Új Szó, 2015. január (68. évfolyam, 1-25. szám)
2015-01-31 / 25. szám, szombat
2 Közélet ÚJ SZÓ 2015. JANUÁR 31. www.ujszo.com A magyar bizottságok utolsóként üléseznek Idén több a kisebbségi pályázat, mint tavaly Referendum: főként a diákok, a munkanélküliek és az alacsony végzettségűek maradnak otthon A magyarok negyede voksolna L ] magas »Forrás: Focus ügynökség 20 40 60 □ közepes 80 100 alacsony Grafikon: ÚJ SZÓ ÚJ SZÓ-HÍR Pozsony. Majd 70-nel több kisebbségi kulturális projektre kértek pénzt a szervezetek a kormányhivataltól, mint a tavalyi évben. Ez viszont még mindig kevesebb, mint 2013-ban. Idén a pályázók 775 kérvényt küldtek, összesen 1871 projektre, tájékoztatta lapunkat a kormányhivatal. Ez jóval több, mint tavaly: 2014-ben 1802 projektre kértek támogatást, 2013-ban viszont 1971-re. Mint minden évben, idén is a magyar projektek teszik ki a beérkezett pályázatok több mint félét: idén 1097-et küldtek a magyar szervezetek, míg a második legtöbbet a romák: Pozsony. Szlovákiában a második legmagasabb a hivatalnokok aránya a lakosság számához viszonyítva az Európai Unión belül. Az ENSZ munkaügyi szervezetének (ILO) adatai alapján nálunk ezer lakosra 37 hivatalnok jutott tavalyelőtt. A listavezető Luxemburg volt, ahol a vizsgált időszakban ezer lakosból 48-an voltak valamilyen hivatal alkalmazásában - Luxemburg ugyanakkor viszonylag kis országnak számít, csak félmülió lakosa van. Szlovákia ezzel az aránnyal 254-et. A ruszin szervezetek 178-at, a többi kisebbség kérvényeinek száma pedig az 50-et sem éri el. A legkevesebb kérvényt a horvátok és a morvák nyújtották be: egyenként mindössze kilencet. A beérkezett pályázatok által igényelt összeg 14,7 millió euró. A kormányhivatal viszont idén is csak 3,8 milliót oszthat szét. A szakbizottságok február 16-án kezdik meg a projektet elbírálását, 20-ig pedig lezárulnak a német, a szerb, az orosz és a zsidó bizottságok ülései is. Utolsóként idén is a magyar testületek üléseznek. A kormányhivatal számításai szerint március 18-ig fejezik be a munkát, (vps) az unió bürokráciabajnokait előzte meg, mutat rá a Hospodárske noviny, amely az adatokat közölte. Franciaország (3,5 százaléknyi hivatalnok) csak a harmadik helyet foglalta el, a sokat ostorozott Görögországban pedig ezer lakosra „csak” 30 hivatalnok jutott. Szlovákiában 2008-tól szinte folyamatosan nőtt az állami hivatalok által foglalkoztatottak száma. Némi csökkenés csak 2012-ben volt, ám ezt követően a hivatalnokok száma ismét emelkedni kezdett: 2013 végére meghaladta a 200 ezret, ami csaknem 30 százalékkal volt több, mint öt évvel korábban, (ú) Pozsony. Nem várható meglepetés, a jövő heti népszavazás is eredménytelen lesz - vetíti előre a Focus friss felmérése. A magyarokat kevésbé sikerült mozgósítani. Emellett főként azok maradnak otthon, akik egyébként sem járnak választani. ÖSSZEFOGLALÓ Megugorhatatlan léc - a Focus közvélemény-kutató ügynökség január végén készített felmérése szerint a jövő szombaton sorra kerülő népszavazás részvételi aránya meg sem közelíti az eredményességi küszöböt. 50% helyett 35%-os aktivitás várható. A reprezentatív felmérés a Sme számára készült. Csak a biztos számít? A mérés során azt kérték a válaszadóktól, sorolják be részvételi hajlandóságukat a három megadott kategória egyikébe. Nagyon valószínűnek 35, közepesen valószínűnek 25, nagyon valószínűtlennek 40% mondta részvételét a voksoláson. A korábbi népszavazások előtt készített felmérések tanúsága szerint végül nagyjából annyian mennek el szavazni, mint ahá- nyan közvetlenül előtte biztosra mondták részvételüket - magyarázta Martin Slosiarik, a Focus ügynökség vezetője. Ez azzal magyarázható, hogy azok közül, akik közepesen valószínűnek vélik részvételüket, végül nagyon kevesen járulnak az urnákhoz, épp csak pótolják azt a kis csoportot, amelyik korábban biztosra mondta szavazási hajlandóságát, ám végül valamiért mégsem megyei. A Focus a legutóbbi, 2010-es népszavazás előtt készített mérést, valamint a 2003-as, az uniós csatlakozásról szóló referendum előtt. Öt éve 23%-nyian mondták biztosra részvételüket, végül 22,8%-os lett az eredmény. 2003-ban a megkérdezettek fele akart mindenképpen voksolni menni, 23%-nyian pedig intenzíven gondolkodtak rajta - az eredmény 52,1% lett. Otthon maradó magyarok A felmérés egyik érdekessége a magyar választópolgárok viszonylag magas inaktivitása: csak minden negyedik magyar biztos abban, hogy szavazni fog, 52%-nyian pedig szinte biztos, hogy otthon maradnak február 7-én. Slosiarik szerint a távolmaradás több okra vezethető vissza. Egyrészt nem volt erős a mobilizáció a magyarok között, másrészt szerinte a magyarok akkor járulnak nagyobb arányban az urnákhoz, ha a magyar kisebbséget és képviseleti erejét érintő választásról van szó. Ha a pártpreferenciákat nézzük, az MKP-nál 40, míg a Hídnál 32% azok aránya, akik biztosra mondják részvételüket. Nem meglepő módon a legaktívabbak a KDH szimpatizánsai, ha csak rajtuk múlna, biztosan eredményes lenne a referendum. Az inaktívak döntenek A népszavazás eredménytelenségéről elsősorban nem a lábbal szavazók (vagyis azok, akik nemmel voksolnának, de inkább nem mennek el szavazni), hanem a hosszú ideje inaktív választók fognak dönteni. Ezt támasztja alá az is, hogy messze a legtöbb távolmaradó (77%) abban a táborban akad, amely nem vett részt a legutóbbi parlamenti választáson, és nagy valószínűséggel a többi választáson sem - ők azok, akiket semmilyen voksolás sem mozgat meg. Érdekesség, hogy a népszavazás bojkottjára felszólító SaS szimpatizánsai nagyjából ugyanolyan arányban kívánnak az urnákhoz járulni, mint azon pártok választói, akik részvételre szólítják fel szavazóikat. Nők, házasok, diplomások Választani a nők, az idősebbek, a felsőfokú végzettségűek és a jól keresők készülnek. Az otthon maradók között nagyobb arányban találhatók férfiak, 18-24 év közöttiek, munkanélküliek és alacsonyan kvalifikált munkások. Ami pedig a kérdésekkel összefüggő családi állapotot illeti: a házasságban élők kozott nagyobb a részt venni szándékozók aránya, mint a hajadonok és elváltak között. Martin Slosiarik szerint szinte „mobilizációs csoda” kellene ahhoz, hogy 50% feletti legyen a részvételi arány, ehhez ugyanis még nagyjából 600-700 ezer embert kellene mozgósítani. Ugyanakkor a 35%-os részvétel sem számítana alacsonynak, ennél magasabb csak két esetben volt: 1998-ban, amikor a referendum össze volt kapcsolva a parlamenti választással (44%, a választáson egyébként 84%-os volt a részvétel) és a már említett 2003-as uniós népszavazás alkalmával. 2004-ben, amikor az államfőválasztással lett egybekötve a referendum, a most várthoz hasonlóan alakult a részvétel (36%). (MSz) RÖVIDEN Nyolc év gyilkosságért Pozsony. Nyolcéves szabadságvesztésre és 35 ezer eurós pénzbírságra ítélte a Besztercebányai Járásbíróság Igor Š. vállalkozót Ján Kubašiak gyilkosságának megrendeléséért. Az elítélt ártatlannak vallja magát, az ítéletet megfellebbezte. Kubašiakot 2006 novemberében végezték ki saját házában, a gyilkosságért Róbert Petluš exrendőr 25 éves szabadságvesztést kapott. (SITA) Készül a titkosszolgálati törvény Pozsony. Nem fogják növelni a titkosszolgálatok jogköreit a készülő, titkosszolgálatokról szóló törvényben, amely februárban kerül bemutatásra - közölte Robert Kaliňák belügyminiszter. Mint mondta, a jelenleg hatályos jogszabályokat 2001-ben fogadták el, tehát még azelőtt, hogy jelentős méreteket öltött volna a terrorizmus a világban, s bizonyos hatáskörök nincsenek pontosítva. (SITA) 0 20 40 60 80 100 I magas (T] közepes | alacsony * Forrás: Focus ügynökség ____________________________________________Grafikon: ÚJ SZÓ 1 000-ből 37: Szlovákia második az unióban Kiugróan magas a hivatalnokok aránya ÖSSZEFOGLALÓ RÉSZT VESZ A FEBRUÁR 7-1 NÉPSZAVAZÁSON? MI A VÉLEMÉNYE A REFERENDUMRÓL? Lacza Gergely zenész Nem megyek el szavazni. Egy ilyen kérdés eldöntéséhez társadalmi konszenzus szükséges, nem pedig népszavazás. Arról nem is beszélve, hogy a referendum ilyen témáról szerintem sérti az emberi jogokat. Mert ha ilyesmiről népszavazást írhatnak ki, akkor mi a garancia arra, hogy a későbbiekben esetleg egy szlovákiai magyarsággal kapcsolatos kérdés nem lehet referendum tárgya? Nagy József (Híd) EP-képviselő Részt veszek, mert sajnos jól tudjuk, hogy ma a családalapítás egy sor hátránnyal jár. Igyekszem a referendumra pozitívan tekinteni, ami a gyermekvállalás támogatását állami prioritássá teheti és igyekszem nem keresni benne a kisebbségek elleni támadást. Természetesen mindennel, így a referendummal is vissza lehet élni, de én bízom a választók jóindulatában és toleranciájában. Simon Attila történész, a Fórum Intézet igazgatója A referendumon nem veszek részt, mégpedig annál az egyszerű oknál fogva, hogy nem tartom a meggyőződésemmel összeegyeztethetőnek az olyan kezdeményezéseket, amelyek célja bármilyen kisebbség alapvető jogainak csorbítása. A jelen kezdeményezés - véleményem szerint - nem a családról szól, hanem arról, hogy intézményesít- sük-e az intoleranciát. (juk, MSz, dem)
