtőn? Negyvenezren köszöntötték Torrest Madrid. Több mint negy­venezer szurkoló köszöntötte tegnap a Vicente Calderón Sta­dionban Fernando Torrest, aki hét év után tért vissza az Atléti- co Madrid futballcsapatához. „24 évesen életem egyik legne­hezebb döntését hoztam meg, amikor távoztam. Azóta ez a klub felnőtt, és nagy trófeákat nyert, én is megkaptam azokat a kupákat, amelyelae vágytam, de valami hiányzott: az, hogy ezzel a csapattal hódítsam el őket” - nyilatkozta a támadó. A 30 éves csatár 17 esztendő­sen debütált a madridiaknál, 244 meccsen 91 gólt lőtt, majd 2007-ben a Liverpoolhoz szer­ződött. A vörösöket 2011 -ig erő­sítette, ezután a Chelsea-hez igazolt: a londoniakkal BL-t, EL- t és FA-kupát is nyert, azonban itt indult el évek óta tartó kálvá­riája. Torres jó ideje formán kí­vül futballozik, legutóbb az AC Milant erősítette kölcsönjáté- kosként. (MTI) ÚJ SZÓ 2015. JANUÁR 5. www.ujszo.com A 31 éves Matej Tóth a tavalyi zürichi Eb-érem után az idei pekingi világbajnokságon is szeretne a dobogón állni A visszajelzés is fontos, nem csak a siker Matej Tóth hatodik lett az Év sportolója-ankéton (SITA-felvétel A gyalogló Matej Tóth másodszor került be a legjobb tíz közé az Év sportolója-ankéton, és másodszor is ugyan­olyan készségesen vála­szolt az Új Szó kérdései­re: a szavazáson elért ha­todik helyről, felkészü­lésről, érzéseiről és új­ságírásról egyaránt. OROSKY TAMÁS Az Év adétájának válasz­tották, az Év sportolója-sza- vazáson pedig hatodik lett - mindkét esetben megelőzte besztercebányai klubtársát, a szintén Eb-ezüstérmes súly­lökő Martina Hrašnovát. Kol­léganője nem vette zokon, hogy nem kapta meg a höl­gyeknek kijáró elsőbbséget? Nagyon szívesen előre en­gedtem volna... Mafával már rég megbeszéltük, hogy ilyes­mivel nem foglalkozunk. Én is örülök az ő sikereinek és vi­szont. Amikor a Duklában dí­jazták a legjobb atlétát, és meg­osztva kaptuk az elismerést, Martina még csalódott is volt, hogy hogyan lehet ez, ha az én eredményem országos csúcsot is jelentett, és jobb szezonom volt. De úgy, ahogy én is talál­nék az idényemben öt olyan dolgot, amelyben jobb voltam, ugyanúgy ő is megtehetné ezt. Nagyon kicsi volt a különbség köztünk, szerintem inkább a két szám eltérő mediális hátte­re miatt nyertem én. Újságírói végzettségem miatt is mindig igyekszek sok időt szánni a kol­légáimra, míg Martina egyedül neveli kislányát, így próbál vele minél több időt tölteni. A díjak alapján nagyon jó évet tudhat maga mögött 2014-ben. Ön is így látja? Természetesen a csúcspont a zürichi Európa-bajnokság volt, az 50 km-en elért második hellyel az első érmemet szerez­tem meg nagy világversenyen, ráadásul kivételes hangulatú viadalon. De a teljes szezon az elképzelések szerint alakult. A téli felkészülés, az első tavaszi edzőtáborok és a versenyek is jól mentek, egy ideig még a gyaloglók világranglistáján is az élre kerültem április végén, május elején. Azaz csupa pozi­tív dolog történt velem, egy ap­róság kivételével, amikor a má­jusi kínai Világkupa-versenyen csak 28. lettem 20 km-en. Ezt a viadalt már aprólékosan ki­elemeztük, és arra jutottunk, hogy nem hibáztam, egysze­rűen elfogyott az erőm. Tavaly nyolcadik lett az Év sportolója-ankéton, idén a hatodik. Jövőre a negyedik helyet célozza meg, vagy na­gyobb ugrás is várható? A szavazásokon elért helye­zéseknek természetesen min­den sportoló örül, de senki sem emiatt igyekszik minél jobban teljesíteni. Én megpróbálok to­vább javítani a teljesítménye­men és újabb sikereket elérni. Hogy ez mire lesz elég a többi hazai sportoló jelentette kon­kurenciában, majd csak év vé­gén derül ki. Én már most is megtisztelve érzem magam, mivel 2013 után másodszor is itt lehetek a gálán, ráadásul kettővel előbbre végeztem. Nagyon örülnék, ha mondjuk a pekingi vb-ről éremmel térnék haza, és a szlovákiai sportolók is gyűjtenének még egy rakás dobogós helyezést, annyit, hogy én a vb-érmemmel se fér­nék be a top tízbe. Nekem ez többet jelentene annál, mint hogy egy vb-ötödik hellyel be­kerüljek a legjobb sportolók közé az ankéton. Jelenleg hogyan érzi, ott lehet a dobogón a világbaj­nokságon? A felkészülés még az ünne­pek előtt elkezdődött, az első tesztelésen már át is estem, és azt láttuk, hogy a teljesítmé­nyem jobb lett. Ugyan még messze van a szezon, de már most várom a versenyeket. Ha egészséges leszek, alighanem még jobb eredményeket érhe­tek el 2015-ben. A felkészülésén változtat valamit a tavalyihoz képest? Kevesebb edzőtábort tervez­tünk be, mert nagyon kemény Eb után vagyunk, és idén vb vár ránk, utána pedig már olimpiai év van. Ezért kicsit lazább lesz a mostani felkészülés, amelyet hazai körülmények között, Besztercebányán kezdünk, ahol hipoxiás, oxigénhiányos helyiség is a rendelkezésünkre áll. Komolyabb külföldi edző­tábor csak egy lesz, Dél-Afriká- ban, amelyet viszont négyhe­tesre tervezünk, gyakorlatilag az egész februárt melegben és nagy tengerszint feletti magas­ságban fogom tölteni. Ez a könnyítés nem fog a jobb eredmény rovására menni? Úgy gondolom, nem. A fel­készülés még inkább színvona­lasabbá válik, csak kihagytuk a legfárasztóbb edzőtáborokat. Természetesen hosszabb távon ezt nem lehetne folytatni, hogy csak Besztercén leszünk, és há­rom-négy évig nem mozdulu- lunk ki onnan. De ezt most megengedhetjük magunknak, és a felkészülés egyelőre mint­ha magától menne, egyre job­ban és jobban teljesítek az edzéseken is. Említette a hipoxiás helyi­séget. Mi ez pontosan? Olyan, mint az oxigénhiá­nyos sátor volt, csak most egy egész szobát alakítottak ki számunkra a Duklában. Lég­mentesen szigetelték a helyi­séget, ahova egy generátoron át ritkább levegő áramlik be, olyan helyzetet és feltételeket szimulálva, mintha kb. 3000 méteres tengerszint feletti magasságban lennénk. Termé­szetesen itt csak az oxigén szintjén lehet változtatni, nem mint a természetben, ahol a parciális nyomás nem állandó. De ez is nagyon hasznos szá­munkra - viszont megint csak érvényes, hogy hosszú távon és kizárólagosan nem támasz­kodhatunk csak erre. Ellenben ha egy adott időszakban el szeretnénk kerülni az utazás­sal járó fáradságot, nagyon jó szolgálatot tesz, beindítja a szervezetet. És emellett azért is hasznos, hogy nem kell fél évig várni az újabb magaslati edzőtáborra. Akkor ez nem teljes újdon­ság az ön számára? Nem, először 2011-ben Ausztráliában találkoztam a módszerrel, ahol egy teljes hi­poxiás ház állt a rendelkezé­sünkre. Nagyon örülök, hogy a Duklában is kialakítottak egy ilyen helyiséget, mert bár a sá­tor sem rossz, de azért az em­ber eléggé korlátozva van ben­ne, gyakorlatilag csak ülhet vagy fekhet, ami tízórás bent- tartózkodás esetén nagyon frusztráló tud lenni. A szobá­ban viszont hárman-négyen is lehetünk egyszerre, így gyor­sabban megy az idő. A sajtót bejárta az a kép, amikor örömmámorban úsz­va, szlovák zászlóval a kezé­ben ünnepli az Eb-ezüstér­met. Hogyan gondol vissza azokra a pillanatokra? Lehet még fokozni azt az érzést? Azokat az érzéseket igyekez­tem jól az emlékezetembe, a testem minden egyes sejtjébe belevésni, azzal, hogy ilyesmit még át akarok élni. Ez az, ami hajtani fog és motivál a felké­szülésben, a kemény munká­ban. Azok az érzések még ma is élnek bennem. Egy hónapja néztem meg először a zürichi 50 km-es gyaloglás felvételét, és a hideg futkosott a hátamon, amikor az orosz Ivan Noszko- vot megelőzve a 46. kilométe­ren feljöttem a második helyre és aztán beértem a célba. Ver­seny közben végig láttam, tu­datosítottam, hogy a kis csapa­tunk ott van velem, és végig futnak mellettem, de a tévében nézbe úgy tűnt, mintha egy másik dimenzióból jött sporto­ló lennék - épp erre akarok em­lékezni a jövőben is a nehéz pil- lantokban. Diplomás újságíróként gyűjti az önről szóló cikke­ket? Esetleg értékeli is a kol­légák írásait? Nem érzem, hogy vállalkoz­hatnék a tapasztalt kollégák ér­tékelésére. Ha valamivel eset­leg nem vagyok teljesen elége­dett vagy olyasmi lát napvilá­got, ami nem a teljes valós kép, mindig meg tudtam beszélni a dolgot az adott újságíróval. In­kább csak apró félreértések szoktak adódni, mivel minden­kivel jó viszonyban vagyok. Az újságcikkek nagy része el van téve, bár bevallom, nem én va­gyok a gyűjtő, ez a feleségem feladata, aki mindet példásan kinyírja és mappába teszi. A cikkeket el szoktam olvasni, hogy legyen visszajelzésem ar­ról, miként értékelik a nyilat­kozataimat, és hogy tudjam, a nyilvánosság és a tágabb kömyzetem mennyire érzékeli az eredményeimet. Az ember persze örül egy-egy kiemelke­dő teljesítményének, de igazán akkor boldog a siker miatt, amikor arról visszajelzés érke­zik, dicsérik őt, és érzi, hogy ér­tékelik azt, amit csinál. Ez gya­korlatilag a siker másik össze­tevője. Nem gondolom ma­gamról, hogy többet érnék bár­ki másnál, hogy valami extra különlegesre lennék képes, de tényleg boldog vagyok, ha va­lakinek örömet szerezhetek. Mit vár az új évtől? Mint minden sportoló, én is az egészséget említem első­ként, mert akármennyire is fel­készült az ember, enélkül semmire sem megy. Remélem, a szerencse idén is mellettem fog állni, hogy egy év múlva is azt nyilatkozhassam, hogy elé­gedett vagyok az esztendővel. Hogy ez egy nagyon áhított újabb érem lesz-e a világbaj­nokságról, az sok körülményen fog múlni. Gyaloglás közben csak a teljesítményére figyel (TASR-felvétel'

Next

/
Thumbnails
Contents